Ugrás a tartalomhoz

Szemészet

Ildikó, Süveges (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

5. fejezet - 4. fejezet. A kötőhártya (conjunctiva)

5. fejezet - 4. fejezet. A kötőhártya (conjunctiva)

Makro- és mikroszkópikus anatómia

A conjunctiva három fő részből áll (4.1. ábra):

4.1. ábra. A conjunctiva részei

1. conjunctiva tarsalis vagy palpebralis. Szorosan tapad a szemhéjak belső felszinén. A szemhéjszélre merőleges, sárgás vonalak formájában tűnnek át rajta a Meibom-mirigyek. A felső tarsalis conjunctivában, a szemhéjszéltől 1,5-2 mm-re, vele párhuzamosan fut a sulcus subtarsalis, ahol kisebb idegentestek gyakran megtapadnak.

2. fornix conjunctivae – a felső és alsó áthajlásban, a bulbaris és tarsalis conjunctiva között elhelyezkedő laza conjunctivarész, amely gyulladásokban könnyen megduzzad.

3. conjunctiva bulbaris – a fornixtól a limbusig boritja a szemgolyót, közvetlenül a Tenon-tokon fekszik, a limbusban szorosan, egyéb helyeken lazán tapad az alapján. A kötőhártya hámja a corneába megy át, ezért közös megbetegedésük gyakori.

A belső zugban helyezkedik el a caruncula lacrimalis, amely hússzinű csomócska. A bőrre emlékeztet, benne faggyúmirigy és szőrszálak találhatók. Ettől a cornea felé félhold alakú kötőhártya redő van, plica semilunaris, amely gyakran együtt betegszik meg a carunculával. A plica semilunaris állatoknál a pislogóhártya (lásd szemhéj).

A conjunctiva vérellátása igen gazdag. Az a.ophthalmicaból eredő a. palpebralis medialis és lateralis látja el a tarsalis kötőhártyát, az áthajlást és a bulbaris conjunctiva nagyobb részét. Az a. ophthalmicanak egy másik ága, az a. ciliaris anterior látja el a bulbaris conjunctiva limbust övező, 4 mm-nyi sávját.

A nyirokelvezetés a kötőhártya lateralis feléről a praeauricularis, a medialis részéről a submandibularis nyirokcsomók felé történik.

A conjunctiva idegei a n. trigeminus első ágából, a n. nasociliarisból és a második ágából, a n. infraorbitalisból származnak.

Mikroszkópos anatómia. A conjunctiva nyálkahártya, amelynek két rétege van: a hám és a stroma (subconjunctiva). A hám 2-7 rétegű, el nem szarusodó, mucint termelő mirigysejteket tartalmaz (kehelysejtek). A kehelysejtek mucint termelnek, amelynek feladata a könnyfilm megtartása a cornea felszinén. A kehelysejtek mellett ún. járulékos könnymirigyek (Krause-mirigyek) is találhatók az epitheliumban: ezek feladata a mucinnal együtt állandóan nedvesen tartani a szemfelszínt. A stroma vagy substantia propria laza, rostos kötőszövet, amelynek a felszín felé eső részén nyiroksejthalmazok találhatók (adenoid réteg). Ebben a rétegben valódi follikulusok vannak, és lymphaticus gyermekeken normálisan is felszaporodhatnak. Ilyenkor a vékony hám alól elődomborodó sárgásfehér csomócskákat látunk (lymphoid hyperplasia) . A felső szemhéjon a stroma a tarsussal közvetlen kapcsolatban van. A substantia propria ereket és járulékos könnymirigyeket tartalmaz.

A conjunctiva az egyetlen nyálkahártya, amely közvetlenül érintkezik a külvilággal, ezért különleges védelmet és táplálást igényel. Ebben nagyon fontos szerepe van a könnyfilmnek.