Ugrás a tartalomhoz

Molekuláris biológia I-II.

Bálint Miklós (2010)

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

4.16. Az influenzavírusok

4.16. Az influenzavírusok

Az influenzavírusok (–) RNS-tartalmú, membrán által burkolt vírusféleségek, 10 génjük 8 különálló RNS-darabban lokalizálódik. Ezek hossza 890–2341 nukleotidig terjed. Például a 700  Å átmérőjű influenza A vírust burkoló lipid kettős rétegben háromféle fehérje lokalizálódik: hemagglutinin (HA), neuraminidáz (NA) és membránprotein (M). Az első kettő transzmembrán glikoproteid, míg a harmadik a membrán belső felszínéhez kötődik (4.33. ábra). A nyolc RNS-darabhoz többféle fehérje kötődik: NP, PA, PB1 és PB2, ezek alakítják ki az ún. nukleokapszidot.

 

4.33. ábra. Az influenza A vírus sematikus ábrája.

 

   

A hemagglutinin (HA) fehérje tetramer, míg az NA-enzim trimer. A HA fehérjék teszik lehetővé a vírus számára, hogy belépjenek a respirációs szervrendszer (légutak) szuszceptibilis sejtjeibe. Ezen sejtek ugyanis szialinsav- (4.34. ábra) tartalmú glikoproteideket tartalmaznak, amikhez a vírus a HA révén nagy affinitással képes kötődni.

 

4.34. ábra. A szialin sav (N-acetil neuramin sav) szerkezete. A karboxil csoportja révén kötődik a fehérjéhez.

 

   

A vírus kötődése után receptormediált endocitózis révén jut be a sejtbe. Ebben a folyamatban az endoszómák és a vírusburok egyesül, következésképpen a vírus-RNS is bejut a citoszolba. Ekkor a neuraminidáz levágja a terminális szialinsavakat, és az meggátolja azt, hogy a sejtek mukózus váladéka elnyelje a vírusokat és így azok kiürüljenek, hiszen ez a váladék is igen gazdag szialinsavban.

Mindaddig új inflenzavírus-partikulum nem hagyja el a gazdasejtet, amíg a hemagglutinin fehérje ketté nem hasad HA1 és HA2-re. A két részt diszulfidhidak és számos nem kovalens kötés tartja össze. A HA1 és HA2 fehérjék által burkolt vírus(ok) HA2 része (ennek hidrofób az N-terminális régiója) felelős azért, hogy a vírusburok membránja fuzionál az endoszómamembránnal, amit az endoszóma alacsony pH-értéke is elősegít.

A HA ellen készített antitest igen erőteljesen gátolja a vírus fertőzőképességét. Ez a védelem azonban csak átmeneti, mert a HA1-et kódoló RNS igen gyors mutációs rátát mutat. Ráadásul az influenzavírus madarakat, disznókat, lovakat is fertőz, nem csak embereket, így ezen vírustenyészetek is növelik az új virulens törzsek kialakulását. (Az 1918-as ún. ,,spanyol nátha” influenzajárvány 20 millió halottat követelt, többet, mint az első világháború.)