Ugrás a tartalomhoz

Molekuláris biológia I-II.

Bálint Miklós (2010)

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

2. fejezet - A transzkripció

2. fejezet - A transzkripció

2.1. A transzkripció fogalma és a ,,centrális dogma”

Transzkripciónak (átírás) nevezzük a genetikai anyag átírását DNS-ről RNS-re, melynek célja, hogy a DNS-ben tárolt információ a fehérjeszintézisben (transzlációra) szükséges RNS formában álljon a sejt rendelkezésére.

A fehérjeszintézisben szerepet játszó RNS-eknek három formájuk van: a riboszomális RNS (rRNS), a transzfer (szállító) RNS (tRNS) és a messenger (hírvivő RNS (mRNS). Ezek az RNS-ek a DNS-templát alapján szintetizálódnak a transzkripció (átírás) folyamata során. (Ezekről az RNS típusokról valamint a genetikai kódról részletesen a Transzláció című részben lesz szó.)

1958-ban Francis Crick foglalta össze az információáramlás irányát a DNS, az RNS és a fehérje között. Eszerint a ,,DNS irányítja a saját megsokszorozódását (replikációját) és az RNS-be való átírását, és ez az RNS az, ami a megfelelő fehérje szintézisét determinálja”. Ezt a kijelentést a molekuláris biológia ,,centrális dogmájának” hívjuk (a dogma szó pejoratív értelme nélkül) (2.1. ábra).

 

2.1. ábra. A molekuláris biológia ,,centrális dogmája”. A szaggatott vonalak azok a folyamatok, amelyeket az 1958 után fedeztek fel. A ,,dogma” lényege az, hogy a fehérje soha nem lehet genetikai információ tárolója, vagyis DNS, RNS vagy fehérje templátja (mintája).