Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a neuropszichológiába

János, Kállai, István, Bende, Kázmér, Karádi, Mihály, Racsmány (2008)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

14.2. A prefrontális területek szerepe a szociális magatartás szabályozásában

14.2. A prefrontális területek szerepe a szociális magatartás szabályozásában

Gage esete felhívta a figyelmet arra, hogy a személyiség egyes jól körülhatárolható elemei agysérülés hatására, más kognitív sérülésektől függetlenül, drámai változásokat hoznak létre a szociális magatartás területén. A balesetet követően Gage személyisége részben megváltozott, érzéketlen, impulzív emberré vált, és ugyanakkor jelentősen károsodott az affektív töltéssel rendelkező döntési helyzetek értékelésének képessége is. Háborúkat követő idegsebészeti tapasztalatok és a bevezetett modern vizsgáló eszközök és tesztvizsgálatok feltárták a Gage esetéhez hasonló sérülések rejtett kognitív dimenzióit is. Különböző neuropszichológiai tesztvizsgálatok (Iowa Glambing Teszt, Bechara és mtsai, 1994; Cambridge Gamble Teszt, Clark és mtsai, 2004) a személyiségzavar rejtett kognitív tartalmait is feltárták. A vietnami háborúban VMPR és orbitofrontális területeken sérült katonák esetében is tapasztalható volt hasonló magatartásváltozás. Viselkedésükben az agresszivitás került előtérbe (Grafman és mtsai, 1996).

Az orbito-frontális kéreg (OBF) a VMPR részének tekinthető. Sérülésének általános következményeként a premorbid állapothoz képest a szociális képességek finomabb zavarai is felszínre kerülnek: a kognitív funkciók megtartottsága mellett, szociális érzéketlenség, gátolatlanság, más személy hangulati állapotának téves értelmezése, impulzivitás, irritabilitás, hirtelenharagúság, hátrányos kimenetelű tevékenység következményeinek belátására való képtelenség, agresszív magatartás jelenik meg.

A prefrontális kéreg a motoros és a premotoros kéreg előtt helyezkedik el. Neurális összeköttetései alapján három részre osztható:

1.orbitofrontális kéreg (Br. 11,12,13,14): az inferior és a ventrális része a prefrontális kortexnek. Ventrális vizuális pályarendszerből fogad inputot, valamint íz, szag és szomato-szenzoros információk lényeges projekciós területe.

2.dorzolaterális prefrontális kéreg (Br. 9,46,10): elsősorban a parietális kéreg felől érkező rövid távú téri memóriafunkciókat biztosító pályák fogadási helye.

3.frontális szemmező (Br. 8,9,32): a prefrontális kéreg mediális része, mely a dorzolaterális területekkel együtt közvetlen kapcsolatban van többek között az amygdalával és más limbikus területekkel, pl. a hippocampussal.

14.3. ábra. A prefrontális kéreg felépítése Broadmann területek szerint

A továbbiakban Rolls (2004) nyomán, elsősorban a szociális megerősítési és büntetési folyamatok szempontjából alapvető orbitofrontális kéreg funkcióit és a kapcsolódó zavarokat mutatjuk be.

Az orbitofrontális lebeny léziójának következményei:

1.A jutalmazott és a nem jutalmazott események megkülönböztetési képessége sérül (nem tanul a viselkedésének következményeiként szerzett pozitív vagy negatív tapasztalatokból). A zavar természete leglátványosabban a Wisconsin kártyaszortírozási tesztben (WKST) mutatkozik meg. Szociális kapcsolatokban a kívánt célszerű válasz elsajátítása attól függ, hogy a személy felismeri-e a megerősítéshez alkalmazott szociálisan respektált jutalmazási stratégiát. Gyakran nehéz ugyanis eldönteni, hogy a megerősítés milyen gyakran, milyen intervallumban és milyen teljesítmény nyomán nyerhető el. Néha még az is kétséges, hogy a viselkedés mely elemére vonatkozik is valójában. A megerősítés célpontja és stratégiája helyzetenként változik, továbbá személyes tulajdonítások, diszpozíciók, interpretációk is módosíthatják annak lefolyását. A helyesnek ítélt viselkedés egy másik kontextusban már érvényét veszti, át kell váltani egy újabb stratégia követésére. A helyes stratégia felismeréséhez azonban nem csak az adott pillanatra vonatkozó sikert, hanem a korábbiakban megtörtént sikeres és sikertelen válaszokat is be kell vonni az elemzésbe. A rövid idejű memóriából ismételten vissza kell hívni, össze kell hasonlítani a friss inger-jutalom kapcsolatot a régebbiekkel. Ezt a tanulási formát reverzálisnak, visszaható tanulási formának nevezik. Az orbitofrontális deficit leghatározottabb jelzése a megerősítési stratégiákkal kapcsolatos perszeveráció, az új stratégia követésére való átváltás latenciájának jelentős növekedése, azaz a reverzális tanulás zavara. A tesztvizsgálatok tanúsága szerint a reverzális tanulás zavarával küzdő személyeknél, az új stratégia felismerését (arról adott verbális beszámoló) nem követi a válaszstratégia valós megváltoztatása. Azaz „tudja, de nem csinálja”. Zavar mutatkozik a tevékenység kivitelezését felügyelő, úgymond viselkedést kivitelező, irányító (executive) funkciók tekintetében. A hibás válasz ismételgetésének két alapvető, egymástól talán független oka lehet: a) a személy nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy felismerte az új stratégiát, nem artikulálja a viselkedését, részlegesen lemond tevékenységének mentális kontrolljáról, b) vagy a jutalom-büntetés (adott esetben talán a jutalomelmaradás) viselkedésszabályzó értékét teszi zárójelbe. Nem tudjuk meg, hogy a kettő közül melyik az igaz. Az mindenesetre tény, hogy a reverzális tanulás zavara magas korrelációt mutat a nehezen alkalmazkodó, impulzív, gátolatlan viselkedéssel.

2.Tárgyak felidézésére vonatkozó, vizuális modalitáshoz köthető rövid idejű emlékezetzavar (Késleltetett felidézés teszt). Nem szabad összetéveszteni az inferior-temporális vizuális kéreg sérülése esetén bekövetkező hasonló rövid idejű emlékezeti zavarokkal. Az orbitális-frontális területek inferior része ugyanis közvetlen bemenettel rendelkezik az említett ventrális vizuális pálya egyik végpontjának tekinthető temporális területekről (l. részletesen a 14.4. ábrán).

14.4. ábra. Az orbitofrontális kéreg funkcionális kapcsolatai

3. Az orbitofrontális kéreg kaudális területeinek sérülése csökkenti az averzív ingerekre adott védekező reakció intenzitását, módosítja a táplálék korábbi preferencia-sorrendjét, továbbá elsősorban embereknél bekövetkező lézió esetén eufória, külső ingerekkel kapcsolatos érzékenységcsökkenés és a differenciált affektusok hiánya figyelhető meg. A szociális magatartás szabályozásában ez a terület elsősorban a szaglás, az ízlelés ősi jutalmazó és büntető jelzései alapján vesz részt a tapasztalatszerzés szabályozásában. Ezen a területen kiterjedt és egymástól elkülönült reprezentációk képviselik a szagok, a sós, édes, keserű ízek, valamint a víz ízével kapcsolatos reprezentációkat. Fontos szerepet játszik az éhség szabályozásában. Figyelembe véve a szociális magatartás territoriális összetevőit is, ez a terület, a szociális és primer közelítő-elkerülő magatartás ősi modelljének egyik lényeges képviselője.

4. Az interakcióban résztvevő személy vagy arcképek mimikai sajátosságainak felismerési zavara, jutalmazó vagy büntető mimika azonosítása. Az orbitofrontális kéreg egyes területein olyan neuronok vannak, melyek örömöt, undort vagy dühöt kifejező arcok látványakor eltérő módon válaszolnak. A temporális lebeny vizuális kérgében tapasztalt 80–100 ms-hez képest azonban a tüzelési aktivitás 140–200 ms latenciával jelenik meg. Szerepe elsősorban az asszociatív események jutalmazó vagy büntető kontextusának meghatározásában mutatkozik meg.

5. Az emberi érintés az egyik legintenzívebb jutalom, illetve megerősítő forrás. A bőr felületének természetes és gyengéd érintésekor az fMRI határozott aktivitást mutat az orbitofrontális kéreg területén. Erősebb fogás vagy tárgyakkal való érintkezés esetén azonban nem jelenik meg ez az aktivációs hatás, tehát érzelemspecifikus. Az orbitofrontális területe nem csak a pozitív, de a negatív affektusok reprezentációs centruma is egyben, absztrakt jutalmak esetén is aktiválódik. A tapintáshoz és az ízleléshez kapcsolódó elsődleges pozitív és negatív megerősítés központja. Az ízérzés másodlagos, a szaglás másodlagos és harmadlagos kérgi képviselete. A személy szenzoros élményminőségeinek ősi dimenzióit tartalmazza.

Az orbitofrontális funkciók sérülésével vagy zavarával összefüggő, fentiekben felsorolt jelenségek pillanatnyilag még nem foglalhatók egységes keretbe. Ennek ellenére számos magyarázat született, mely bizonyos mértékben leegyszerűsíti és értelmezhetőbbé teszi az OBF területén bekövetkező sérülések hatásainak átfogó értékelését.