Ugrás a tartalomhoz

Szemészet

Ildikó, Süveges (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

A kötőhártya betegségei

A kötőhártya betegségei

Gyulladások

Általános tünettan. A gyulladásokat mindíg kifejezett szubjektív tünetek kísérik. Ezek a következők: égés, szúrás, idegentestérzés, viszketés (általában allergiára jellemző), fájdalom (ha súlyos, corneaérintettségre utal), fényérzékenység, könnyezés. Ha ez utóbbi kettő blepharospazmussal társul, akkor a védekezési reakció igen erős.

Objektív tünetek. A conjunctiva gyulladásának legáltalánosabb tünete a conjunctivavérbősége, amelynek következménye az ún. “vörös szem”. A belövelltség oka a kötőhártya ereinek kitágulása, a nyugalmi állapotban zárt erek megnyílása (conjunctivális injekció,4.5. ábra). Ezt a tünetet fontos elkülöniteni a ciliarisinjekciótól, amely a szivárványhártya és sugártest gyulladására utal. A ciliáris injekció jellemzője a limbus melletti halványlila gyűrű, amely a mély, scleralis erek tágulata következtében alakul ki. A conjunctivalis injekciót úgy különíthetjük el a ciliaristól, hogy mig az elsőben az erek a conjunctivával együtt elmozgathatók a sclera felszínén, addig ciliaris injekcióban ez nem következik be. Ha a kötőhártya gyulladásaiban ciliaris injekciót látunk (vegyes injekció), gondolni kell iritisre, iridocyclitisre.

4.5. ábra. A conjunctiva vérbősége (a, b, c) és a cornea ereződése (d, e, f) a: conjunctivális injekció, b: ciliáris injekció, c: kevert injekció, d: felszínes ereződés, e: mély ereződés, f: kevert típusú ereződés (Thiel szerint)

A kötőhártya gyulladások további gyakori kisérője a váladékozás. A váladék lehet viztiszta folyadék (serosus), amely inkább a vírusfertőzésekre jellemző. Ha a serosus váladék fibrinnel kevert, serofibrinosus váladékról beszélünk.A bakteriális infekciókat gennyes váladékozás kíséri (purulens, mucopurulens) Krónikus irritációk következtében nyákos (mucinosus) váladék keletkezik. A nyák normális körülmények között is képződik, a kehelysejtek termelik. Normálisan a mennyisége annyi, amennyi a könny vizes fázisának a cornea felszínhez való kötéséhez szükséges. Lehet a váladék továbbá hártyás (membranosus). Ilyenkor megkülönböztetünk valódi (pl. diphteria bacillus infekciójában) és álhártyás gyulladásokat. Ez utóbbira jellemző, hogy a membrán könnyen levonható a conjunctiva felszinéről, mig a valódi membránok subepithelialisan képződnek, és környezetükkel szorosan összefüggnek.

A váladék az alsó áthajlásban meggyűlik, és a szemrésből kifolyik. Alvás közben a szemrésben marad, a szempillákra tapadva vagy a belső zugban beszáradhat (a “szem beragad”, “csipás” szemmel ébredés).

A conjunctiva alapszövete a gyulladásra különböző formában reagálhat. Keletkezhet diffúz ödéma, amelyre a kötőhártya egyenletes duzzadása jellemző. Létrejöhet chemosis, amely a hám alatti kötőszövet nagyfokú ödémája. Következtében a conjunctiva hámja nagymértékben előemelkedik, akár annyira, hogy a szemrésből előtüremkedik, esetleg a szemrés zárását is megakadályozva (4.6. ábra). A szabadon maradt conjunctiva gyulladt lesz, esetleg kiszárad. A chemosis gyakran a környező szövetek betegségeinek következtében kialakult nyirokpangás következménye.

4.6. ábra. A conjunctiva chemosisa

Speciális tüneteket hoz létre a conjunctivában az alapszövet sejtes beszűrődése gyulladás következtében. Ennek tünetei a következők: papilláris hypertrophia, folliculusképződés, diffúz sejtes infiltráció.

Papilláris hypertrophia: a conjunctiva ép viszonyok között is meglévő adenoid tüszőiben (papillákban) következik be a gyulladásos sejtek (főleg lymphocyták) felszaporodása. A papillák polygonális elődomborodása jellemzi, amelyek között az alapszövet ép, besüppedt. A kiemelkedő papillák rajzolata kockakőhöz hasonló felszínt eredményez, ahol kis, tágult kapillárisok láthatók. Típusos példája conjunctivitis vernálisban a felső tarsalis conjunctiva papilláris túltengése (lásd conjunctivitis vernalis ábrája).

Folliculusképződés: Az alapszövetben létrejövő, a gyulladás következtében képződő nyiroksejt-felszaporodás, amelynek következtében csomók (folliculusok) képződnek. Alakjuk, elhelyezkedésük, nagyságuk igen változatos, az egyes fertőzésekre jellemző lehet (lásd a betegségek leírásánál). Típusos példája a trachomában és az allergiás eredetű conjunctivitis folliculárisban keletkező csomók.

Diffúz sejtes infiltráció, diffúz beszűrődés: a conjunctiva alapszövetének diffúz, sejtes beszűrődése (trachomára jellemző).

A gyulladásokat okozhatják baktériumok, chlamydiák, vírusok, gombák, paraziták. Lehet a gyulladás allergiás eredetű. Egyes esetekben etiológiájuk ismeretlen. Gyulladásos tüneteket hoznak létre a sérülések, sugárzó energiák (pl. fokozott UV B sugárzás) is.

Egyszerű, nem bakteriális conjunctivitisek (conjunctivitis simplex)

Szubjektív tünetek: Jellemző az idegentestérzés, majd hirtelen könnyezés.

Objektív tünetek szegényesek. Néha csak néhány tágult ér látható. Máskor a conjunctiva vérbő (“vörös szem”).

Okok:

1. Conjunctivitis sicca kezdeti stádiuma

2. környezeti hatások (por, dohányfüst, meleg, hideg, szél, UV-sugárzás, nagyfokú izzadás)

3. szemhéj hibás állása, érintő pillaszőrök

4. nem korrigált fénytörési hibák

5. kontaktlencse-viselés

6. pihenés nélküli fokozott terhelés

7. allergia (gyógyszerekre, kozmetikumokra, növényi és állati anyagokra – pl. kutyaszőr – kialakuló allergiás conjunctivitis)

Terápia: elsősorban a könny vizes fázisának pótlása (műkönny). Szóbajöhetnek adstringensek, amelyek használata csak átmenetileg segít. Az érösszehúzó hatás után fokozott értágulat következik be. A kortikoszteroidok használata tilos, csak rontja az állapotot, fokozza a szemfelszín szárazságát, glaukomát és kataraktát okozhat. Legfontosabb: óvakodni a polypragmasiától!

Bakteriális kötőhártyagyulladások. Az akut bakteriális conjunctivitis elég általános és magától gyógyuló kórkép. A nyirokcsomók általában nem duzzadnak meg (kivéve: tularémia, luesz, zárványos conjunctivitis). A kenetben jellegzetesek a polymorphonuclearis leukocyták (PMN).

Gennyes gyulladást okozó baktériumok: Gram-pozitívok: staphylococcus, streptococcus, pneumococcus. Gram-negatívok: Nesseria gonorrhaee, Haemophilus aegypticus (Koch–Weeks), Pseudomanos aeruginosa.

Gennyesedés nélküli gyulladást okozó baktériumok: Gram-pozitívok: Corynebacterium diphtaeriae, Mycobacterium tuberculosis (kimutatásához a kötőhártya-váladék Ziehl–Nielsen festése a célszerű). Gram-negatívok: Moraxella lacunata (Morax–Axenfeld), Francisella tularensis, Treponema pallidum.

Egyszerű, akut bakteriális conjunctivitis

Kórokozók: pneumococcus, staphylococcus aureus, streptococcus pyogenes (haemolytcius), haemophilus aegypticus (Koch–Weeks), esetleg olyan baktériumok, amelyek szaprofita módon élnek a conjunctiva környezetében (staphylococcus epidermidis). Általában kétoldali.

Szubjektív tünetek: idegentestérzés, viszketés, szúrás, fénykerülés.

Objektív tünetek: hyperaemia, könnyezés, duzzadt, vörös szemhéjak, amelyek reggelre gyakran összeragadnak, a szem “csipás”. Nappal sárgászöld váladék gyűlik össze a belső szemzugban. A conjunctiva hyperaemia legkifejezettebb a fornixban és a tarsalis területen (4.7. ábra). Kissé duzzadt is, de síma felszinű. A bulbáris conjunctiván apró végzések lehetnek az érfalak toxicus károsodása miatt. Pneumococcus fertőzés esetén ún. pink eye-t látunk, és előfordulhat álhártyaképződés, végül hegesedés lehet. A látás általában normális (kivéve, ha a cornea is érintett, keratitis punctata superficialis vagy széli fekély révén).

4.7. ábra. Conjunctivitis acuta

Diagnózis: klinikai tünetek (sárgászöld purulens váladék) alapján már lehetséges, de a kenet vizsgálata (polymorphonucleáris, leukocyták, baktériumok, esetleg még lymphocyták, plazmasejtek) vagy az álhártya szövettani vizsgálata (subepitheliális fibrin, ödéma) szükséges lehet.

Terápia: antibiotikumok. Aminoglycosidok közül a gentamycin, tobramycin, neomycin (vigyázat, ez utóbbi esetben 8%-ban allergia alakul ki) alkalmazható. A gentamycint sokáig alkalmazva a baktériumtörzsek rezisztensé válnak. A fluorokinolonok közül a ciprofloxacin , ofloxacin a leghasználatosabb. Szükséges tudni, hogy a hosszan alkalmazott antibiotikumok a hámsejtek károsodását okozzák, amely a szaruhártyán akár fekélyek kialakulásához is vezethet. A szteroid készítmények ezekben az esetekben igen ritkán indokoltak.

Prognózis: 9-14 nap alatt magától is gyógyul.

Ophthalmia neonatorum alatt értjük azt a tünetegyüttest, amely újszülötteken fordul elő a születés utáni első 2 hétben. Legsúlyosabb a gonococcus által okozott conjunctivitis gonorrhoica (lásd alább), de súlyos gyulladásos tüneteket okoz a chlamydia is (lásd a chlamydia okozta fertőzések között). Napjainkban a gonococcus által okozott conjunctivitis igen ritka, míg a chlamydiafertőzés egyre gyakoribb. Az előbbi a születés utáni néhány órában, mig az utóbbi 1-2 héttel a születés után alakul ki. A HSV is okozhat conjunctivitist újszülötteken. Mindhárom kórokozó által okozott fertőzés a szülőcsatornán való áthaladás közben jön létre az anya fertőzöttsége estén.

Conjunctivitis gonorrhoica. Kórokozó: Neisseria gonorrheae (intracellularis diplococcus a polymophonucleáris leukocytákban). Akut, purulens gyulladás. Formái: újszülöttkori és felnőttkori. Az újszülöttkori ma már ritka: 1881-től Credé-féle eljárás szerint rögtön születés után 1 vagy 2%-os Ag-nitrát oldatot kellett az újszülött szemébe cseppenteni. Ujabban Ag-acetátot alkalmaznak. Kötelező, törvény írja elő!

Ophthalmoblenorrhoea adultorum: A kórokozó fertőzött kéz, törülköző útján kerül a szembe a nemiszervek váladékából. Inkubációs idő: 2-4 óra.

Ophthalmoblenorrhoea neonatorum: Az anya gonorrhoeás hüvelyváladékából születéskor fertőződik a szem. Inkubációs idő: 2-3 nap. A tünetek három szakaszban zajlanak:

Stádium infiltrationis. Pár órával a fertőzés után már kezdődhet. A duzzadt, vörös szemhéjak miatt a szemrés már ki sem nyílik. A conjunctivát nagyon nehéz vizsgálni. Cseppenteni is igen nehéz (feltárlás Desmarres-kanállal). A conjunctiva duzzad, chemoticus lesz, körben fedi a corneát, híg, húslészerű váladék csorog, néha membrán képződik.

Stádium pyorrhoicum. a szemhéjduzzanat csökken, szakadatlan, tejfelszerű gennyfolyás jellemző, ami 1-2 hét után megszűnik.

Stádium hypertrophicum. Végső stádiumban a kötőhártyán papillaris túltengés jön létre, amely hónapokig is eltarthat.

Szekunder elváltozások: corneafekély, sőt súlyos esetben a szaru néhány óra alatt széteshet a proteolyticus enzimek hatására az újszülöttekben, míg a felnőttkori formában ez a komplikáció ritka.

Diagnózis: klinikai tünetek és kenet alapján.

Differenciáldiagnózis: zárványos conjunctivitistől úgy tudjuk elkülöníteni, hogy kenetben kimutatjuk a kórokozót. A Reiter-syndroma tüneteit is utánozhatja felnőttekben a gonorrhoeás fertőzés.

Terápia: felnőttekben szóbajöhet az ép szem védelme óraüvegkötéssel. Lokálisan 100 000 Ne. ml-es penicillincsepp, legalább tízpercenként, és általánosan 1 millió NE penicillin im. naponta. Újszülötteknél hasonló módon cseppentünk, és általánosan 200 000 NE penicillin szükséges naponta. A szemcseppet úgy készítjük, hogy a 200 000 E kristályos penicillint 5 ml desztillált vízben oldjuk. A gennyet ki kell mosni a szemből!

Blepharoconjunctivitis angularis

Kórokozó: Moraxella (Diplobacillus) lacunata. Krónikus, makacs, kétoldali, Ritkábban lehet akut fajtája is, ami folliculáris reakciót okoz.

Szubjektív tünetek: igen kifejezett szúrás, égés.

Objektív tünetek: a külső, belső zug, szemhéjszél, hámfosztott, nedves, lilásvörös, kevés fehér ragadós váladék a zugokban, minimális conjunctivális vérbőség. Secundaer elváltozás: széli corneafekély előfordul.

Egyéb elváltozás: a szájzugban, orrban hasonló elváltozások lehetnek. Oka: B-vitamin-hiány, illetve a baktérium keratint oldó enzim termelése.

Diagnózis: klinikai tünetek jellemzőek, és a kenetben nincsenek polymorphonuclearis leukocyták!

Terápia: B-vitamin, zink-szulfát 2%-os csepp (hatástalanítja a keratolyticus enzimet). Gentamycin-csepp, Tetracyclin-csepp vagy kenőcs.

Koch–Weeks conjunctivitis

Kórokozó: Haemophylus aegypticus (Koch–Weeks-féle baktérium). Előfordulás: Közép-Kelet, Észak-Afrika, gyakori meleg éghajlaton, Európában ritka. Egészséges légutakban a kórokozó előfordul, általában gyerekeken okoz conjunctivitist.

Inkubációs idő: 24 óra. Általános tünetek: kezdetben láz, elesettség.

Objektív tünetek: szemhéjduzzanat, erős seropurulens váladék, haragosvörös conjunctiva, vérzések, álhártya keletkezhet, alsó corneális limbális infiltrátum előfordul.

Szekunder elváltozások: keratitis punctata superficialis, néha cellulitis orbitae.

Terápia: tetracyclin-csepp, ill. kenőcs, gentamycin-csepp.

Prognózis: néhány nap alatt javul, kezelés nélkül 1-4 hét alatt gyógyul.

Conjunctiva tularaemia

Kórokozó: Francisella tularensis, terjesztői: kis rágcsálók, főleg nyulak. Mindig egyoldali, krónikus. Általános tünetek: kezdetben hányás, láz, fejfájás, apátia.

Objektív tünetek: nagy szemhéjödéma: chemosis, sárgásvörös csomók a kötőhártyán, azonos oldali erős preauricularis nyirokcsomó duzzanat. A Tularemia által okozott oculoglandularis syndromában jellemző az enyhe láz kiséretében fellépő kötőhártyagyulladás, amely csomóképződéssel és papilláris hypertrophiával jár, teljesen fájdalmatlan. Megduzzad a preauricularis és néha a submaxilláris nyirokcsomó is, amelyek gyorsan beolvadhatnak, de nem törnek át. A betegség 1-2 hónapig tart, spontán, nyomtalanul gyógyul.

Terápia: tetracyclin, általánosan és cseppekben is.

Pseudomonas conjunctivitis

Kórokozó: pseudomonas aeruginosa. Ritka betegség. Tünetek: hasonlít a pneumococcus conjunctivitisre (hyperaemia, ödéma, subconjunctivális vérzés, purulens-serosus váladék). Szekunder elváltozás: ha a corneára terjed, abscessus annularis alakulhat ki, esetleg 1-2 nap alatt beolvad, szétesik a cornea, megvakulás következhet be.

Terápia: polymyxin, gentamycin-csepp.

Conjunctivitis diphtherica (conjunctivitis pseudomenbranosa)

Kórokozó: Corynebacterium diphtheriae (Löffler). Manapság nagyon ritka a kötelező védőoltás miatt. Izoláltan is ritkán fordul elő, általában diphtheria kisérője. Általános tünetek: magas láz, elesettség, garatérintettség, lymphadenopathia.

Objektív tünetek: kezdetben vizes, később serosus és purulens váladék jellemző. A felszines formában izzadmányhártya (álhártya) fehér lepedékként vonja be a tarsalis conjunctivát, amely gyulladt, vörös. A membrán könnyen leválasztható, pontszerű vérzések maradnak utána. A mély formában subepithelialis fibrines izzadmány rakódik le, és nekrózist okoz, a conjunctiva piszkosszürke, a hártya nem vonható le, lelökődés után hegesen gyógyul. Symblepharon, entropium, xerophthalmus keletkezhet, amely a szaruhártya pusztulásához, így vaksághoz vezet. Nekrózis a bulbáris conjunctiván is bekövetkezhet. A cornea kifekélyesedhet (straphylococcuss felülfertőződés veszélye!), a szemhéjszél fekélye és gangrenája direkt kontaktus révén jön létre.

Terápia: gyanú esetén azonnal alkalmazandó. Általánosan 300-500 E. kg diphtheria antitoxin (4000-10 000 E im., súlyos esetben 30 000-10 000 E iv), penicillin (legalább 1 millió E. naponta), tetracyclin. Helyileg diphtheria antitoxin-csepp, neomycin, netromycin, tetracyclin-csepp, illetve kenőcs.

Tuberculosis conjunctivae

Kórokozó: mycobacterium tuberculosis. Ritka, krónikus. Tünetek: egyszerű conjunctivitistól, a kötőhártya fekélyesedésen, episcleralis csomón át a chalazionszerű elvátozásig sokféle forma lehetséges. Jellemzőnek tartják a kakastaréjszerű papilláris hypertrophiát.

Lues conjunctivae

Kórokozó: treponema pallidum. Krónikus, ritka. Tünetek: a conjunctiva bulbaris, tarsalis részén, illetve a carunculán fejlődhet ki a primer lézió. A II. és III. stádiumhoz a praeauricularis nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata társul.

A Proteus vulgaris, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens és Eschirichie coli által kiváltott conjunctivitisekben krónikus blepharoconjunctivitist, esetleg angularis érintettséggel és időnként follicularis reakciót találunk.

Chlamydiák okozta conjunctivitisek

Az RNS-t és DNS-t tartalmazó chlamydiák obligát intracellularis paraziták, átmenetet képeznek a baktérium és vírus között.

Trachoma (conjunctivitis granulosa, egyiptomi szemgyulladás).

Kórokozó: Chlamydia trachomatis A, B, Ba, C szerotípusai, amelyek 0,2-0,4 mikron átmérőjűek. Giemsával vörösre festődnek. Különleges szaporodási ciklusuk van: 0,5-1,0 mikron átmérőjű. Giemsával kékre festődő, nem fertőző kezdeti testekké alakulnak. Ezután haránthasadással osztódva megsokszorozódnak, és újból átrendeződnek elemi testekké, amelyek Giemsával vörös tömeget képeznek. A cytoplasmában, a mag körül sapkaszerűen helyezkednek el, és képezik a zárványtesteket (Halberstadter–Prowazek). A hámsejtek elpusztulásával aztán kijutnak a conjunctiva felszinére, és legyek, zsebkendő, törölköző, mosdóvíz, a kezek közvetítésével fertőznek. Az Ebers-féle papiruszból tudjuk, hogy már az ókori Egyiptomban is létezett a trachoma, innen az egyik neve. Európába Napóleon katonái hozták be. Ma általában az alacsony higiénés körülményekkel rendelkező országokban fordul elő ( Észak-Afrika, Kína, India). A WHO szerint ma kb. 400 millió ember trachomás. A legelterjedtebb betegség a földön. A betegség az élet első 10 évében keletkezik, és lassan progrediál. Inkubációs idő: 2-20 nap (általában 7).

Tünetek: banális conjuctivitisként indul, nyálkás-gennyes váladékkal. Észrevétlenül progrediálhat akár a hegesedésig. Nem ritka, korai tünet a ptosis trachomatosus miatti álmos arckifejezés.

Kardinális objektív tünetek:

1. az alapszövet diffúz, sejtes beszűrődése, élénkvörös, kissé feszes, nem ráncolódó megvastagodott conjuctiva.

2. csomó (granulum vagy folliculus), főleg a felső fornixban, esetleg a plicában, néha a bulbaris kötőhártyán kölesnyi, kocsonyás (békapeteszerű) sárgás képződmények (4.8. ábra).

4.8. ábra. Trachomás conjunctivitis

3. papillaris hypertrophia: főleg a felső tarsus convex szélén és a tarsalis conjunctiván fordul elő. A papillák vörösek a bennük lévő erek miatt, a felszínt bársonyossá, nagyobb túltengés esetén málnaszerűvé teszik.

4. pannus trachomatosus, felszínes keratitissel és a cornea diffúz sejtes beszűrődésével kezdődik, és mint szürke réteg, függönyszerűen lefelé halad a hám alatt. A Bowman-membránt tönkreteszi. A pannus alsó határa vízszintes. Felszínesen ereződik. Lehet vakos (pannus crassus) és vékony (pannus tenuis). Szélén szekunder fertőzés miatt fekély képződhet, és pannus exulcerans jöhet létre. Ugyanitt később kitágulhat a cornea: keratectasia e panno. A pannus megjelenése nagy fordulat a beteg életében, mert látásromlás, fájdalom kiséri.

5. hegesedés: a kezdetben vékony, fehér hegek szinte az egész conjunctivát behálózzák, a kötőhártya fehér, fényes, ínszerű szövetté válik. Gyakori ilyenkor a szigetszerű papillaris túltengés. Ez még nem gyógyulás, ujabb csomók törhetnek a felszínre, és további zsugorodás zajlik le. Emiatt később nem lehet kifordítani a szemhéjat még Desmarres-kanállal sem. A befelé kúszó hegek miatt trichiasis, illetve entropium cicatriceum seu trachomatosum alakulhat ki.

MacCallan szerint a trachoma lefolyásában a következő stádiumokat különböztethetjük meg:

I. stádium: friss, vagy kezdődő trachoma. Kezdődő alapszövet-beszűrődés, kifokú papillaris (lymphoid) túltengés, esetleg csomók. A tünetek még nem jellegzetesek. Kétoldali szubakut conjunctivitis, vöröseslila színnel.

II. stádium: kifejlődött kórkép. Alapszövet-beszűrődés, kifejezett papillaris túltengés, csomók, folliculusok: subepithelialis kölesnyi sárgás, lymphoid sejtgyülemek. Ezek főleg a fornixban és a szemzugban fordulnak elő, a bulbaris kötőhártya érintetlen. Korai keratitis lehetséges.

III. stádium: kezdődő hegesedés a II. stádium tünetei mellett. A folliculusok szétrepednek, hegesedés és a tarsalis conjunctiva sorvadása megindul.

IV. stádium: tisztán heges állapot. Lineáris heg a tarsalis conjunctiván, a sulcus subtarsalisban (Arlt-féle vonal), ptosis trachomatosus, entropium cicatriceum, trichiasis, majd pannus trachomatosus, symblepharon, xerosis.

Diagnózis: kenetből lehetséges: Giemsával festve vörös zárványok a mag körül (Halberstadter–Prowazek), plazmasejtek, polymorphonuclearis sejtek és ún. Leber-sejtek (nagy macrophagok nekrotikus anyaggal). Ez utóbbiak diagnosztikus értékűek, de ritkán láthatók. A záradéktestek jelenléte a trachomán kívül csak paratrachomában jellemző. E két kórkép egymástól tehát a kenet vizsgálata alapján nem különíthető el.

Immunológia: chlamydia-ellenes antitestek a szérumban és a könnyben.

Differenciáldiagnózis: fontos jel, bársonyos tarsalis conjunctiva főleg felül, pannus, csomóképződés a limbusban az ún. Herbert-féle rosetták vagy ezek gyógyult nyoma, a Herbert-féle gödrök. A trachomát el kell különíteni az alábbi betegségektől:

Conjunctivitis follicularis: a csomók kicsik, szabályosak, víztiszta bennékűek, és főleg az alsó áthajlásban vannak, Giemsa-kenet negativ.

Zárványos conjunctivitis: a praeauricularis nyirokcsomók duzzadtak, a trachomában nincs nyirokcsomó-duzzanat.

Conjunctivitis vernalis: macskakövezetszerű papillák a kötőhártyán és eosinophil sejtek a kenetben.

Régebben a trachoma diagnózisa biztos volt, ha három kardinális tünet együttesen fennállt. Trachoma dubiumról vagy suspicium trachomatisról beszélünk (valószínű a diagnózis) ha két vagy csak egy kardinális tünet (lehetséges diagnózis) állt fenn.

Terápia: tetracyclin, rifampycin csepp/kenőcs, illetve tetrán, sulfonamid, erythromycin általánosan, hónapokig (tetrán terheseknek, újszülötteknek általánosan tilos, mert a magzatot károsíthatja, a picinyek fogai károsodnak, megsárgulnak). Szteroid adása tilos!

Sőt, a heges stádiumban provokációs tesztként alkalmazható: szteroid adására

a folyamat ismét akuttá válik. A műtéteket a következmények megoldására végezzük

(entropiumellenes műtétet a felső szemhéj tarsalis conjunctivájának hegei miatt, pannus esetén keratoplastica, xerophthalmus esetén keratoprothesis).

Prognózis: jó, ha korán kezdjük el a kezelést!

Paratrachoma (zárványos vagy uszoda-conjunctivitis)

Kórokozó: chlamydia oculogenitalis (chlamydia trachomatis D-K szerotípusai).

A cornea sosem betegszik meg csecsemőknél!

Formái: csecsemőkori és felnőttkori formája van. A csecsemőkori formájában (lásd előbb) klinikai tünetei nagyon hasonlóak a gonorrheahoz (4.9. ábra). Ezért ophthalmoblenorrhoea neonatorum nongonorrhoicumnak is nevezzük. Inkubációs idő: 6-10 nap. Nőknél főleg az uterus nyakcsatornájában él a kórokozó, innen kerül szüléskor az újszülött szemébe.

4.9. ábra. Chlamydia-infekció újszülöttkorban

Objektív tünetek: szemhéjduzzanat, gennyes váladék. Kezdetben féloldali, de l-2 nap mulva a másik szem is megbetegszik.Csecsemőkön a fejletlen nyirokrendszer miatt nincsenek csomók a kötőhártyán. Szövődmény: otitis media előfordul.

Felnőttkori formájában az inkubációs idő: 1 hét (a szexuális érintkezés után). Legtöbbször uszodai fertőzés, járványszerű is lehet, főleg fiatal felnőtteket érint (lymphogranuloma venereum conjunctivitis). Általános tünetek: urethritis, cervicitis, prostatitis (90%-ban).

Objektív tünetek: mint a csecsemőknél, de a 2. héten csomók, folliculusok, papillák jelennek meg. Innen a paratrachoma elnevezés, általában kétoldali mucopurulens váladék jellemzi, preauricularis lymphadenopathia van.

Diagnózis: kenetből biztonságos: basophil inclusio a conjunctiva epithelsejtjeinek magján (Giemsa) több, mint a valódi trachomában. A chlamydia kimutatása immunfluoreszcein technikával 90%-ban biztonságos (4.10. ábra). A kenetben polymorphonuclearis leukocyták és lymphocyták is előfordulnak. Differenciáldiagnózis: trachomától, pharyngoconjunctivális láztól kell elkülöníteni. Paratrachomában azonban nincs láz és pharyngitis.

4.10. ábra. Chlamydia kimutatása immunfluorescens technikával, a 4.9. ábrán bemutatott újszülött conjunctivaváladékából

Terápia: tetracyclin, erythromycin csepp/kenőcs, ill. általánosan erythromycin, tetracyclin, sulfonamid.

Prognózis: kezelés nélkül 8-10 hét alatt gyógyul, de krónikussá válhat, elülső uveitis alakulhat ki.