Ugrás a tartalomhoz

A polgári nemperes eljárások joga

Éless Tamás, Juhász Edit, Juhász Imre, Kapa Mátyás, Papp Zsuzsanna, Somlai Zsuzsanna, Szécsényi-Nagy Kristóf, Timár Kinga, Tóth Ádám, Török Judit, Varga István (2014)

ELTE Eötvös Kiadó

F) A közigazgatási nemperes eljárások

F) A közigazgatási nemperes eljárások

Közigazgatási nemperes eljárások a X. Ppn.-ben szabályozott eljárások, valamint azok az eljárások, amelyeket törvény közigazgatási nemperes eljárásként szabályoz, vagy amelyekre a közigazgatási nemperes eljárás szabályait, illetve – mögöttes jogforrásként – a Pp. XX. fejezetét rendeli alkalmazni. A X. Ppn. 1. § (1) bekezdése nem határozza meg tételesen a közigazgatási nemperes eljárások körét, annak csupán példálózó felsorolását adja.

A közigazgatási nemperes eljárások célja – a közigazgatási pereket kiegészítő módon – az, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő ügyfél a meghozott vagy éppen meg nem hozott hatósági döntés miatt bírósághoz fordulhasson jogorvoslatért. Ennek megfelelően a közigazgatási nemperes eljárások öt csoportja különböztethető meg:

a) a közigazgatási hatóság eljárásra kötelezése iránti eljárás;

b) a közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri vita elbírálása iránti eljárás;

c) a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések felülvizsgálatára irányuló eljárás;

d) a nem közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések (határozatok) felülvizsgálatára irányuló eljárás;

e) a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes határozatok felülvizsgálatára irányuló eljárás.

Azt, hogy a nyilvántartásba vétel iránti eljárások álláspontunk szerint miért nem tartoznak a közigazgatási nemperes eljárások közé, a D) alfejezet 1. pontjában részletesen kifejtettük.

A közigazgatási nemperes eljárásokra mindössze néhány, ezen eljárásokat minden más eljárástípustól elkülönítő, közös szabály vonatkozik:

a) a közigazgatási nemperes eljárásokra az azt szabályozó törvényben foglalt, valamint az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel a Pp. XX. fejezetét kell alkalmazni (X. Ppn. 4. §);

b) a közigazgatási nemperes eljárások illetékének a mértéke egységesen 10 ezer forint [Itv. 43. § (7) bek.];

c) a közigazgatási nemperes eljárásokban a Pp.-nek a törvénykezési szünetre vonatkozó szabályait (104/A. §) nem lehet alkalmazni.[761]

A bírósági szervezetrendszer reformja keretében a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2013. január 1-jével történő felállítása[762] valószínűleg valamennyi közigazgatási nemperes eljárást érinteni fogja, ez azonban a jelenlegi szabályozásból nem tűnik ki egyértelműen. A közigazgatási ügyek 2013. január 1-jétől a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe fognak tartozni. A Bszi. 19. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok elsőfokon fognak eljárni

a) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti;

b) a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó; valamint

c) a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben.

Azoktól a kivételes esetektől eltekintve, amikor egy közigazgatási hatósági ügyben hozott határozat felülvizsgálata nemperes eljárás keretében történik, és amelyeket a 19. § (1) bekezdés a) pontja szövegszerűen magában foglal, a Bszi.-ben nem esik szó kifejezetten a közigazgatási nemperes eljárásokról. A 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Bszi.-n kívül más törvény is a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalhat meghatározott ügyeket. A közigazgatási nemperes eljárások esetében ilyen külön törvényként mindenekelőtt a X. Ppn., a Pp., valamint a Ket. jöhetnek szóba, hiszen most is ezekből a törvényekből vezethetők le a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó hatáskörök. Mivel jelenleg még nem került sor a felsorolt törvényeket 2013. január 1-jével módosító törvények elfogadására, nem lehet tudni, hogy pontosan mely törvény fogja a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalni a közigazgatási nemperes eljárásokat. Az azonban, hogy a közigazgatási határozatok felülvizsgálatával együtt az eddig törvényszéki vagy munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozó közigazgatási nemperes eljárások is a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe fognak kerülni, már most nagy valószínűséggel előrelátható.

A közigazgatási nemperes eljárások szabályozásának felépítése a fentiek értelmében legalább háromszintű szubszidiaritáson alapul. Az adott eljárásra vonatkozó speciális törvényi szabály vagy az eljárás nemperes jellegéből eredő kényszerítő eltérés hiányában a Pp. közigazgatási perre vonatkozó XX. fejezetét, a közigazgatási perekre vonatkozó sajátos szabályok hiányában pedig a Pp. általános részét kell alkalmazni. Kiemelendő, hogy közigazgatási nemperes eljárásokra a Ppék. szabályai nem alkalmazandóak, mivel a X. Ppn. 4. §-a alapján kizárólag törvény („külön törvény”) állapíthat meg a X. Ppn.-től és a Pp.-től eltérő szabályokat.

1. A közigazgatási hatóság kötelezése az eljárás lefolytatására

A közigazgatási hatóságok úgynevezett „hallgatása” esetén igénybe vehető bírósági eljárásról az Alkotmánybíróság 72/1995. (XII. 15.) AB határozatában megállapított alkotmányellenes mulasztás nyomán született törvényi szabályozás. Az Alkotmánybíróság e határozatában elvi éllel fejtette ki, hogy a „közigazgatási eljárásban az ügyintézési határidők betartásának garanciális jelentősége van. […] Az ügyfél közigazgatási határozathozatalra vonatkozó joga nem tehető függővé attól, hogy a közigazgatási szerv milyen időpontban hajlandó dönteni a hatáskörébe utalt ügyben. A közigazgatásnak ugyanis alkotmányos kötelessége, hogy hatáskörét gyakorolja, azaz illetékességi területén a hatáskörébe utalt ügyben az erre megszabott idő alatt érdemi döntést hozzon” [ABH 1995. 351., 354.].[763]

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) ugyan számos garanciális jogintézményt tartalmaz, amelynek funkciója a hatóság hallgatásának megelőzése, kizárása vagy szankcionálása,[764] végső soron azonban az ügyfélnek ebben az esetben is biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát.

a) Az eljárás tárgya és az alkalmazandó jogszabályok

Az eljárás tárgya a közigazgatási hatóság elmulasztott eljárása. A Ket. 20. § (1) bekezdése alapján a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén – vagy kivételesen kijelölés alapján – köteles eljárni. A mulasztás, azaz a „hallgatás” akkor áll be, ha a hatóság az eljárási kötelezettségének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget [Ket. 20. § (2) bek.].

A X. Ppn. 4. §-a alapján az eljárásban a Pp. XX. fejezetének szabályai megfelelően irányadóak, ha attól törvény nem tér el, illetve az eljárás nemperes jellege eltérést nem indokol. Az eljárás sajátossága a többi közigazgatási nemperes eljáráshoz képest, hogy itt érvényesül a legfokozottabban az, hogy a Pp. XX. fejezetének szabályai megfelelően irányadóak. A Pp. XX. fejezete ugyanis olyan peres eljárást szabályoz, amelynek tárgya valamely hatósági döntés, ezzel szemben a hatóság hallgatása esetén igénybe vehető nemperes eljárás tárgya éppen a hatóság eljárásának az elmulasztása, tehát valamely hatósági döntés hiánya.

A jogalkalmazás során ezért – például a kizárással, az illetékességgel, a kérelem benyújtásának a helyével összefüggésben – külön értelmezési kérdésként merül fel az, hogy a konkrét eljárási részletkérdés tekintetében a Pp. XX. fejezetének a meghozott hatósági határozatra vonatkozó, illetve arra utaló szabályai alkalmazhatóak-e a hatóság hallgatásával összefüggő nemperes eljárásban, vagy – meghozott határozat hiányában – a Pp. 324. § (1) bekezdése folytán e részletkérdésekre a Pp. általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

b) Az eljáró bíróság

Az eljárásra a törvényszék rendelkezik hatáskörrel [X. Ppn. 2. § (1) bek.], méghozzá abban az esetben is, ha az a döntés, amelyet az elmulasztott eljárásban meghoztak volna, a munkaügyi bíróság előtt lett volna megtámadható. 2013. január 1-jétől az eljárás nagy valószínűséggel a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe fog kerülni.

Az eljáró bíróság illetékességére – akár azt az értelmezést fogadjuk el, hogy a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései az irányadóak, akár azt, hogy a Pp. általános szabályai – fő szabály szerint a mulasztó közigazgatási hatóság székhelye szerinti bíróság jár el. A Pp. 325. § (1) bekezdése kifejezetten a határozatot hozó közigazgatási szervvel kapcsolatban állapít meg kizáró okokat. Ha a jogszabály szövegét szigorúan értelmezzük, a speciális kizáró okokat a hatóság hallgatása miatt indított nemperes eljárásban nem lehet alkalmazni, hiszen az eljárásra éppen azért kerül sor, mert a közigazgatási szerv elmulasztott eljárni, tehát határozatot hozni is, azaz nincs olyan ügyintéző, aki a határozat meghozatalában részt vett. Természetesen ez az értelmezés nem jelenti azt, hogy a közigazgatási szervnek az eljárást elmulasztó ügyintézője a későbbiekben bíróként eljárhat a mulasztás miatt indított nemperes eljárásban, hiszen a Pp. 13. §-ában meghatározott kizáró okok minden további nélkül alkalmazandóak, így például a bíróval szemben előterjeszthető elfogultsági kifogás [Pp. 13. § (1) bek. e) pont].

Az eljárást nemcsak bíró, hanem elsőfokon bírósági titkár is önállóan lefolytathatja, ideértve az érdemi döntés meghozatalát is [X. Ppn. 1. § (4) bek.].[765]

c) A felek és a kérelem

A nemperes eljárást az eljárást elmulasztó közigazgatási szervvel mint kérelmezettel szemben kell megindítani. Kérelmező lehet az ügyfél, továbbá az ügyfél mellett – a mulasztó közigazgatási szervvel szemben kibocsátott ügyészi felhívás eredménytelensége esetén – az ügyész, valamint – önkormányzati hatósági ügy esetében – a fővárosi és megyei kormányhivatal. Az ügyféli kérelem benyújtásának a feltétele az, hogy az ügyfél a közigazgatási úton nyitva álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítse. Az ügyfélnek a nemperes eljárás megindítása előtt a mulasztó hatóság felügyeleti szervénél kell kérelmeznie, hogy az a mulasztó hatóságot az elmulasztott eljárás lefolytatására kötelezze. Mulasztó önkormányzati hatóság esetében az ügyfélnek a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell kérelmet benyújtania aziránt, hogy a hivatal a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására hívja fel. A különbség e két eset között az, hogy míg a felügyeleti szerv és a mulasztó hatóság között hierarchikus irányítási jogviszony áll fenn, addig a fővárosi és megyei kormányhivatal csupán ellenőrző jogköröket gyakorolhat az önkormányzati hatóságok felett. Ebből is ered az, hogy míg a felügyeleti szervnek – irányítási jogköréből eredően – nincs szüksége bírói közreműködésre, addig a fővárosi és megyei kormányhivatal abban az esetben, ha az önkormányzati hatóság a felhívásnak nem tesz eleget, az ügyfélhez hasonlóan szintén nemperes eljárást indíthat [Ket. 20. § (5) és (6) bek.]. Az ügyész kérelmezési jogosultsága [Ket. 20. § (9) bek.] az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: új Ügytv.) szabályozott, a hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi közérdekvédelmi feladatokon alapul (új Ügytv. 29. §).

Az ügyfél a nemperes eljárás megindítására akkor jogosult,

a) ha a mulasztó államigazgatási hatóság nem rendelkezik felügyeleti szervvel;

b) ha a felügyeleti szerv a mulasztó államigazgatási hatóság eljárásra kötelezését, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a mulasztó önkormányzati hatóság eljárásra való felhívását elmulasztja, vagy az ügyfél kérelmét elutasítja; illetve

c) ha az eljárásra kötelezett, illetve felhívott hatóság eljárási kötelezettségének a kötelezés, illetve mulasztás ellenére nem tesz eleget.

A X. Ppn. 2. § (2) bekezdése a kérelem kötelező tartalmi elemeit az elmulasztott eljárás beazonosításához, valamint a mulasztás fennállásának megállapításához szükséges adatokra korlátozza (mely hatóság, mely kérelem alapján, milyen ügyben mulasztott, milyen eljárási cselekményeket végzett, az ügyfél kezdeményezte-e a felügyeleti szerv, illetve az fővárosi és megyei kormányhivatal eljárását, milyen eredménnyel stb.).

Speciális rendelkezés hiányában a Pp. 330. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásából az következik, hogy a kérelmet az elsőfokon eljárt, pontosabban el nem járt hatóságnál kell benyújtani, ez azonban az eljárás céljával nem feltétlenül áll összhangban, hiszen az ügyféltől nem várható el, hogy megbízzon a már álláspontja szerint eddig is mulasztó hatóságban. Mivel azonban a Pp. 331. § (1) és (2) bekezdése megfelelően kezeli azt a helyzetet, ha az ügyfél a kérelmét közvetlenül a bíróságnál nyújtja be, illetve ha az elsőfokon el nem járt hatóság nem terjeszti fel az iratokat, a kérelmezőt nem érheti hátrány sem abból, ha közvetlenül a bíróságnál nyújtja be a kérelmet, sem pedig abból, ha a „hallgató” hatóságnál.

d) A kérelem elbírálása

A X. Ppn 2. § (1) bekezdése alapján a kérelmet az iratoknak a bírósághoz való beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az ügyintézési határidőbe hiánypótlási felhívás esetén annak postára adásától a hiányok pótlásáig terjedő idő nem számít be [X. Ppn. 2. § (3) bek.]. Erre azért van szükség, mert az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye [X. Ppn. 1. § (2) bek.], és a bíróság a hiányok pótlásáig ténylegesen nem tud érdemben foglalkozni az üggyel.

Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye [X. Ppn. 1. § (3) bek.]. A Pp. szerinti felfüggesztési okok ebben az eljárásban gyakorlatilag amúgy sem fordulhatnának elő, vagy legalábbis nem lehetnének érdemi kihatással a kérelem elbírálására. A szünetelés Pp.-ben meghatározott esetei közül egyesek szintén nem fordulhatnának elő, míg a felek közös kérelmére történő szünetelés alapvetően ellentétben állna az eljárás céljával.

e) Határozatok és jogorvoslatok

A bíróság a kérelem tárgyában végzéssel határoz, amely lehet a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárást megszüntető, a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására kötelező vagy a kérelmet érdemben elutasító végzés. A végzés ellen fellebbezésnek van helye [Ppn. 2. § (4) bek.], és a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján a Pp. XIV. fejezetében meghatározott feltételek szerint felülvizsgálatra is van lehetőség.

2. A közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri vita elbírálása iránti eljárás

Ha ugyanabban a közigazgatási hatósági ügyben több közigazgatási hatóság között pozitív vagy negatív hatásköri vita merül fel, és a vitát a hatóságok egymás között – egyeztetés útján – nem tudják tisztázni, az eljáró hatóságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki (az illetékességi vita eldöntése nem bírósági hatáskörbe, hanem a felügyeleti szerv, illetve – annak hiányában – a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik) [Ket. 23. § (3) bek. a) és b) pont].

a) Az eljárás tárgya

Az eljárás tárgya a hatásköri vita. Pozitív hatásköri vita áll fenn kettő vagy több különböző hatáskörű közigazgatási hatóság között, ha egyazon ügyben mindegyikük megállapítja a hatáskörét. Negatív hatásköri vita áll fenn a hatósági ügy tekintetében, ha az ügyben hatósági eljárás azért nem indult meg vagy nincs folyamatban, mert több hatóság is a hatásköre hiányát állapította meg. Az eljárás során mindkét estben a bíróság jelöli ki az eljárásra jogosult és köteles közigazgatási hatóságot.

b) Az eljáró bíróság

A hatásköri vita tárgyában döntésre jogosult szerv tekintetében 2010. december 31-ig törvényi kollízió állt fenn a Ket. és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) között. Előbbi a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe utalta az eljáró hatóság kijelölését, az Abtv. 1. § f) pontja és 50. §-a azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A két törvény között fennálló kollízióval az Alkotmánybíróság is foglalkozott [333/I/2006. AB elnöki végzés, ABK 2006. 10.], és nem találta alkotmányellenesnek.

A lex specialis derogat legi generali és a lex posterior derogat legi priori elvek alapján a joggyakorlat azt az értelmezést fogadta el, hogy a Ket. szabályai a hatósági hatáskörök tekintetében felülírták az Abtv. szabályait, és ennek megfelelően a Fővárosi Ítélőtábla jogosult eljárni.

A kollíziót a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény szüntette meg azáltal, hogy a bíróságok mellett a közigazgatási hatóságok közötti hatásköri összeütközést is kivette az Alkotmánybíróság hatásköréből (35. §).[766] Az Alkotmánybíróságról szóló új törvény 36. §-a [2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: új Abtv.)] ezt a pontosított szabályozást vette át.

Azt, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállítása milyen hatással lesz a Fővárosi Ítélőtáblának a hatásköri viták elbírálására vonatkozó hatáskörére, nehéz megjósolni. Erre a kérdésre a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításával öszszefüggő (további) törvénymódosítások fogják csak megadni a választ. Tekintettel arra, hogy 2012. augusztus 1-jével a Fővárosi Ítélőtábla hatásköre közigazgatási perekben, így többek között éppen a közigazgatási perekben eljáró bíróságok között felmerült hatásköri és illetékességi viták esetében, szűkült,[767] elképzelhető, hogy 2013. január 1-jétől a közigazgatási hatóságok között felmerülő hatásköri vita elbírálására vonatkozó fővárosi ítélőtáblai hatáskör is változni fog.

c) A felek és a kérelem

A kijelölés iránti kérelmet benyújthatja a hatásköri vitával érintett hatósági ügyben ügyfélnek minősülő személy, de benyújthatja egyik vagy másik – esetleg mindkét – hatóság is [Ket. 24. § (1) bek.].

d) Határozatok és jogorvoslatok

A bíróság – ha a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, illetve nem szünteti meg az eljárást – végzésben dönt az eljáró hatóság kijelöléséről. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Ket. 24. § (2) bek.].

3. A közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések elleni nemperes bírósági felülvizsgálat

A közigazgatási nemperes eljárások leggyakrabban előforduló formája a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések elleni nemperes bírósági felülvizsgálat. A Ket. fő szabályként kizárja a végzések elleni önálló jogorvoslat lehetőségét [Ket. 98. (1)–(2) bek.]. Ennek célja az, hogy az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslat ne tudja megakasztani az eljárás menetét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog ezekben az esetekben az eljárást lezáró – az ügy érdemében hozott – határozattal vagy eljárást megszüntető végzéssel szembeni jogorvoslat során biztosított [Ket. 98. § (1), (2) bek. és (3) bek. c) pont].

A Ket. 98. § (3) és (4) bekezdése ugyanakkor a fenti fő szabály alól számos kivételt határoz meg, továbbá a 98. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény más végzések ellen is önálló jogorvoslatot biztosítson.

a) Az eljárás tárgya

A Ket. szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzések köre négy csoportra tagolható.

Az első – és legfontosabb – csoportot a hatósági eljárást az ügy érdemében való döntés nélkül lezáró végzések képezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek mindenképpen biztosítani kell az önálló jogorvoslatot, hiszen nincs olyan másik határozat vagy végzés, amellyel szembeni jogorvoslat keretében ezek a döntések megtámadhatóak lennének. Ilyen végzés a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, valamint az eljárást megszüntető végzés.

A második csoportba az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének az alapvető eljárási jogaival kapcsolatos végzések tartoznak. Garanciális jelentősége van annak, hogy még az eljárás során önálló jogorvoslattal lehessen élni például az ügyféli jogállást megtagadó [Ket. 15. § (8) bek.], az ügyféli jogutódlás tárgyában hozott [Ket. 16. § (6) bek.], az iratbetekintési kérelmet elutasító, illetve az iratbetekintési jog korlátozása tárgyában hozott [Ket. 69. § (4) bek., 98. § (3) bek. i) pont], az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító [Ket. 98. § (3) bek. d) és h) pontok] végzések ellen.

A harmadik csoportba a fizetési kötelezettséget megállapító vagy azzal kapcsolatos végzések tartoznak [Ket. 98. § (3) bek. e), g)és j) pont]:

a) az eljárási bírságot kiszabó végzés;

b) a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés;

c) az eljárási költség megállapításával vagy viselésével kapcsolatos végzés;

d) a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentességet visszavonó vagy módosító elsőfokú végzés; valamint

e) a hatóságnak az ügyintézési határidő elmulasztásból eredő – az eljárás illetékére vagy díjára vonatkozó – visszafizetési vagy megfizetési kötelezettsége tárgyában hozott végzés.

Az önálló jogorvoslattal megtámadható végzések negyedik csoportja az eljárás tárgyát képező kötelezettség teljesítésének biztosítását szolgáló végzéseket (ideiglenes biztosítási intézkedés, biztosítási intézkedés) és a végrehajtást megindító végzést foglalja magában.

Emellett az eljárás egyéb résztvevője a rá vonatkozó valamennyi végzéssel szemben jogorvoslattal élhet a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében [Ket. 98. § (4) bek.].

A Ket. az önálló jogorvoslatot fő szabály szerint rendes jogorvoslat, azaz fellebbezés keretében biztosítja, közigazgatási nemperes eljárás keretében történő bírói felülvizsgálatnak kizárólag jogerős végzés ellen van helye. Ehhez az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a közigazgatási hatósági eljárásbeli fellebbezési jogát ki kell merítenie, vagy pedig arra van szükség, hogy az elsőfokú, önállóan megtámadható végzés ellen a fellebbezés kizárt legyen [Ket. 109. § (1) bek., 100. § (1)–(2) bek.]. Természetes, hogy kizárt a fellebbezés, ha az elsőfokú végzést olyan szerv hozta, amely esetében nincs fellebbezés elbírálására jogosult szerv (ilyen például a miniszter, valamint az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv és a kormányhivatal vezetője). Emellett kizárt az egyébként önálló jogorvoslattal megtámadható végzés elleni fellebbezés akkor is, ha az adott ügy érdemében hozandó elsőfokú határozat elleni fellebbezést törvény kizárja [Ket. 100. § (1) bek. a) pont].[768]

Összefoglalva: a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések ellen igénybe vehető nemperes bírósági felülvizsgálatot csak olyan (további) fellebbezéssel meg nem támadható, közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés ellen lehet kérni, amelynek önálló jogorvoslattal (fellebbezéssel vagy bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel) való megtámadását a Ket. vagy más törvény kifejezetten megengedi. Tekintettel arra, hogy más végzések esetében – a határozattal vagy az eljárást megszüntető végzéssel szembeni jogorvoslat során történő, nem önálló megtámadhatóság folytán – a jogerő fogalmilag kizárt, megállapítható, hogy e közigazgatási nemperes eljárás tárgya a jogerős közigazgatási hatósági végzés.

b) Az eljáró bíróság

Az eljárásra – a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelően – a törvényszék, a Pp. 349. § (4) bekezdése által a munkaügyi bíróságok felülvizsgálati hatáskörébe utalt hatósági határozatok meghozatalára irányuló közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzésesetén pedig a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel [X. Ppn. 3. § (2) bek.]. A hatáskör 2013. január 1-jével valószínűleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz fog átkerülni.

Az eljárásban az illetékességet fő szabály szerint a végzést meghozó elsőfokú közigazgatási hatóság székhelye alapozza meg (Pp. 326. §). Elméletileg ebben az eljárásban is sor kerülhet az ügynek a Pp. 324. § (4) bekezdése szerinti három hivatásos bíróból álló tanács elé utalására, de az eljárás nemperes jellege, tárgya, valamint a bizonyítás korlátozottsága miatt erre a gyakorlatban aligha kerül(het) sor.

Bírósági titkár elsőfokon a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések felülvizsgálatára irányuló eljárást is önállóan lefolytathatja (ideértve az érdemi döntés meghozatalát is) [X. Ppn. 1. § (4) bek.].

A hatósági végzések elleni nemperes eljárásban is érvényesülnek továbbá a közigazgatási perek sajátos tárgyából eredő – a hatósági döntés meghozatalában részt vevőkre vonatkozó – kizáró okok (Pp. 325. §).

c) A felek és a kérelem

Kérelem benyújtására – önálló jogorvoslattal megtámadható végzések felülvizsgálata iránt – az ügyfél, valamint – bármely rá vonatkozó rendelkezést tartalmazó végzés felülvizsgálata iránt – a rá vonatkozó rendelkezések tekintetében az eljárás egyéb résztvevője jogosult [X. Ppn. 3. § (1) bek.]. Fontos kiemelni, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélfogalomból fakadóan az ügyfél esetében nem feltétel az, hogy a hatósági eljárásban ténylegesen részt vegyen, elegendő, ha a hatósági ügy a jogát vagy jogos érdekét érinti. Így az is megindíthatja a nemperes eljárást, aki például azért nem tudott részt venni a hatósági eljárásban, mert a hatóság nem ismerte el az ügyféli jogállását.

Az ügyész – ügyészi felhívás folytán fennálló – kérelmezési jogára a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak (új Ügytv. 29. §, Pp. 327/A. §).

A kérelmet – jogszabálysértésre hivatkozva – a jogerős végzést meghozó hatósággal mint kérelmezettel szemben, az eljáró bírósághoz címezve, de az elsőfokú végzést hozó hatóságnál kell benyújtani a végzés közlésétől számított 30 napon belül [X. Ppn. 3. § (1) bek.]. Ha a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek volt helye, az elsőfokú végzést hozó hatóság a kérelmet és az ügy iratait nem közvetlenül a bíróságnak, hanem a jogerős végzést hozó hatóságnak terjeszti fel. Ilyen esetben a kérelmet azért kell az elsőfokú hatóságnál benyújtani, és az elsőfokú hatóság azért nem közvetlenül a bírósághoz továbbítja az iratokat, mert a végzés jogerőre emelkedése után az ügy iratai visszakerülnek az elsőfokú végzést hozó hatósághoz, a jogerős végzést meghozó hatóságnak pedig a kérelemre vonatkozóan még a felterjesztést megelőzően nyilatkoznia kell [Pp. 330. § (2) bek.].

A kérelem benyújtására nyitva álló határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet az elsőfokon eljárt hatóság számára postán küldik meg, feltéve, hogy a postai feladásra legkésőbb a határidő utolsó napján került sor, ajánlott küldemény formájában [Pp. 330. § (2) bek.]. A határidő elmulasztása esetén a bíróság által elbírálandó igazolási kérelemnek van helye [Pp. 331. § (1) és 330. § (5) bek.]. Ha a kérelmező határidőben, de közvetlenül a bírósághoz nyújtja be vagy küldi meg a kérelmet, a határidőt – a bíróságnak az elsőfokú végzést hozó szervhez való megküldési kötelezettsége ellenére – ebben az esetben is megtartottnak kell tekinteni [Pp. 331. § (1) bek.].

A felülvizsgálat feltétele, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló fellebbezési jogát legalább egy fellebbezésre jogosult kimerítse, vagy a végzés ellen a fellebbezés kizárt legyen. Kérelmezetti oldalon kiemelendő, hogy elsőfokú végzéseket bizonyos esetekben másodfokon eljáró hatóság is hozhat (például eljárást felfüggesztő vagy eljárási bírságot kiszabó végzést), e végzések ellen a közigazgatási úton rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése ugyanúgy feltétel, mint bármely más végzés esetében.[769]

Abban az esetben, ha az eljáró hatóság végzés helyett határozatban, illetve határozat helyett végzésben döntött, vagy döntést igénylő aktust bármely más, döntésnek nem minősülő formában (például udvarias levélben) hozott meg, az aktus tényleges formájától, valamint a jogorvoslati kérelem formájától függetlenül a kérelmet a bíróság hivatalból a döntés tényleges tartalmának megfelelő – peres vagy nemperes – eljárásban bírálja el.[770] Ilyen módon adott esetben formailag határozatként meghozott, de tartalmában végzésnek minősülő döntés is lehet közigazgatási nemperes eljárás tárgya.[771]

A kérelem kötelező tartalmi elemei a közigazgatási határozatok peres eljárásban történő felülvizsgálata iránt benyújtott keresetlevélre vonatkozó szabályok szerint alakulnak [Pp. 330. § (1) bek.]. A kérelemben meg kell jelölni a végzésnek mint az eljárás tárgyának az azonosításához szükséges számát. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálati kérelem határidőben történő benyújtása ellenőrizhető legyen, meg kell jelölni a végzésről való tudomásszerzés módját és idejét. Elő kell adni továbbá azt, hogy a kérelmező mennyiben tartja jogszabálysértőnek a felülvizsgálni kért végzést [X. Ppn. 3. § (1) bek.]. Ahogyan közigazgatási per esetében, a nemperes eljárásban is könnyen előfordulhat, hogy az ügyfél képviselője nemcsak a hatósági eljárás, hanem a nemperes eljárás vitelére is meghatalmazást kapott, ebben az esetben a kérelemben utalni kell arra, hogy a meghatalmazást a hatósági eljárásban csatolták. A kizárólag a hatósági eljárásra adott meghatalmazás azonban a képviselőt nem jogosítja fel automatikusan a nemperes eljárásban képviselőként történő eljárásra.

A kérelemnek a jogerős végzés végrehajtására nézve halasztó hatálya nincs, ezért a felülvizsgálati kérelemben kérhető a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztése [Pp. 332. § (2a) bek.]. Mivel a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek a végrehajtást foganatosító hatóság tudomására jutásától a kérelem jogerős elbírálásáig a végzés fő szabály szerint nem hajtható végre [Pp. 332. § (2a) bek. és Ket. 109. § (2) bek.],[772] a bíróságnak a kérelemről az iratok beérkezését követő 8 napon belül döntenie kell [Pp. 332. § (3) bek.].

d) A kérelem elbírálása

A tényállás tisztázása során a bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgathatja, ezenkívül azonban kizárólag okirati bizonyítást folytathat le [X. Ppn. 1. § (2) bek., 3. § (3) bek.]. Az okirati bizonyítás hivatalból indult hatósági eljárásban hozott végzések esetén, illetve abban az esetben, ha a hatóság nem tett eleget tényállás-megállapítási kötelezettségének, adott esetben komoly terhet ró a kérelmezettre. Ha ugyanis a végzés alapjául szolgáló tényállás valóságát a kérelmező vitatja, a hatóság köteles annak bizonyítására [Pp. 336/A. § (2) bek.].

A Pp. 335/A. § (1) bekezdése a keresetváltoztatást legkésőbb az első tárgyaláson engedi meg. Ez a szabály – tárgyalás tartása hiányában – önmagában nem értelmezhető a közigazgatási nemperes eljárásban. Ha a bíróság a nemperes eljárásban egymás jelenlétében meghallgatja a feleket, az idézett rendelkezés analóg alkalmazásának nincs akadálya. Meghallgatás hiányában a bíróság határozathozataláig nyitva áll a kérelem megváltoztatásának a lehetősége, de a végzés addig nem támadott, elkülöníthető (önálló) rendelkezésére ez esetben sem lehet kiterjeszteni a kérelmet [Pp. 335/A. § (1) bek. második mondat].

Végzések esetében – a hatósági határozatok felülvizsgálatával szemben – aggálytalanul tud érvényesülni a Pp. 339/A. §-ának az alkalmazandó jogra és a figyelembe veendő tényállásra vonatkozó szabálya.

Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye [X. Ppn. 1. § (3) bek.]. A Pp. 335/B. §-a alapján különböző nemperes eljárások egyesítése elméletileg elképzelhető, közigazgatási per és közigazgatási nemperes eljárás azonban az azonos hatáskör követelménye miatt – egyazon hatósági ügyben hozott végzés és határozat esetében is – kizárt.

e) Határozatok és jogorvoslatok

A bíróság a kérelem tárgyában végzéssel határoz. A bíróságnak fő szabály szerint nincs reformatórius jogköre, azaz a végzést – törvény kifejezett megengedő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg [X. Ppn. 3. § (4) bek. második mondat], így a X. Ppn. 3. §-a alapján hatféle végzést hozhat:

a) ha annak a Pp. 130. § (1) bekezdése szerinti okát a kérelemnek a kérelmezettel való közlését megelőzően megállapítja,[773] a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;

b) ha annak a Pp. 157. §-a szerinti feltételei fennállnak, a kérelemnek a kérelmezett részére történő kézbesítését követően az eljárást megszünteti;

c) ha nem állapít meg jogszabálysértést, érdemben elutasítja a kérelmet;

d) ha jogszabálysértést állapít meg;

da) a végzést hatályon kívül helyezi;

db) a végzést hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi vagy

dc) a végzést hatályon kívül helyezi és a hatóságot az eljárás folytatására kötelezi.

A X. Ppn. 3. § (4) bekezdése alapján a bíróság végzése ellen nincs helye további jogorvoslatnak. Az LB 1/2007. közigazgatási kollégiumi véleménye, amelyet a Kúria később a 3/2010. (XI. 8.) számú közigazgatási kollégiumi véleményével hatályon kívül helyezett, a rendelkezés szigorú értelmezéséből indult ki, azaz abból, hogy a további jogorvoslatot kizáró szabály a nemperes eljárásban hozott valamennyi végzésre vonatkozik. Ezzel szemben mind a rendelkezésben foglalt „további jogorvoslat” kifejezés, mind pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó követelmények arra utalnak, hogy a Pp. alapján önállóan megfellebbezhető végzések tekintetében (amelyek esetében a „további jogorvoslat” kifejezés nem is értelmezhető) fellebbezésnek van helye a Pp. általános szabályai szerint (így például az eljárást megszüntető vagy a pénzbírságot kiszabó végzés ellen).[774] A közigazgatási peres eljárásokban, amelyekben a Pp. 340. § (1) bekezdése fő szabályként kizárja a fellebbezés lehetőségét, ugyanez az elv érvényesül (kizárólag az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek).[775] Ennek megfelelően a X. Ppn. 3. § (4) bekezdés utolsó mondatában található kizáró szabály csak az ügy érdemében hozott végzések esetében alkalmazandó.

f) A privilegizált hatósági eljárásokban hozott végzések bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási nemperes eljárások

A Ket. 13. § (2) bekezdése meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekben törvény a Ket.-től szabadon eltérhet. A Ket. 14. § (1) bekezdése alapján – az ott meghatározott körben – törvény vagy kormányrendelet a Ket.-től eltérő szabályokat állapíthat meg. E törvények vagy teljes egészében a Ket.-től eltérően szabályozzák a végzések ellen igénybe vehető jogorvoslatokat, vagy olyan végzések ellen is megengedik az önálló jogorvoslatokat, amelyekkel szemben a Ket. azt nem biztosítja.

Ezek az ún. privilegizált hatósági eljárásokban hozott végzések elleni közigazgatási nemperes eljárások többek között az alábbiak:[776]

  • a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) elnöke által hozott

a) az ágazati vizsgálat során az ágazat vállalkozásaitól kért felvilágosítás nem teljesítése, késedelmes teljesítése vagy valótlan, megtévesztő válaszadással történő teljesítése miatt eljárási bírságot kiszabó [Tipt. 43/C. § (2) bek.];

b) az ágazati vizsgálat során az iratok üzleti titokként való kezelését elutasító [Tipt. 43/D. § (3) bek.] végzés bírósági felülvizsgálata (Tipt. 43/F. §);

  • a GVH vizsgálója által a bejelentés alapján hozott, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása feltételeinek a hiányát megállapító végzés bírósági felülvizsgálata [Tipt. 43/H. § (8) bek. b) pont, 43/H. § (11) bek.];

  • a GVH versenytanácsának az olyan végzése elleni bírósági felülvizsgálat, amellyel a vizsgáló által a kérelemre indult versenyfelügyeleti eljárásban hozott, a versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztő végzés (Tipt. 60. §) elleni jogorvoslati kérelmet bírálja el [Tipt. 82. § (2) és (3) bek.];

  • a GVH versenyfelügyeleti eljárásában eljáró versenytanácsnak

a) az ideiglenes intézkedést elrendelő, a biztosítékadást előíró [Tipt. 72. § (3) bek.];

b) az ügyfél által önként vállalt kötelezettséget megállapító és egyidejűleg a versenyfelügyeleti eljárást megszüntető [Tipt. 75. § (1) bek.], valamint az e kötelezettség elmulasztása miatt bírságot kiszabó [Tipt. 76. § (1) bek. a) pont, 76. § (4) bek. a) pont, 76. § (5) bek.];

c) a versenyfelügyeleti bírság meg nem fizetése miatt a bírság megfizetésére egyetemlegesen kötelező [Tipt. 78. § (5)–(7) bek.];

d) a GVH részére nélkülözhetetlennek minősülő írásbeli bizonyítékot szolgáltató személynek járó díj kifizetéséről, illetve a kifizetett jutalom visszafizetéséről hozott [Tipt. 79/B. § (4) és (6) bek.] végzésének a bírósági felülvizsgálata [Tipt. 82. § (3) bek.];

  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piaci felügyelettel és piaci szabályozással összefüggő eljárásaiban

a) a zárt adatkezelés feloldását elrendelő [az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: eHírtv.) 33. § (7) bek.];

b) az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli más személyt vagy szervezetet adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelező [eHírtv. 35. § (3) bek.];

c) a lefoglalásról vagy a zár alá vételről szóló (eHírtv. 36. §);

d) az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott [eHírtv. 37. § (3) bek.];

e) a főigazgató által hozott, a Hivatal hatósági intézkedésével szemben előterjesztett panaszt elutasító [eHírtv. 37/C. § (3) bek.];

f) a hatósági szerződés nem teljesítése miatt a végrehajtást elrendelő [eHírtv. 42. § (2) bek.];

g) a jogvita elbírálására irányuló eljárásban az eljáró tanács által hozott, ideiglenes intézkedést elrendelő [eHírtv. 59. § (9) bek.] végzés elleni bírósági felülvizsgálat;

  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a mozgóképszakmai hatósági feladatokkal összefüggésben lefolytatott eljárásokban az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli más személyt vagy szervezetet adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelező végzés elleni bírósági felülvizsgálat [a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/E. § (4) bek.];

  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásaiban (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény; a továbbiakban: új Médiatv.)

a) a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét a pályázat alaki érvénytelensége miatt megtagadó és egyúttal a pályázó ügyféli minőségét megszüntető [új Médiatv. 58. § (2) bek.];

b) a Média- és Hírközlési Biztos panaszeljárásával összefüggésben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala által hozott, az elektronikus hírközlési szolgáltatót adatszolgáltatásra kötelező [új Médiatv. 142. § (3) bek.];

c) a zárt adatkezelés feloldását elrendelő [új Médiatv. 153. § (8) bek.];

d) a tényállás tisztázása érdekében az ügyfelet vagy más személyt (szervezetet) adatszolgáltatásra kötelező [új Médiatv. 155. § (4) bek.];

e) az adatszolgáltatás alóli mentességi okra való hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy bizonyíték átadására kötelező [új Médiatv. 155. § (7) bek.];

f) a hatósági szerződés nem teljesítése miatt a végrehajtást elrendelő [új Médiatv. 161. § (2) bek.];

g) a jogvita elbírálására irányuló eljárásban hozott, ideiglenes intézkedést elrendelő [új Médiatv. 173. § (9) bek.] végzés elleni bírósági felülvizsgálat;

  • a Közbeszerzési Döntőbizottságnak

a) az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező [a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 145. § (2) bek.];

b) az eljárási bírságot kiszabó [új Kbt. 150. § (2) bek.];

c) az eljárást felfüggesztő [új Kbt. 156. § (1) bek.];

d) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító [új Kbt. 156. § (1) bek.];

e) az eljárást megszüntető [új Kbt. 156. § (1) bek.] végzése elleni bírósági felülvizsgálat;

  • a menekültügyi hatóságnak

a) az elismerését kérő számára biztosított befogadás anyagi feltételeinek a korlátozásáról, megvonásáról vagy megtagadásáról rendelkező [a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Mjtv.) 31. §];

b) az ún. dublini eljárás során a kérelmező átadásáról, illetve visszaadásáról rendelkező [Mjtv. 49. § (5)–(8) bek.; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 48/B. § (2)–(5) bek.];

c) a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló kérelmet elfogadhatatlanság miatt részletes vizsgálat nélkül elutasító, illetve a részletes vizsgálati eljárást ugyanezen okból megszüntető [Mjtv. 53. § (2)–(5) bek., 66. § (2) bek. c) pont és (4) bek.] végzése elleni bírósági felülvizsgálat.

4. A nem közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések, illetve határozatok és a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat

A X. Ppn. – az 1. § (1) bekezdése alapján – nem szabályozza teljes körűen a közigazgatási nemperes eljárásokat, ilyen eljárást a X. Ppn. alapján más törvény is létrehozhat. Ezek a törvényi rendelkezések tipikusan

a) a szabályozás egyszerűsítése érdekében a nem hatósági eljárásban meghozott egyes végzések, illetve határozatok ellen is a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok szerinti jogorvoslatot biztosítanak; vagy

b) a Pp. XX. fejezetét és a Ket. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit felülírva, az ügy egyszerű megítélhetősége vagy a jogorvoslati eljárás gyors lefolytatása érdekében közigazgatási per helyett közigazgatási nemperes eljárásban teszik megtámadhatóvá a közigazgatási határozatokat.

Az eljárásban az azt szabályozó külön törvényből, valamint az eljárás nemperes jellegéből eredő eltéréseken túl a Pp. XX. fejezetét kell alkalmazni. A X. Ppn. 3. §-a csak kifejezett törvényi utalás esetén alkalmazható.

a) A nem közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések, illetve határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat esetei

A nem hatósági eljárásban hozott végzések bírósági felülvizsgálata esetében közigazgatási nemperes eljárás

  • a közjegyzői közreműködést megtagadó végzés bírósági felülvizsgálata [a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjtv.) 5. § (2) bek.];

  • a közjegyzői okirat kijavítása iránti kérelmet elutasító vagy a közjegyzői okiratot hivatalból kijavító közjegyzői végzés bírósági felülvizsgálata [Közjtv. 116. § (4) bek.].

A nem hatósági eljárásban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata esetén közigazgatási nemperes eljárás

  • a választási eljáráshoz kapcsolódó nemperes eljárások (a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény; a továbbiakban: Ve.):

a) a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék összeállításával kapcsolatos kifogás elbírálására irányuló eljárás [ha a kifogásnak a helyi választási iroda vezetője nem ad helyt, Ve. 20/E. § (5)–(7) bek.];

b) a választási bizottság másodfokú határozatának, továbbá az Országos Választási Bizottság határozatának a felülvizsgálatára irányuló eljárás (általános szabályok: Ve. 82–85. §, speciális szabályok: 99. §, 99/O–P. §);

c) helyi népszavazás esetén a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására irányuló eljárás (Ve. 146. §);

  • a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek

a) a z új (önálló) község alakítása vagy településegyesítés megszüntetése iránti kezdeményezés köztársasági elnöknek való felterjesztését elutasító határozata elleni bírósági felülvizsgálat [a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Tsztv.) 12. §; 2013. január 1-jétől: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (5)–(6) bek., 99. § (1)–(2) bek.];

b) a településegyesítési kezdeményezés köztársasági elnöknek való felterjesztését elutasító határozata elleni bírósági felülvizsgálat [Tsztv. 14. § (2) bek.; 2013. január 1-jétől: Ötv. 100. § (4) bek., 98. § (5)–(6) bek.];

  • a közpénzekből nyújtott támogatás pályázati úton, nem hatósági eljárásban történő odaítélése esetén a pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére érvényesnek nyilvánító határozat bírósági felülvizsgálata [a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 17. § (1)–(2) bek.];

  • az igazságügyért felelős miniszternek a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző szervezet díjszabása jóváhagyásáról szóló határozatának a bírósági felülvizsgálata (Szjt. 90/A. §);

  • a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara másodfokú etikai tanácsa által – az elsőfokú etikai tanácsot új eljárásra kötelező határozat kivételével – az elsőfokú etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott határozat elleni bírósági felülvizsgálat (az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 48/F. § (3)–(4) bek.].

b) A közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat

A közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata közül – törvény kifejezett rendelkezése alapján – közigazgatási nemperes eljárás

  • az igazságügyért felelős miniszternek a közvetítői névjegyzékbe való felvétel tárgyában hozott határozata elleni bírósági felülvizsgálat [a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 22. § (2) bek.];

  • a jogi segítségnyújtás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata (a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 32. §);

  • a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban hozott hatósági határozat elleni bírósági felülvizsgálat [az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht.) 104. § (3)–(4) bek.];

  • az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata (a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 10., 12. §);

  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

a) Hivatala által hozott, adatszolgáltatásra kötelező határozat bírósági felülvizsgálata [eHírtv. 47. § (6) bek.; mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/G. § (6) bek.];

b) elnöke által hozott, adatszolgáltatásra kötelező határozat bírósági felülvizsgálata [eHírtv. 47. § (7) bek.];

c) Médiatanácsa által a médiaigazgatási szabályok megsértése esetén hozott egyes határozatok bírósági felülvizsgálata [új Médiatv. 189. § (8) bek.];

  • a Közbeszerzési Hatóság által

a) a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének a vezetésével kapcsolatos eljárás során hozott (új Kbt. 172. § (10) bek. és 172. § (2) bek. ec) pont);

b) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének a vezetésével kapcsolatos eljárás során hozott (új Kbt. 172. § (10) bek. és 172. § (2) bek. eb) pont) határozat bírósági felülvizsgálata.

Egyes törvények anélkül írják elő azt, hogy bizonyos határozatokat a bíróság nemperes eljárásban vizsgál felül, hogy arra a Pp. XX. fejezetét kifejezetten alkalmazni rendelnék vagy a felülvizsgálati eljárást kifejezetten közigazgatási nemperes eljárásként definiálnák. A Ppék. alapján ugyanakkor a nemperes eljárásokra a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseken túlmenően a Pp.-t kell alkalmazni, a Pp. 324. § (1) bekezdése pedig a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti (peres) eljárásokban a Pp. XX. fejezetét rendeli alkalmazni. Ebből következően e határozatok felülvizsgálatára is igaz mindaz, ami a határozatok felülvizsgálatára irányuló közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozik. Ezek az eljárások

  • a rendezvény megtartását megtiltó rendőrségi határozat elleni bírósági felülvizsgálat (a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. §);

  • az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerint a kedvezményezetti minőséghez előírt feltételek igazolásának az elmulasztása esetén hozott határozata elleni bírósági felülvizsgálat [7. § (11) bek.];

  • a helyi önkormányzatképviselőtestületének

a) a polgármester összeférhetetlenségét megállapító, valamint a megbízatásának megszűnését kimondó (megbízatását méltatlanság miatt megszüntető) határozata elleni bírósági felülvizsgálat [régi Ötv. 33/A. § (5)–(7) bek.; a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától: Ötv. 72. § (2) bek., 37. § (4)–(7) bek., 38. § (5) bek.];

b) a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát a fegyelmi eljárás időtartalmára felfüggesztő határozata elleni bírósági felülvizsgálat [a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 7. § (4) bek.; a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától ez a nemperes eljárás megszűnik];

c) a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét, illetve megbízatása megszűnését kimondó (megbízatását méltatlanság miatt megszüntető) határozata elleni bírósági felülvizsgálat [a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10. § (2)–(3) bek.; a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától: Ötv. 37. § (4)–(7) bek., 38. § (5) bek.];

  • az igazságügyért felelős miniszternek és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetésével összefüggő határozata elleni bírósági felülvizsgálat (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 10. §);

  • a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a vezetője által hozott, a fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálata (megváltoztatása) iránti eljárás [a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 10. § (5) bek.].



[761] Ezt a Kúria az 1/2010. (I. 18.) KK számú közigazgatási kollégiumi véleményének II. pontjában erősítette meg.

[762] Bszi. 191. § (1) bek.

[763] Megjegyzendő, hogy az Országgyűlés a jogalkotási kötelezettségének csak közel féléves késéssel tett eleget.

[764] Ebbe a körbe tartozik a Ket. 33/A. § szerinti, a megfizetett eljárási díjra, illetve illetékre vonatkozó, akár kétszeres visszafizetési kötelezettség, a Ket. 71. § (2) bekezdése szerinti ún. „hallgatás = beleegyezés” szabály, valamint a Ket. 71. § (5) és (6) bekezdése szerinti, a határozathozatal mellőzését lehetővé tévő rendelkezés.

[765] Ezt az új szabályt, amely 2012. július 24-én lépett hatályba, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 59. §-a iktatta be a X. Ppn.-be.

[766] Hatályba lépett 2011. január 1-jével.

[767] Lásd az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 11. §-a.

[768] Korábban – éppen a nyitva álló bírósági felülvizsgálatra tekintettel – rövid ideig kormányrendeletben is ki lehetett zárni a fellebbezést, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 90/2007. (IX. 14.) AB határozatában megsemmisítette [ABH 2007. 750.]. Az Alkotmánybíróság határozatában ugyan elismerte, hogy nem a fellebbezés az egyetlen igénybe vehető jogorvoslati eszköz, de a jogorvoslathoz való jog legfontosabb garanciája, a Ket.-beli jogorvoslati rendszer központi eleme, amelynek kizárása törvényi szabályozást igényel.

[769] Az az elv tehát, hogy ha az eljárást érdemben befejező határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, az eljárás során hozott vagy azt befejező végzések sem támadhatók fellebbezéssel, csak az elsőfokú eljárásban érvényesül [lásd Ket. 100. § (1) bek. a) pont].

[770] Erre tekintettel a közigazgatási nemperes eljárások bemutatása során a végzés, illetve a határozat fogalmat minden esetben a tartalmuk, nem pedig a formájuk (megnevezésük) szerint végzésnek, illetve határozatnak minősülő döntésekre alkalmazzuk.

[771] A Kúria 1/2009. közigazgatási jogegységi határozata. A jogegységi határozat jogszabályi hivatkozásai a Ket.-nek, valamint a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseinek a módosításai (különösen az átfogó Ket. módosítást tartalmazó 2011. évi CLXXIV. törvény) folytán időközben részben meghaladottá váltak.

[772] Lásd ehhez még: 2/2006. közigazgatási jogegységi határozat. A jogegységi határozat jogszabályi hivatkozásaival kapcsolatban lásd az előző lábjegyzetet.

[773] A Pp. 332/A. §-a kizárólag pontosító jellegű, a Pp. 130. §-ából egyértelműen levezethető szabályokat tartalmaz a jogalkalmazás megkönnyítése és egységesítése érdekében.

[774] Ezzel kapcsolatban lásd a 22/1995. (III. 31.) AB határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság éppen a jogorvoslati eljárásban hozott, pénzbírságot kiszabó elsőfokú végzés elleni jogorvoslat hiánya miatt állapított meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést [ABH 1995. 108., 113.].

[775] Lásd Kiss Daisy: A közigazgatási perek. In Németh– Kiss (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. 1332. o.

[776] Az iparjogvédelmi eljárásokkal külön alfejezetben foglalkozunk [lásd G) alfejezet].