Ugrás a tartalomhoz

Neurológia

Imre, Szirmai (2011)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

Neurológia

Neurológia

Szirmai, Imre

2011-09-01

Kivonat

A neurológiai betegségek diagnózisához a tünettan, az idegrendszeri működések lokalizációjának és a diagnosztikai eszközöknek ismerete szükséges – ebben segít e könyv.


Ajánlás

Néhai mesterem, Környey István emlékének ajánlom

Szirmai Imre

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz
Előszó a harmadik kiadáshoz
1. PROPEDEUTIKA
I. fejezet. Betegvizsgálat
Anamnézis
A neurológiai tünetek jellegzetességei
A diagnózisalkotás alapelvei
Áttekintő pszichiátriai vizsgálat
II. fejezet. A koponya, a gerinc és az agyidegek
A koponya vizsgálata
A gerinc vizsgálata
A szaglás vizsgálata
Nervus opticus (II.)
Nervus oculomotorius (III.)
Nervus trochlearis (IV.)
Nervus abducens (VI.)
A n. abducens sérülésével járó tünetegyüttesek
Nervus trigeminus (V.)
Nervus facialis (VII.)
Pars cochlearis
Pars vestibularis
Vertigo – harmonikus és diszharmonikus vestibularis tünetek
Nervus glossopharyngeus (IX.)
Nervus vagus (X.)
Nervus accessorius (XI.)
Nervus hypoglossus (XII.)
III. fejezet. A mozgatórendszer
A mozgató agykéreg
Mozgásszabályozó körök
A gerincvelő segmentalis motoros apparátusa
Az izomtónus szabályozása
A reflexek
A centrális és a perifériás motoneuronok sérülésének elkülönítése
IV. fejezet. Az érzőrendszer
Az érzőrendszer receptorai
V. fejezet. Cerebellum
A cerebellum szerkezete
A cerebellum működési egységei
VI. fejezet. A gerincvelő
A felszálló rendszerek károsodásának tünetei
Plexus brachialis
Plexus lumbalis
Plexus sacralis
VII. fejezet. Az állás és a járás
Az állás és járás vizsgálata
VIII. fejezet. Az agyféltekék lebenyei és működésük
Frontalis lebeny
Temporalis lebeny
A limbicus rendszer
A memória
A memória működésének szerkezeti alapjai
Emlékezetzavarok organikus agyi károsodásokban
Amnesiák
Hosszú távú memória vizsgálata
A magatartás és az érzelmek szabályozása
Parietalis lebeny
A parietalis lebeny működésének vizsgálata
Occipitalis lebeny
IX. fejezet. Neuropszichológiai zavarok
Beszédzavarok
Globális aphasia
Transcorticalis motoros aphasia
X. fejezet. A diencephalon
Thalamus
Az epithalamus
Hypothalamus és hypophysis
XI. fejezet. A tudat és a tudatzavarok
A tudat szerkezeti alapjai
Tudatzavarok felosztása
XII. fejezet. Vizsgálómódszerek a neurológiában
A koponya röntgenvizsgálata
A gerinc röntgenvizsgálata
Agyi angiográfia
Komputertomográfia (CT)
Mágnes (mag) rezonancia (MR) vizsgálat
Funkcionális MR-vizsgálatok
Képalkotó vizsgálatok cerebrovascularis kórképekben
Pozitronemissziós tomográfia (PET)
Ultrahangvizsgálatok a neurológiában
Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek
A liquor
2. Részletes neurológia
XIII. fejezet. Sürgősség a neurológiában
Az eszméletlen beteg
Intracranialis nyomásfokozódás
Spinalis térfoglaló folyamatok
Láz és neurológiai tünetek
Status epilepticus
XIV. fejezet. Az agyi vérkeringés zavarai
Az agy vérellátása
A vertebrobasilaris artériás rendszer
A gerincvelő vérellátása
Az agyi keringészavarok felosztása
Agyi ischaemiák
Átmeneti agyi ischaemia (TIA)
Az agy vénás keringészavarai
Agyvérzések
XV. fejezet. Az idegrendszer rosszindulatú betegségei
Agydaganatok
A gerincvelő és a spinalis tér daganatai
Paraneoplasiás idegrendszeri betegségek
XVI. fejezet. Epilepsziák
Az epilepsziás működészavar kórélettani háttere
Az epilepsziák és az epilepszia-syndromák beosztása
Nem epilepsziás eredetű eszméletvesztések
XVII. fejezet. Dementiák
A dementiák kritériumai
XVIII. fejezet. Alkoholbetegséggel összefüggő kórképek
Alkoholintoxicatio
Az alkoholelvonás tünetei
XIX. fejezet. A központi idegrendszer fertőző betegségei
Meningitisek
Encephalitisek
Lassú fertőzések
XX. fejezet. Demyelinisatiós betegségek
Sclerosis multiplex
Képalkotó eljárások
A sclerosis multiplex differenciáldiagnózisa
Az idegrendszer ritka fehérállomány-betegségei
XXI. fejezet. A basalis ganglionok betegségei
Akineticus rigid syndromák
Hyperkinesissel járó mozgászavarok
XXII. fejezet. Encephalopathiák
Agyi érbetegségek és O2-hiányos állapotok
Metabolikus zavarok
XXIII. fejezet. Fejfájás és neuralgiák
A fejfájások diagnózisa
Önálló fejfájásbetegségek
Neuralgiák
XXIV. fejezet. Az alvás zavarai
Az alvásfázisok szerkezete és szabályozása
Az alvás-ébrenlét zavarai
XXV. fejezet. A környéki idegrendszer betegségei
Polyneuropathiák
XXVI. fejezet. Gerincbetegségek idegrendszeri szövődményei és a kompressziós syndromák
Porckorongsérvek
XXVII. fejezet. Izombetegségek
A neurogén izombetegségek
Motoneuronbetegségek
Az izom saját betegségei
XXVIII. fejezet. Öröklődő neurológiai betegségek
A kromoszómák számbeli eltérései

A táblázatok listája

1.1. 1. táblázat. A szemmozgások felosztása
1.2. 2. táblázat. A félkörös ívjáratok hatása a szemizmokra
1.3. 3. táblázat. A vertigo elkülönítése a kísérőtünetek alapján
1.4. 4. táblázat. A perifériás és a centrális eredetű vertigo elkülönítése
1.5. 5. táblázat. A mozgató kéregmezők funkciói
1.6. 6. táblázat. A legfontosabb saját és idegen reflexek
1.7. 7. táblázat. A perifériás és centrális motoneuron sérülésének elkülönítése
1.8. 8. táblázat. A cerebellum összeköttetései és ezek funkciói
1.9. 9. táblázat. A cerebellum károsodásának főbb tünetei
1.10. 10. táblázat. Cerebellaris és spinalis ataxia elkülönítése
1.11. 11. táblázat. A gerincvelô fel- és leszálló pályarendszerei
1.12. 12. táblázat. A gerincvelői segmentumok magasságának viszonya a csigolyákhoz
1.13. 13. táblázat. Az indikátorizmok gyöki sérüléseknél
1.14. 14. táblázat. A n. peroneus communis és a n. tibialis kiesésének motoros tünetei
1.15. 15. táblázat. Praefrontalis tünetegyüttesek összefoglalása
1.16. 16. táblázat. A temporalis lebenyek sérülésének tünetei
1.17. 17. táblázat. Klinikai memóriavizsgálat
1.18. 18. táblázat. A parietalis lebeny károsodásának tünetei
1.19. 19. táblázat. Az occipitalis lebeny károsodásának tünetei
1.20. 20. táblázat. A beszédzavarok osztályozása
1.21. 21. táblázat. Az aphasiák jellegzetességei
1.22. 22. táblázat. A beszéd vizsgálata
1.23. 23. táblázat. A féltekék működésének különbségei
1.24. 24. táblázat. A meningealis izgalmi jelek diagnosztikai értéke tudatzavarban
1.25. 25. táblázat. Eszméletlen beteg észlelése során eldöntendő kérdések
1.26. 26. táblázat. Metabolikus eredetű tudatzavarok
1.27. 27. táblázat. A Glasgow-comaskála
1.28. 28. táblázat. Fehérállomány-elváltozások MR-felvételeken
1.29. 29. táblázat. A normális idegvezetési sebességek (m/s) felnőtteknél
1.30. 30. táblázat. A normális liquor összetétele
2.1. 31. táblázat. Az eszméletlen beteg sürgősségi laboratóriumi vizsgálatai
2.2. 32. táblázat. Neurológiai gócjelek szerkezeti károsodásokkal összefüggő tudatzavarokban
2.3. 33. táblázat. Az eszméletlen beteg ellátása
2.4. 34. táblázat. Az intracranialis nyomás csökkentése
2.5. 35. táblázat. Status epilepticus kezelése
2.6. 36. táblázat. Az agyi hypoxia és ischaemia ismérvei
2.7. 37. táblázat. A tranziens globális ischaemia (TGI) és a hypoglykaemia által okozott agykárosodás jellegzetességei
2.8. 38. táblázat. A vér áramlását meghatározó tényezők
2.9. 39. táblázat. Az agyi vérellátás legfontosabb collateralisai
2.10. 40. táblázat. Az agyi ischaemiák jellegzetes tünetei vérellátási területek szerint
2.11. 41. táblázat. Lacunaris tünetegyüttesek lokalizációja és klinikai jelei
2.12. 42. táblázat. Az agydaganatok felosztása szöveti származás szerint (WHO-kritériumok szerint)
2.13. 43. táblázat. Idegrendszeri eredetű tumorok gyakorisága
2.14. 44. táblázat. Gliomák fokozat (grade) szerinti beosztása szövettani szerkezetük alapján
2.15. 45. táblázat. Agyi metastaticus tumorok gyakorisága
2.16. 46. táblázat. Az intra- és az extramedullaris tumorok elkülönítésének szempontjai
2.17. 47. táblázat. Epilepsziák felosztása eredet és zajlás szerint
2.18. 48. táblázat. Az epilepsziás rohamok nemzetközi felosztása
2.19. 49. táblázat. Rohamtípusok összefüggése az EEG-lelettel
2.20. 50. táblázat. Antiepileptikumok hatásmechanizmusa
2.21. 51. táblázat. Az antiepileptikumok fontosabb tulajdonságai
2.22. 52. táblázat. Gyógyszerválasztás epilepszia-syndromákban
2.23. 53. táblázat. Dementiát okozó leggyakoribb betegségek
2.24. 54. táblázat. Mini Mental State (MMS) vizsgálat
2.25. 55. táblázat. A corticalis és subcorticalis dementiák tünetei és besorolásuk
2.26. 56. táblázat. Dementiák felosztása neuropathológiai jellegzetesek
2.27. 57. táblázat. Alkohollal kapcsolatos neurológiai kórképek
2.28. 58. táblázat. Táplálkozási zavarok idegrendszeri következményei alkoholbetegségben
2.29. 59. táblázat. A kezdeti tünetek sclerosis multiplexben
2.30. 60. ábra. A sclerosis multiplex McDonald-féle diagnosztikai kritériumai (2005)
2.31. 61. táblázat. A basalis ganglionok leggyakoribb betegségei
2.32. 62. táblázat. Betegvizsgálat Parkinson-kórban
2.33. 63. táblázat. Hoehn–Yahr (HY) stádiumok
2.34. 64. táblázat. A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése
2.35. 65. táblázat. Parkinson-syndromák
2.36. 66. táblázat. Parkinson-kór és az essentialis tremor elkülönítése
2.37. 67. táblázat. A leggyakoribb encephalopathiák
2.38. 68. táblázat. A fejfájások felosztása
2.39. 69. táblázat. A migrénroham gyógyszerei
2.40. 70. táblázat. A migrén megelőzésére használt gyógyszerek
2.41. 71. táblázat. Trigemino-autonóm cephalalgiák összehasonlítása
2.42. 72. táblázat. Az alvás- és ébrenléti zavarok nemzetközi osztályozása (ICSD, 2005)
2.43. 73. táblázat. Parasomniák összefüggése az alvásszakaszokkal
2.44. 74. táblázat. Az alvásra ható gyógyszerek
2.45. 75. táblázat. A polyneuropathiák felosztása
2.46. 76. táblázat. Diabeteses neuropathiák
2.47. 77. táblázat. Az autonóm neuropathiák tünetei
2.48. 78. táblázat. Lumbalis porckorongsérvek leggyakoribb tünetei
2.49. 79. táblázat. Cervicalis gyökök károsodásának kardinális tünetei
2.50. 80. táblázat. Perifériás idegek kompressziójának felismerése
2.51. 81. táblázat. A neurogen izombetegségek felosztása
2.52. 82. táblázat. Az izom saját betegségei
2.53. 83. táblázat. A gyulladásos izombetegségek és a myopathiák felosztása
2.54. 84. táblázat. A neurogen izomatrophiák és a myopathiák elkülönítése
2.55. 85. táblázat. Trinukleotid repeat betegségek
2.56. 86. táblázat. Az ioncsatorna-betegségek (channelopathiák) felosztása
2.57. 87. táblázat. A familiaris amyloid polyneuropathia típusai
2.58. 88. táblázat. Neuronalis ceroid lipofuscinosisok
2.59. 89. táblázat. Gangliosidosisok
2.60. 90. táblázat. A leukodystrophiák
2.61. 91. táblázat. A mtDNS mutációi miatt kialakult betegségek
2.62. 92. táblázat. Symptomás epilepsziát okozó betegségek genetikai háttere