Ugrás a tartalomhoz

A belgyógyászat alapjai 2.

Zsolt, Tulassay (2011)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

A belgyógyászat alapjai 2.

A belgyógyászat alapjai 2.

Tulassay, Zsolt

2011-09-01

Kivonat

A belgyógyászat alapjait összefoglaló, tizennégy fejezetes munka az egyes betegségformulákat anatómiai megjelenésük szerint, szervekhez csoportosítva mutatja be.


Tartalom

1. Immunológia
Az immunrendszer
Az immunrendszer feladata és működése
Immunhiányos állapotok és betegségek
Autoimmun betegségek, immunpatológia
Több szervet érintő autoimmun betegségek
Nem differenciált collagenosis
Szisztémás sclerosis
Raynaud-szindróma
Polymyositis (PM) és dermatomyositis (DM)
Sjögren-szindróma
Elsődleges szisztémás vasculitisek
Szisztémás lupus erythematosus
Antifoszfolipid szindróma
Kevert kötőszöveti betegség
Allergiás állapotok
Kórtani áttekintés
Légúti allergiás betegségek
Conjunctivitis allergica
Allergiás bőrbetegségek
Ételallergia
A szervátültetések, a terhesség és a daganatok immunológiai vonatkozásai
A szerv- és a szövetátültetések immunológiai vonatkozásai
A terhesség immunológiája. Az anya és a magzat kapcsolata
A daganatok immunológiája
Mozgásszervi betegségek
Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)
Fertőzéses arthritisek
Szisztémás kórképekkel társuló arthritis
Immunmoduláció, immunszuppresszió
Nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID)
Kortikoszteroidok
Sejtoszlásgátlók (citosztatikumok)
Nem citosztatikus hatású immunszuppresszív szerek
Egyéb gyulladásgátlók
Biológiai kezelés
Amyloidosis
Szisztémás amyloidosis formák
Helyi amyloidosis formák
Klinikai tünetek
Kórisme
Kezelés
2. A vérképzőrendszer betegségei
A vérképzőszervek és a véralvadási rendszer működése és vizsgálómódszerei
Erythropoesis
A fehérvérsejtek képzése, normális myelopoesis
Thrombocytaképzés
Lymphopoesis
Fenotípus, sejtmorfológia
A perifériás vér és a csontvelő vizsgálata
A vérképzőszervek vizsgálómódszerei
Malignus hematológiai betegségek kialakulása, molekuláris patológiai háttere
Citogenetika, fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH)
Haemopoeticus őssejt átültetése
A haemostasis klinikai biokémiája és laboratóriumi vizsgálómódszerei
A vörösvérsejtképzés zavarai, anaemiák
Microcytás anaemiák
Macrocytás anaemiák, megaloblastos anaemia
Haemolysisek
Haemoglobinopathiák
Terhesség és anaemia
Egyéb okú anaemiák
Thrombocytopeniával járó állapotok
Idült immunthrombocytopeniás purpura (ITP)
Thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) és haemolyticus uraemiás szindróma (HUS)
Neonatalis thrombocytopenia és poszttranszfúziós purpura
Gyógyszer okozta és másodlagos thrombocytopeniák
Csontvelő-elégtelenség felnőttkorban
Aplasticus anaemia (idiopathiás), tiszta vörösvérsejt-aplasia (pure red cell aplasia)
A fehérvérsejtek számának növekedése és csökkenése. Leukopenia, neutropenia, agranulocytosis
Myeloproliferativ betegségek
Heveny myeloid leukaemia
Myelodysplasia
Idült myeloid leukaemia (CML)
Idült eosinophil leukaemia
Idült neutrophil leukaemia
Polycythaemia rubra vera (PRV)
Myelofibrosis
Thrombocythaemia essentialis
Lymphoproliferativ betegségek
A lymphoproliferativ betegségek osztályozása
Hodgkin-kór
Agresszív non-Hodgkin-lymphomák
Felnőttkori heveny lymphoid leukaemia
Kis malignitású (indolens) lymphomák
Veleszületett faktorhiányos vérzékenység
A veleszületett faktorhiányos vérzékenység kórisméje
Inhibitoros és gátlótest (szerzett) haemophilia
Egyéb, veleszületett faktorhiányos állapotok
A thrombocyták kvalitatív betegségei (thrombocytopathiák)
Willebrand-betegség
Szerzett faktorhiányos állapotok
Májbetegségek
Diffúz intravascularis coagulatio
Vénás thrombosis, thrombophilia
A vénás thromboembolia kockázata
Veleszületett és szerzett thrombosishajlam
A thrombophilia klinikai megítélése
A vérátömlesztés klinikai kérdései
Véradás, vérkivizsgálás
Vérkészítmények
A vörösvérsejt-készítmények összeférhetősége (kompatibilitása)
Bevezetés
3. Az endokrin rendszer betegségei
A hypothalamus és a hypophysis betegségei
Anatómia és fejlődéstan
A hypothalamus veleszületett és szerzett betegségei
A hypophysis mellső lebeny hormonok szintézise, elválasztása, élettani hatásai
Hypopituitarismus
Hypophysisdaganatok és egyéb, nem hypophysis eredetű sella-tájéki térszűkítő folyamatok
Hormontermelő hypophysisdaganatok
Neurohypophysis
A tobozmirigy és a melatonin
A pajzsmirigy betegségei
A pajzsmirigyhormonok szintézise, elválasztása, élettani hatásai
A pajzsmirigy göbös betegségei
A pajzsmirigy carcinomái
Hyperthyreosis
Hypothyreosis
Thyreoiditisek
A kalcium- és csontanyagcsere betegségei
A kalcium- és csontanyagcsere élettana
Osteoporosis
Osteomalacia, rachitis
Mellékpajzsmirigy-betegségek. Hypercalcaemia és hypocalcaemia
Renalis osteodystrophia
Paget-kór (osteitis deformans)
Egyéb csontbetegségek
A mellékvese betegségei
A kortikoszteroidok szerkezete, bioszintézise, szabályozása és élettani hatása
Mellékvesekéreg-betegségek
A katecholaminok szerkezete, bioszintézise és élettani hatásai
A mellékvesevelő betegségei
A here betegségei
A here funkcionális felépítése
A tesztoszteron termelődése, elválasztása és élettani hatásai
A hereműködés klinikai megítélése
Férfi hypogonadismus
Androgénpótlás
Férfimeddőség
Erectilis működészavar
Gynecomastia
Heredaganatok
A petefészek betegségei
Anatómia és fejlődéstan
A petefészek ciklikus működése. Hormontermelés, -elválasztás és -szabályozás
A petefészek-működés megítélése
Pubertas praecox
Hirsutismus és virilizáció
Idült anovuláció csökkent ösztrogéntermeléssel
Menstruációs vérzészavarok elkülönítő kórisméje
Női infertilitás és hormonális fogamzásgátlás
A nemi differenciálódás zavarai
A nemi differenciálódás
A kromoszomális nem zavarai
A gonadalis és fenotípusos nem zavarai
Többszörös (multiplex) endokrin neoplasiák
Többszörös (multiplex) endokrin neoplasia 1. típus (MEN-1, Wermer-szindróma)
Többszörös (multiplex) endokrin neoplasia 2. típus (MEN-2)
4. Anyagcsere-betegségek
Diabetes mellitus
A diabetes mellitus meghatározása és felosztása
A diabetes mellitus kezelése
Inzulinkezelés
A diabetes mellitus szövődményei
Hypoglykaemiás tünetegyüttes
Hypoglykaemia 1-es típusú (1TDM) cukorbetegben
2-es típusú diabetesben (2TDM) megjelenő hypoglykaemiás tünetek
Spontán (nem cukorbetegben előforduló) hypoglykaemia
Metabolikus szindróma
A metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabetes kapcsolata
A metabolikus szindróma kórisméjének feltételei
A metabolikus szindróma epidemiológiája
A metabolikus szindróma kialakulását magyarázó elképzelések
A metabolikus szindróma és a tények
Szűrés, megelőzés, kezelés
A lipidanyagcsere zavarai
A lipidanyagcsere élettani alapjai
A lipoprotein-anyagcsere másodlagos zavarai
A dyslipidaemiák kezelése
Atherosclerosis
Az atherosclerosis kórélettani háttere
Az atherosclerosis kezelése
Elhízás
Az elhízás meghatározása és a mérésére használt módszerek
Az elhízás szövődményei
Epidemiológiai adatok
Az energia-egyensúly szabályozása
Az elhízás több tényező következménye
Az elhízás kezelése
Táplálkozási zavarok
Anorexia nervosa
Bulimia nervosa
Vitaminhiány-betegségek
Nyomelemek hiánya
Alultápláltság
A purinanyagcsere zavarai, köszvény
A purinanyagcsere alapjai
A purinanyagcsere ismert enzimeltérései
Köszvény (arthritis urica)
Porphyriák
A hembioszintézis
Tárolási betegségek
Lysosomalis tárolási betegségek
Kötőszöveti betegségek
Az aminosav-anyagcsere eltérései
Membránszállítási betegségek
Galactosaemia, galaktokináz-hiány és más, ritka szénhidrátanyagcsere-zavarok
5. Daganatos megbetegedések
A daganatok biológiai jellemzői
A daganatok kialakulásához vezető szabályozási zavarok
A szabályozási zavarok okai
Génhibák a daganatok kialakulásában
A daganatok növekedése és terjedése
A daganat és a szervezet kapcsolata
A daganatos betegségek általános jellemzői
A daganatos megbetegedések és halálozásuk
A rosszindulatú daganatos betegségek halálozási terhe a magyar felnőttek körében
A rosszindulatú daganatos betegségek okozta korai halálozás haláloki szerkezete
A rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás területi egyenlőtlenségei
A rosszindulatú daganatok okozta megbetegedés jellegzetességei hazánkban
A daganatos betegségek kóroki tényezői
A daganatos betegségek megelőzése
A daganatos betegségek szűrése és megelőzése
A szűrővizsgálatok biológiai alapja: a daganatok fejlődéstörténete
A szűrés célja: másodlagos megelőzés
Milyen módszer alkalmas szűrésre?
A módszer alkalmasságának mutatói
A szűrővizsgálatok lehetséges hatásai
A szűrővizsgálat alkalmazásának módjai
A szűrővizsgálatokkal szemben támasztott követelmények
A szűrővizsgálatok hatásosságának bizonyítékai
A szűrés etikai többletfelelőssége
A daganatok klinikai kérdései
A daganat általános tünettana és szakaszai
Képalkotó eljárások a daganatos betegségek kórisméjében
A daganatok szövettani és citológiai kórisméje
A daganatos betegségek genetikai és molekuláris kórisméje
A daganatok laboratóriumi kórisméje
Örökletes daganatok
Paraneoplasiás szindrómák
Ismeretlen kiindulású, áttétetet adó daganatok
A daganatok kezelése
Onkológiai bizottságok
A daganatok sebészi kezelése
A daganatok sugárkezelése
A daganatok gyógyszeres kezelése
A daganatos betegek gondozása és rehabilitációja
Az onkopszichológia alapvonalai
6. A vészes állapotú beteg ellátása
Bevezetés
A vészes állapotú beteg ellátásának alapvonalai
A vészes állapotú beteg felismerése
A vészes állapotú beteg vizsgálata
A légzési elégtelenség ellátása. Gépi lélegeztetés
A gépi lélegeztetés alapjai
Shock
A shock meghatározása
A shock formáinak osztályozása
A shockban szenvedő beteg ellenőrzése
A shock-kezelés sikerességének ellenőrzése
A shock kezelésének általános szempontjai
Újraélesztés
Az újraélesztés indokoltsága és menete
Gyógyszeres és eszközös kezelés
Halálhoz vezető visszafordítható kórokok
Áramütés, elektromos baleset
Fizikai alapismeretek
Az elektromos áram okozta sérülések
Idegrendszeri kritikus állapotok
Kóroktan
Az ellátás alapvonalai
A tudati éberség (vigilitás) zavarai
A vészes állapotú betegek központi idegrendszeri károsodásai
A perifériás idegrendszer (PNS) és az izomrendszer sürgős ellátást igénylő betegségei
Görcsroham
Az agyérrendszeri történések ellátásának alapvonalai
Klinikai toxikológia
A mérgezettek általános ellátása
Részletes toxikológia
Onkológiai sürgősségi állapotok
A daganatok helyi hatásai
Vérkémiai eltérések
Hematológiai eltérések
Onkológiai betegek kiegészítő kezelése a sürgősségi betegellátásban
7. Határterületi kérdések
A mellkasi fájdalom elkülönítő kórisméje
Szempontok az elkülönítő kórisméhez
Fejfájás a klinikai gyakorlatban: szempontok az elkülönítő kórisméhez
Tüneti fejfájások
Önálló fejfájások
Szédülés (vertigo)
Heveny szédüléses rohamokat okozó betegségek
Idült egyensúlyzavart okozó betegségek
Másodlagos szédülésben megnyilvánuló betegségek
A szédülés belgyógyászati vizsgálata
Degeneratív mozgásszervi kórképek
Arthrosis
Derékfájás. A gerinc kopásos betegségei
Lágyrész-rheumatismusok
Alkoholizmus
Az alkohol általános hatásai
Az alkohol hatása az emésztőrendszerre
Az alkoholizmus neurológiai és pszichiátriai szövődményei
Az alkoholizmus hatása egyéb szervrendszerekre
Belgyógyászati betegségek bőrtünetei: szempontok az elkülönítő kórisméhez
A belgyógyászati betegségekben megjelenő bőrtünetek vizsgálatának szempontjai
A szőrzet rendellenességeivel kapcsolatos dermadromák
A körömtünetek jelentősége a kórisme megállapításában
Sürgős belgyógyászati ellátást igénylő pszichiátriai határterületi kórképek
Deliriumok
A pszichiátriai betegség természetéből adódó belgyógyászati szövődmények
A pszichiátriai kezelés következtében fellépő belgyógyászati szövődmények
A belgyógyászati kezelés következtében kialakuló gyakoribb pszichiátriai eltérések
Hevenyen fellépő, belgyógyászati betegség gyanúját keltő pszichiátriai kórképek
Krónikus fáradtság szindróma
Panaszok, tünetek és a kórisme lehetőségei
A kórkép jellemzői
Kezelés
Az epilepsia belgyógyászati szempontjai
Fokális vagy részleges roham
Generalizált roham
Az epilepsia kóreredete, tüneti epilepsia
Kezelés
Alvászavarok
A fiziológiás alvás szerkezete
Az alvászavarok klinikai jellemzői. Kórelőzmény
Az alvászavarok klinikai felosztása
8. Laboratóriumi elkülönítő kórisme
Albumin
Aldoszteron
Alfa-fötoprotein (AFP)
Aktivált parciális tromboplasztinidő (aPPT)
Alkalikus foszfatáz (ALP)
Aminotranszferázok (transzaminázok: ALT/GPT és AST/GOT)
Amiláz és pancreasamiláz
Ammónia
Antineutrophil cytoplasmaticus antitestek
Antinukleáris antitestek (ANA)
Bikarbonát
Bilirubin
A brain (agyi) natriuretikus peptid (BNP), NT-pro-brain natriuretikus peptid (NT-pro-BNT)
B12-vitamin (kobalamin)
CA 15-3
CA 19-9
CA-125
Carcinoembryonalis antigén (CEA)
Cink
C-peptid és inzulin
C-reaktív protein (CRP)
D-dimer
Fehérje-elektroforézis
Ferritin
Fibrinogén
Folliculusstimuláló hormon (FSH)
Folsav
Foszfát
Gamma-glutamil transzpeptidaz (GGT)
Glükóz
Gonadotropinok
HDL-koleszterin
Hematokrit
Hemoglobin
Homocisztein
Húgysav
Humán choriogonadotrop hormon (HCG)
Immunglobulinok A, G, M
Immunglobulin E
Kalcium
Kálium
Klorid
Koleszterin
Kolinészteráz
Komplement C3 és C4
Kortizol
Kreatinin
Kreatinkináz (CK és CK-MB)
Laktát
Laktátdehidrogenáz (LDH)
Leukocyták
LDL-koleszterin
Lipáz
Lipidösszetevők
Luteinizáló hormon (LH)
Magnézium
Mioglobin
Nátrium
Ozmolalitás és ozmotikus rés
Oxigén (oxigén parciális nyomás [pO2], oxigénszaturáció [SO2], oxihemoglobin frakció [FHbO2], oxigéntartalom [CtO2])
Összfehérje-koncentráció
Parathormon (PTH) (intakt PTH, iPTH)
A pH
Prokalcitonin
Prolaktin
Prostataspecifikus antigén (PSA, szabad és össz-)
Protrombinidő (INR)
Renin
Rheumafaktor
Réz
Sav-bázis egyensúly
Szelén
Szén-dioxid, pCO2
Tesztoszteron
Thrombocyta
Thyreotropin, thyroideastimuláló hormon (TSH)
Tiroxin, trijódtironin (szabad és össz-; fT3, T3), tetrajódtironin (szabad és össz-; fT4, T4)
Transzaminázok
Transzferrinszaturáció
Trigliceridek
Troponin I és T
Urea
A. Függelék
Klinikai kémiai, toxikológiai és szerológiai vizsgálatok referenciatartománya
9. Rövidítések

A táblázatok listája

1.1. 9.1. táblázat. A természetes immunitás jellemzése
1.2. 9.2. táblázat. Az egyes T-sejt alcsoportok atokintermelése és működése
1.3. 9.3. táblázat. A természetes mucosalis immunitás faktorai
1.4. 9.4. táblázat. A szerzett immunitás működését jelentő elemek a GAL hoz kötött védelemben
1.5. 9.5. táblázat. Immunhiányos állapot szűrővizsgálatai
1.6. 9.6. táblázat. Az immunhiányos állapotot bizonyító immunológiai tesztek
1.7. 9.7. táblázat. B-sejt-működés – antitesthiány szindrómák
1.8. 9.8. táblázat. A veleszületett komplementhiányok klinikai következményei
1.9. 9.9. táblázat. Az NDC kórjelző feltételei
1.10. 9.10. táblázat. A „scleroderma család” kórképei
1.11. 9.11. táblázat. A másodlagos Raynaud-szindróma okai
1.12. 9.12. táblázat. A elsődleges és a másodlagos Raynaud-szindróma elkülönítése
1.13. 9.13. táblázat. A PM/DM klinikopatológiai felosztása
1.14. 9.14. táblázat. A PM/DM szerológiai felosztása
1.15. 9.15. táblázat. A DM/PM kórjelző feltételrendszere (Bohan és Peter, 1975)
1.16. 9.16. táblázat. Az egyes MSA-ra jellemző kórformák főbb jellemzői
1.17. 9.17. táblázat. A Sjögren-szindróma kórisméjének feltételei
1.18. 9.18. táblázat. Az elsődleges szisztémás vasculitisek osztályozása (Chapel-Hill, 1994)
1.19. 9.19. táblázat. ANCA-mintázat, antigénfajlagosság és a betegségek összefüggése
1.20. 9.20. táblázat. A Wegener-granulomatosis klinikai tünetei
1.21. 9.21. táblázat. A PAN szervi megjelenési formái
1.22. 9.22. táblázat. Az SLE-ben kimutatható fontosabb autoantitestek
1.23. 9.23. táblázat. A lupus nephritis szövettani csoportosítása
1.24. 9.24. táblázat. Az SLE neuropszichiátriai tünetei
1.25. 9.25. táblázat. Az SLE kórisméjének feltételei
1.26. 9.26. táblázat. Jellegzetes példák a keresztreakciókra
1.27. 9.27. táblázat. A táplálékallergia tünetei célszervek szerint
1.28. 9.28. táblázat. A kilökődési reakciók típusai
1.29. 9.29. táblázat. A tumorral összefüggő antigének csoportjai
1.30. 9.30. táblázat. Daganat elleni immunkezelés
1.31. 9.31. táblázat. Daganatokkal társuló immunológiai kóros elváltozások
1.32. 9.32. táblázat. A genetikai meghatározottság és a földrajzi változékonyság rheumatoid arthritisben
1.33. 9.33. táblázat. A biológiai kezelés jövőbeni lehetőségei rheumatoid arthritisben
1.34. 9.34. táblázat. A rheumatoid arthritis remissziójának feltételei
1.35. 9.35. táblázat. A felnőttkori Still-kór kórisméjének feltételei
1.36. 9.36. táblázat. Az arthritis psoriatica és a rheumatoid arthritis összehasonlítása
1.37. 9.37. táblázat. A juvenilis idiopathiás arthritis formái
1.38. 9.38. táblázat. Biológiai terápiás készítmények: monodonalis antitestek és fúziós fehérjék (a felsorolás nem tartalmazza a daganatellenes, illetve a nem immunológiai felhasználású biológiai készítményeket)
2.1. 10.1. táblázat. Csontvelői növekedési tényezők és hatásaik
2.2. 10.2. táblázat. A csontvelői sejtek aránya
2.3. 10.3. táblázat. Hematológiai mutatók felnőttkori normális értékhatárai
2.4. 10.4. táblázat. A B-sejtes non-Hodgkin-lymphomák kialakulásában szerepet játszó fertőzések
2.5. 10.5. táblázat. B-sejtes non-Hodgkin-lymphomákban előforduló kromoszómaátrendeződések
2.6. 10.6. táblázat. Az anaemia okai
2.7. 10.7. táblázat. A perifériás vérkenet sajátságai és az anaemia jellemzése
2.8. 10.8. táblázat. A vashiány fokozatai és laboratóriumi jellemzői
2.9. 10.9. táblázat. Vérszegénységgel járó idült betegségek
2.10. 10.10. táblázat. Thrombocytopeniákkal járó kórképek, a thrombocytopeniák osztályozása
2.11. 10.11. táblázat. Az AML-ben előforduló fontosabb citogenetikai eltérések
2.12. 10.12. táblázat. A myelodysplasiás szindrómák (MDS) főbb ismérvei
2.13. 10.13. táblázat. A polycythaemia vera kórisméjének feltételei
2.14. 10.14. táblázat. A lymphoproliferativ betegségek osztályozása (a WHO szerint)
2.15. 10.15. táblázat. Non-Hodgkin-lymphomák
2.16. 10.16. táblázat. Ann Arbor-i klinikai stádiumbeosztás
2.17. 10.17. táblázat. A non-Hodgkin-lymphomák fontosabb típusainak gyakorisága
2.18. 10.18. táblázat. WHO lymphoma entitások kórjóslati csoportosítása
2.19. 10.19. táblázat. Az agresszív NHL főbb típusainak megoszlása Magyarországon
2.20. 10.20. táblázat. A beteg általános állapotának megítélésére használt ECOG-skála
2.21. 10.21. táblázat. Indolens lymphomák
2.22. 10.22. táblázat. Módosított Rai-osztályozás
2.23. 10.23. táblázat. Módosított Binet-osztályozás (1981)
2.24. 10.24. táblázat. A kedvezőtlen kórjóslati tényezők
2.25. 10.25. táblázat. A kezelés elkezdését indokoló aktivációs jelek. Az alábbiak közül egy jelenléte elégséges javallata a kezelésnek
2.26. 10.26. táblázat. A Durie–Salmon-féle stádiumbeosztás myeloma multiplexben
2.27. 10.27. táblázat. CRP, B2M alapú kórjóslati felosztás myeloma multiplexben
2.28. 10.28. táblázat. Myeloma nemzetközi kórjóslati index
2.29. Adag
2.30. 10.29. táblázat. Az érfal gyulladása nélkül járó purpura (vasculopathiák) okai
2.31. 10.30. táblázat. Az erek gyulladásával járó purpura (vasculitisek)
2.32. 10.31. táblázat. A klinikailag legfontosabb vérzéstípusok
2.33. 10.32. táblázat. A vWB laboratóriumi kórisméjében leggyakrabban használt módszerek
2.34. 10.33. táblázat. A von Willebrand-betegség osztályozása
2.35. 10.34. táblázat. A vWB kezelése vírusinaktivált faktorkoncentrátummal (Haemate-P)
2.36. 10.35. táblázat. A vWB altípusainak kezelése
2.37. 10.36. táblázat. A veleszületett thrombocytopathiák osztályozása
2.38. 10.37. táblázat. A thrombocyták működésének szerzett zavarai
2.39. 10.38. táblázat. A DIC gyakoribb okai
2.40. 10.39. táblázat. Laboratóriumi vizsgálatok DIC-ben
2.41. 10.40. táblázat. A DIC kezelésének összefoglalása
2.42. 10.41. táblázat. A végzetes tüdőembolia gyakorisága különböző betegcsoportban boncolási adatok alapján
2.43. 10.42. táblázat. Családi thrombophiliák – felismerésének ideje
2.44. 10.43. táblázat. A családi thrombophiliák gyakorisága és a thrombosis becsült kockázata
2.45. 10.44. táblázat. Az antitrombin, a protein C és a protein S szerzett hiányának gyakoribb okai
2.46. 10.45. táblázat. A természetes antikoagulánsok (AT, PC-PS, TFPI) az alvadási faktorokra kifejtett gátló hatásai
2.47. 10.46. táblázat. Néhány fontos szerzett hypercoagulabilitassal járó állapot
2.48. 10.47. táblázat. A családi thrombophilia klinikai megjelenési formái
2.49. 10.48. táblázat. Laboratóriumi szűrővizsgálatok thrombophiliában
2.50. 10.49. táblázat. A fontosabb vérkészítmények
2.51. 10.50. táblázat. Az AB0 vércsoportok antigénjei és antitestjei
2.52. 10.51. táblázat. Az összeférhetőség szabálya a vörösvérsejtek és thrombocyták szempontjából (a thrombocytákon az AB0 antigének rajta vannak, ezért a vörösvérsejtekhez hasonlóan kell figyelembe venni)
2.53. 10.52. táblázat. Az összeférhetőség szabálya a plazma szempontjából
2.54. 10.53. táblázat. Klinikai AB0 vércsoport-meghatározás (a „+” jel az agglutinációt, a „–”jel az agglutináció hiányát jelöli)
2.55. 10.54. táblázat. Laboratóriumi AB0 vércsoport-meghatározás (a „+” jel az agglutinációt, a „–”jel az agglutináció hiányát jelöli)
2.56. 10.55. táblázat. Rh(D) meghatározás
2.57. 10.56. táblázat. A vérátömlesztés heveny szövődményei
2.58. 10.57. táblázat. A vérátömlesztés későbbi szövődményei
2.59. 10.58. táblázat. A vérátömlesztés késői szövődményei
3.1. 11.1. táblázat. Hypophysis mellső lebeny hormonok főbb jellemzői és szabályozása
3.2. 11.2. táblázat. A hypopituitarísmus kóroktana
3.3. 11.3. táblázat. Diagnosztikus tesztek hypopituitarismusban
3.4. 11.4. táblázat. Hypophysiselégtelenség kezelése felnőttkorban
3.5. 11.5. táblázat. Hypophysisdaganatok funkcionális osztályozása és relatív gyakorisága
3.6. 11.6. táblázat. A sella-régió daganatos és daganatszerű elváltozásai
3.7. 11.7. táblázat. A hyperprolactinaemia okai
3.8. 11.8. táblázat. Szérumprolaktinszintek élettani és kóros állapotokban
3.9. 11.9. táblázat. A Cushing-szindróma tüneteinek érzékenysége és fajlagossága
3.10. 11.10. táblázat. Cushing-szindróma bizonyítására alkalmazható hormonvizsgálatok kórjelző értéke
3.11. 11.11. táblázat. A diabetes insipidus kóreredete
3.12. 11.12. táblázat. A pajzsmirigyben lévő göb jó- vagy rosszindulatú voltára utaló tényezők
3.13. 11.13. táblázat. A postpartum thyreoiditis klinikai és vizsgálati jellemzői
3.14. 11.14. táblázat. Az osteoporosisos törés kockázati tényezői
3.15. 11.15. táblázat. A másodlagos osteoporosis legfontosabb okai
3.16. 11.16. táblázat. A hypercalcaemia okai
3.17. 11.17. táblázat. A hypocalcaemia okai
3.18. 11.18. táblázat. Az endogén Cushing-szindróma okai és viszonylagos gyakorisága
3.19. 11.19. táblázat. Glükokortikoid készítmények napi adagja, amelyek tartós alkalmazás esetén iatrogen Cushing-szindrómát okozhatnak
3.20. 11.20. táblázat. Cushing-szindróma tünetei és a tünetek relatív gyakorisága
3.21. 11.21. táblázat. Az elsődleges mineralocorticismusok típusai
3.22. 11.22. táblázat. Elsődleges aldosteronismus okai és relatív gyakorisága
3.23. 11.23. táblázat. Elsődleges aldosteronismus jellegzetes klinikai és laboratóriumi tünetei
3.24. 11.24. táblázat. Elsődleges aldosteronismus gyanú esetén a plazmaaldoszteronkoncentráció/plazmarenin-aktivitás (ARR) hányadost befolyásoló gyógyszerek
3.25. 11.25. táblázat. Hypertoniával és normotoniával társuló másodlagos hyperaldosteronismusok
3.26. 11.26. táblázat. A veleszületett adrenalis hyperplasia klinikai, biokémiai és genetikai jellemzői
3.27. 11.27. táblázat. Elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség okai és relatív gyakorisága
3.28. 11.28. táblázat. Elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség jellegzetes klinikai tünetei
3.29. 11.29. táblázat. Mellékvesekéreg hormon pótlására leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek főbb jellemzői
3.30. 11.30. táblázat. Az izolált hypoaldosteronismusok típusai
3.31. 11.31. táblázat. Térfoglaló folyamatok a mellékvesében
3.32. 11.32. táblázat. Véletlenszerűen felismert mellékvese-daganatokhoz társuló endokrin szindrómák gyakorisága
3.33. 11.33. táblázat. Phaeochromocytoma tünetei és viszonylagos gyakorisága
3.34. 11.34. táblázat. Vizelet katecholamin, metanefrin és vanilin-mandulasav ürítést befolyásoló állapotok és gyógyszerek
3.35. 11.35. táblázat. Egészséges felnőtt férfiakban a normális basalis szérum hormonkoncentrációi
3.36. 11.36. táblázat. Egészséges felnőtt nőkben a normális alap (basalis) szérum hormonelválasztás
3.37. 11.37. táblázat. Hyperandrogenismus kóreredete
3.38. 11.38. táblázat. A női pseudohermaphroditismus osztályozása
3.39. 11.39. táblázat. A férfi pseudohermaphroditismus osztályozása
3.40. 11.40. táblázat. A nemi differenciálódásban szerepet játszó gének zavarával összefüggő férfi pseudohermaphroditismus és a géneltérésekhez társuló szindrómák legfontosabb jellemzői
3.41. 11.41. táblázat. MEN-1 szindrómához társuló daganatok és ezek gyakorisága 40 éves MEN-1 szindrómás betegben
3.42. 11.42. táblázat. MEN-1 szindróma esetén javasolt szűrővizsgálat program
3.43. 11.43. táblázat. A MEN-2 szindróma alcsoportjai
4.1. 12.1. táblázat. A diabetes mellitus kórisméjének feltételei (az értékek vénás plazmából történő, laboratóriumi vércukor-meghatározásra vonatkoznak)
4.2. 12.2. táblázat. A normális glükóztolerancia és a szénhidrátanyagcsere zavarok kórisméjének feltételei
4.3. 12.3. táblázat. A szénhidrátanyagcsere-zavarok kóroki osztályozása (WHO, 1999)
4.4. 12.4. táblázat. Az autoimmun mechanizmusú diabetesre hajlamosító és a betegséggel szemben védő HLA haplotípusok
4.5. 12.5. táblázat. Az Egészségügyi Világszervezet által a gesztációs diabetes szűrésére/kórisméjére javasolt vércukorértékek (vénás plazma)
4.6. 12.6. táblázat. Javasolt étrend cukorbetegségben
4.7. 12.7. táblázat. Az étrend összetevőinek javasolt aránya cukorbetegségben
4.8. 12.8. táblázat. Kezelési célok 1-es típusú diabetes mellitusban (a European Diabetes Policy Group ajánlásai alapján)
4.9. 12.9. táblázat. Kezelési célok 2-es típusú diabetes mellitusban (a European Diabetes Policy Group ajánlásai alapján)
4.10. 12.10. táblázat. A Magyarországon forgalomban lévő inzulinkészítmények
4.11. 12.11. táblázat. A diabetes kezelésében használatos inzulinok hatásprofilja
4.12. 12.12. táblázat. A diabeteses ketoacidosis és a hyperglykaemiás hyperosmolaris állapot főbb jellemzői
4.13. 12.13. táblázat. Metabolikus acidosissal járó állapotok főbb laboratóriumi jellemzői
4.14. 12.14. táblázat. A diabeteses ketoacidosis/coma (DKA) és a hyperglykaemiás hyperosmolaris állapot (HHS) kezelése (Dr. Tamás Gyula javaslata szerint)
4.15. 12.15. táblázat. A tejsavaddosis nem hypoxiás eredetű (ún. B típusú) formái
4.16. 12.16. táblázat. A növekedett vércukorszint következtében kialakuló microér károsodás kóreredetének összetevői
4.17. 12.17. táblázat. A glykaemiás kontroll kezelési célértékei (= mérsékelt, azaz még elfogadható mértékű keringési kockázatot jelző értékek) és a macro-, illetve macro- és microangiopathiás kockázatot jelző értékek 2-es típusú diabetesben
4.18. 12.18. táblázat. A diabeteses retinopathia súlyossági fokozatai és az egyes stádiumokhoz rendelt szemfenéki elváltozások
4.19. 12.19. táblázat. A tartósan növekedett vércukorszint hatása a szemre
4.20. 12.20. táblázat. A diabeteses nephropathia kialakulásában szerepet játszó tényezők
4.21. 12.21. táblázat. A diabeteses nephropathia egyes szakaszaiban észlelhető klinikai tünetek és patológiai (szövettani) károsodások
4.22. 12.22. táblázat. A vizelettel ürített albumin mennyiségének értékelése különböző módszerek használata esetén
4.23. 12.23. táblázat. Átmeneti microalbuminuriával járó állapotok
4.24. 12.24. táblázat. 2-es típusú diabetes mellitusban a diabeteses nephropathia betegedések és az elkülönítést segítő egyszerű módszerek
4.25. 12.25. táblázat. A vérnyomáscsökkentő kezelés megválasztásának általános irányelvei diabeteshez társuló hypertonia esetén
4.26. 12.26. táblázat. A vérnyomáscsökkentő kezelés általános irányelvei cukorbetegségben
4.27. 12.27. táblázat. A diabeteses nephropathia kezelésének eredményessége a szövődmény szakaszai szerint
4.28. 12.28. táblázat. A szomatikus neuropathiák főbb típusainak klinikai jellemzői
4.29. 12.29. táblázat. Az autonóm neuropathiás károsodások gyakoribb formái
4.30. 12.30. táblázat. A szív- és érrendszeri reflextesztek normális, határ- és kóros értékei
4.31. 12.31. táblázat. Az egyes neuropathiás tünetcsoportokban alkalmazható tüneti kezelési lehetőségek
4.32. 12.32. táblázat. A „tisztán” neuropathiás, illetve angiopathiás eredetű lábkárosodás főbb klinikai elkülönítési lehetőségei
4.33. 12.33. táblázat. A panaszok, tünetek, leggyakoribb társult fertőzések és a kezelés célkitűzései neuropathiás fekély különböző klinikai súlyossági fokozataiban
4.34. 12.34. táblázat. A hypoglykaemia okai
4.35. 12.35. táblázat. A metaboiikus szindróma alapvető és részben vitatott összetevői, illetve kialakulásának további tényezői
4.36. 12.36. táblázat. A rendszeres fizikai aktivitás, sportolás előnyös hatásai
4.37. 12.37. táblázat. A metabolikus szindrómában követendő étrend általános irányelvei
4.38. 12.38. táblázat. A lipoproteinek főbb fizikokémiai tulajdonságai
4.39. 12.39. táblázat. Apolipoproteinek jellemzői és feladata
4.40. 12.40. táblázat. A hyperlipoproteinaemia típusai Fredrickson és mtsai szerint
4.41. 12.41. táblázat. A hyperlipoproteinaemiák Fredrickson-féle és genetikai felosztása
4.42. 12.42. táblázat. Másodlagos dyslipidaemiák
4.43. 12.43. táblázat. Gyógyszerek hatása a szérumlipoproteinekre
4.44. 12.44. táblázat. Hyperlipoproteinaemiában javasolt étrend alapelvei
4.45. 12.45. táblázat. Irányelvek a dyslipidaemia kezelésére
4.46. 12.46. táblázat. A kockázatbecslés szempontjai
4.47. 12.47. táblázat. A test zsírtartalmának életkor szerinti megoszlása
4.48. 12.48. táblázat. A tápláltság WHO szerinti beosztása
4.49. 12.49. táblázat. Az obesitashoz társutó betegségek
4.50. 12.50. táblázat. Az energia-egyensúly szabályozásában részt vevő neuropeptidek
4.51. 12.51. táblázat. Az egyes betegségek becsült öröklődési sorrendje ikervizsgálatok alapján
4.52. 12.52. táblázat. Az elhízás elkülönítő kórisméje
4.53. 12.53. táblázat. Owen-formula a nyugalmi anyagcsere kiszámítására
4.54. 12.54. táblázat. A testsúly csökkentésére használt gyógyszerek
4.55. 12.55. táblázat. A hyperurikaemia és a köszvény osztályozása
4.56. 12.56. táblázat. A porphyriák osztályozása
4.57. 12.57. táblázat. Akut porphyriák
4.58. 12.58. táblázat. Az akut porphyriában alkalmazható legfontosabb gyógyszerek
4.59. 12.59. táblázat. A porphyriák vizsgálómódszerei
4.60. 12.60. táblázat. Lysosomalis tárolási betegségek
4.61. 12.61. táblázat. A membránszállítás betegségei
5.1. 13.1. táblázat. Gyakori kromoszómaáthelyeződések daganatos betegségekben
5.2. 13.2. táblázat. Gyakori kromoszómasokszorozódások daganatos betegségekben
5.3. 13.3. táblázat. Gyakori kiesések (deléciók) daganatos betegségekben
5.4. 13.4. táblázat. Gyakori aktiváló DNS-sorrend-változások (mutációk) daganatos betegségekben
5.5. 13.5. táblázat. Daganatok kialakulására hajlamosító örökletes génhibák
5.6. 13.6. táblázat. Daganatos betegségekben kimutatható miRNS-eltérések
5.7. 13.7. táblázat. Daganatos betegségekben kimutatható hipermetilált gének
5.8. 13.8. táblázat. A daganatok terjedése
5.9. 13.9. táblázat. Daganatos megbetegedések 2005 és 2007 közötti jelentések alapján számított éves átlagos incidenciája (új esetek száma/10 000 fő) a HMAPban részt vevő nyolc megye (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala) adatai alapján nemek szerint
5.10. 13.10. táblázat. Daganatos megbetegedések prevalenciája (‰) 2007. december 31-én a HMAP-ban részt vevő nyolc megye (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala) adatai alapján nemek szerint
5.11. 13.11. táblázat. Az emlőrák becsült kumulatív kockázata BRCA1/BRCA2 hordozók és nem hordozók esetében
5.12. 13.12. táblázat. A különböző kockázati tényezők súlya (%) a daganatos betegségek kóroki tényezői között
5.13. 13.13. táblázat. Az IARC által 1. csoportba sorolt, bizonyítottan emberi rákkeltő anyagok
5.14. 13.14. táblázat. Anaplasztikus jellegű daganatok immunhisztokémiai elkülönítő kórisméje
5.15. 13.15. táblázat. Az ismeretlen eredetű áttéti daganatok esetén használt immunhisr tokémiai reakciók amelyek alapján következtetünk az eredetre
5.16. 13.16. táblázat. Molekuláris vizsgálatok
5.17. 13.17. táblázat. Célzott kezeléshez szükséges patológiai vizsgálatok
5.18. 13.18. táblázat. A különféle betegségek molekuláris célpont ellen irányuló gyógyszerek és a célpontok kimutatására alkalmazott módszerek
5.19. 13.19. táblázat. Tumorjelzők (biomarkerek) jelentősége egyes daganatcsoportokban
5.20. 13.20. táblázat. Új tumorjelzők
5.21. 13.21. táblázat. Ectopiás hormontermeléssel járó daganatos betegségek
5.22. 13.22. táblázat. Vizsgálatok az ismeretlen kiindulású áttétet adó daganatok kórisméjében
5.23. 13.23. táblázat. Ismeretlen kiindulású, áttétet adó daganat
5.24. 13.24. táblázat. Áttétet adó, ismeretlen kiindulású tumor kedvező kórjóslati tényezői
5.25. 13.25. táblázat. A kezelési terv megválasztásához szükséges adatok
5.26. 13.26. táblázat. Sebészi megelőzést igénylő kórképek
5.27. 13.27. táblázat. Daganatellenes gyógyszerek
5.28. 13.28. táblázat. A daganatellenes gyógyszerek leggyakoribb mellékhatásai
5.29. 13.29. táblázat. Támogató kezelés
5.30. 13.30. táblázat. Gyógyító gyógyszeres kezelés rosszindulatú kórképekben
5.31. 13.31. táblázat. A daganatos betegek ellátásának szakaszai
5.32. 13.32. táblázat. A daganatos beteg rehabilitációjának kérdései
6.1. 14.1. táblázat. Az élettani működések megítélését segítő feltételrendszer
6.2. 14.2. táblázat. A gépi lélegeztetés megkezdésének feltétlen javallatai
6.3. 14.3. táblázat. A PEEP emelésének fontosabb hatásai (általánosságban igaz, hogy a PEEP értékét nulláról emelve a legtöbb hatását tekintve kedvező, majd tovább emelve értékét kedvezőtlenné válik)
6.4. 14.4. táblázat. Az oxigénellátottság javításának, illetve a CO2 távozásának elvi lehetőségei
6.5. 14.5. táblázat. A shock osztályozása
6.6. 14.6. táblázat. Hypovolaemiás vérzéses shock súlyossági osztályozása (70 kg-ra számolva). Módosítva az „Advanced trauma life support for doctors, American College of Surgeons, 1997” alapján
6.7. 14.7. táblázat. A hemodinamikai változók normális értékei
6.8. 14.8. táblázat. Az oxigénellátottságot jellemző változók normális tartományai
6.9. 14.9. táblázat. A shock-formák hemodinamikai jellemzői és kezelésük lehetőségei
6.10. 14.10. táblázat. A légzési elégtelenség okai
6.11. 14.11. táblázat. A pulzus nélküli elektromos aktivitással kísért, halálhoz vezető visszafordítható okok (4H és 4T)
6.12. 14.12. táblázat. A háztartási balesetek során jelentkező élettani hatások az áramerősség függvényében
6.13. 14.13. táblázat. Az alacsony, a magasfeszültség és a villámcsapás okozta sérülések általános jellemzői
6.14. 14.14. táblázat. Alacsony magasfeszültség és villámcsapás sérültjeinek kezdeti ellátása
6.15. 14.15. táblázat. Vészes állapotú betegekben észlelhető neurológiai kórképek
6.16. 14.16. táblázat. Glasgow-comaskála
6.17. 14.17. táblázat. Az (izom)gyengeség okai
6.18. 14.18. táblázat. Myasthenia gravis esetén nem javasolt gyógyszerek
6.19. 14.19. táblázat. A görcsroham elsődlegességen alapuló elkülönítő kórisméje
6.20. 14.20. táblázat. A görcsroham és a syncope elkülönítése
6.21. 14.21. táblázat. Az ischaemiás stroke tünetcsoportjai
6.22. 14.22. táblázat. Heveny agyérrendszeri történés gyanúja esetén elvégzendő vizsgálatok
6.23. 14.23. táblázat. A thrombolysis javallatai és ellenjavallatai ischaemiás stroke esetén (NINDS) The National Institute of Neurological Disorders and Stroke rt-PA Stroke Study Group. Tissue plasminogen activator for acute ischemic stroke. N EngI J Med., 1995, 333; 1581–1587., Pénzes I., Lencz L. (szerk.): Az aneszteziológia és intenzív terápia tankönyve. Alliter, 2003, p. 602.
6.24. 14.24. táblázat. A stroke szövődményeinek megelőzése és kezelése (ESO-ajánlás). The European Stroke Organisation (ESO) Executive Committee and the ESO Writing Committee: Guidelines for Management of Ischaemic Stroke and Transient Ischaemic Attack 2008. Cerebrovasc Dis., 2008, 25; 457–507.
6.25. 14.25. táblázat. Az intracerebralis vérzések anatómiai helye szerinti jellegzetes tünetei
6.26. 14.26. táblázat. A subarachnoidealis vérzés felosztása Hunt és Hess szerint
6.27. 14.27. táblázat. Mérgezett beteg állapotát felmérő pontrendszer (Poison Severity Score)
6.28. 14.28. táblázat. Haemodialysissel és haemoperfusióval eltávolítható toxinok
6.29. 14.29. táblázat. Az antidotumok javallatai és adagjai
7.1. 15.1. táblázat. A heveny mellkasi fájdalom okai és jellegzetességei
7.2. 15.2. táblázat. A szédüléses roham időtartama és az elkülönítő kórisme
7.3. 15.3. táblázat. A perifériás szédülés elkülönítő kórisméje
7.4. 15.4. táblázat. A krónikusan szédülő betegek kezelési lehetőségei
7.5. 15.5. táblázat. A derékfájás lehetséges okai
7.6. 15.5. táblázat. A véralkoholszint változásai a szeszes italok hatására
7.7. 15.6. táblázat. Alkoholos italok nyomelemtartalma (mg/l)
7.8. 15.7. táblázat. A szeszes ital fogyasztásának alakulása Magyarországon 1950 és 2004 között (KSH)
7.9. 15.8. táblázat. A legtöbb alkoholt fogyasztó országok. A felnőtt (15 évnél idősebb) lakosság alkoholfogyasztása (abszolút alkohol/liter/év)
7.10. 15.9. táblázat. Az alkohol hatása a vékonybélre
7.11. 15.10. táblázat. Az alkoholizmus és a tápcsatornai elváltozások összefüggése
7.12. 15.11. táblázat. Az alkoholizmus típusai Jellinek szerint
7.13. 15.12. táblázat. Szorongást és/vagy depressziót kiváltó gyógyszerek
7.14. 15.13. táblázat. A pánikroham tünetei
7.15. 15.13. táblázat. A pánikroham tünetei
7.16. 15.14. táblázat. A krónikus fáradtság szindróma kórisméjének feltétele a felsorolt tünetek közül legalább négynek egyidejű jelenléte
7.17. 15.15. táblázat. A krónikus fáradtság szindróma hajlamosító tényezői
7.18. 15.16. táblázat. A krónikus fáradtság szindróma kiváltó tényezői
7.19. 15.17. táblázat. A krónikus fáradtság szindróma fenntartó tényezői
7.20. 15.18. táblázat. A krónikus fáradtság szindróma kórelőzményét feltáró jellegű kérdések
7.21. 15.19. táblázat. A tüneti vagy másodlagos epilepsia szindróma okai
7.22. 15.20. táblázat. A szimptómás epilepsiák kezelésében ajánlható antiepileptikumok
7.23. 15.21. táblázat. A nem-REM szakaszai és jellemzői
7.24. 15.22. táblázat. A REM-alvás jellemzői
7.25. 15.23. táblázat. Az ideális altatószer jellemzői
8.1. Csökkent szérumalbumin-koncentráció
8.2. Csökkent aldoszteronkoncentráció
8.3. Fokozott aldoszteronkoncentráció
8.4. Növekedett AFP
8.5. Megnyúlt aPTT
8.6. Csökkent ALP-aktivitás
8.7. Növekedett ALP-aktivitás
8.8. Növekedett aminotranszferáz aktivitás
8.9. Növekedett amiláz aktivitás
8.10. Növekedett ammóniakoncentráció
8.11. Kiszélesedett anionréssel járó metabolikus acidosisok
8.12. ANCA- pozitivitással járó betegségek
8.13. Növekedett ANA-titerrel járó betegségek
8.14. Növekedett direkt (konjugált) bilirubin
8.15. Növekedett indirekt (nem konjugált) bilirubin
8.16. Növekedett BNP
8.17. Csökkent B12-vitamin-koncentráció
8.18. Növekedett CA 15-3
8.19. Növekedett CA 19-9
8.20. Növekedett CA-125
8.21. Növekedett CEA
8.22. Növekedett cink (Zn)- koncentráció
8.23. Növekedett C-peptid- és inzulinkoncentráció
8.24. Növekedett CRP-koncentráció
8.25. Növekedett D-dimer koncentráció
8.26. Növekedett α1-globulinok és α2-globulinok (valószínűleg fokozott β-globulinok), csökkent albumin
8.27. Növekedett α2-globulinok és β-globulinok, az albumin és a γ-globulinok csökkentek
8.28. Növekedett α2-globulinok és γ-globulinok, az albumin csökkent
8.29. Növekedett γ -globulinok, az albumin csökkent
8.30. Csökkent ferritinkoncentráció
8.31. Növekedett ferritinkoncentráció
8.32. Csökkent fibrinogénkoncentráció
8.33. Növekedett fibrinogénkoncentráció
8.34. Csökkent folsav-koncentráció
8.35. Csökkent foszfátkoncentráció
8.36. Növekedett foszfátkoncentráció
8.37. Növekedett GGT
8.38. Csökkent glükózkoncentráció
8.39. Növekedett glükózkoncentráció
8.40. Javallat: menstruációs ciklus zavarai, termékenységi vizsgálatok, hypogonadismus.
8.41. Csökkent gonadotropin-koncentráció
8.42. Növekedett gonadotropinkoncentráció
8.43. Csökkent haptoglobinkoncentráció
8.44. Növekedett haptoglobinkoncentráció
8.45. Csökkent HDL-koleszterin
8.46. Növekedett HDL-koleszterin
8.47. Növekedett homociszteinkoncentráció
8.48. Csökkent húgysav-koncentráció
8.49. Növekedett húgysav-koncentráció
8.50. Normális értéktartomány:
8.51. Növekedett HCG-koncentráció
8.52. Csökkent immunglobulin-koncentrációk (mindhárom, vagy szelektíven egyes immunglobulinok)
8.53. Növekedett immunglobulin-koncentrációk (mindhárom, vagy szelektíven egyes immunglobulinok)
8.54. Növekedett IgE
8.55. Csökkent kalciumkoncentráció
8.56. Növekedett kalciumkoncentráció
8.57. Hypokalaemiák
8.58. Hyperkalaemiák
8.59. Hypochloraemiák
8.60. Hyperchloraemiák
8.61. Csökkent kolinészteráz aktivitás
8.62. Növekedett kolinészteráz aktivitás
8.63. Csökkent C3 és (vagy) C4
8.64. Növekedett kortizolkoncentráció
8.65. Csökkent kortizolkoncentráció
8.66. Növekedett kreatininkoncentráció
8.67. Növekedett CK és CK-MB aktivitás
8.68. Növekedett laktátkoncentráció
8.69. Növekedett LDH aktivitás
8.70. Növekedet lipáz aktivitás
8.71. Trigliceridek
8.72. Izolált hypercholesterinaemia (Fredrickson szerinti IIa típus)
8.73. Izolált hypertriglyceridaemia (Fredrickson szerinti I-es, vagy IV-es típus)
8.74. Kevert hyperlipidaemiák (Fredrickson szerinti IIb, III vagy V-ös típus)
8.75. Más, ritka öröklött hyperlipidaemiák hepaticus lipáz, savanyú lipáz (hepaticus lipáz hiány, koleszterin-észter tárolási zavar, IIb, III)
8.76. Hypolipidaemia (főként mint hypocholesterinaemia)
8.77. Csökkent magnéziumkoncentráció
8.78. Növekedett magnéziumkoncentráció
8.79. Hyponatraemiák
8.80. Hypernatraemiák
8.81. Kiszélesedett ozmotikus rés
8.82. Hypoxaemiák
8.83. Csökkent PTH
8.84. Növekedett PTH
8.85. Növekedett prokalcitonin-koncentráció
8.86. Fokozott prolaktinkoncentráció
8.87. Növekedett PSA
8.88. Megnyúlt INR
8.89. Rheumafaktor pozitivitása
8.90. Csökkent rézkoncentráció
8.91. Növekedett rézkoncentráció
8.92. Metabolikus acidosis: csökkent pH, negatív bázistúlsúly, csökkent standard HCO3–, normális, vagy csökkent pCO2 (ha respiratorikus kiegyensúlyozás van).
8.93. Metabolikus alkalosis: bázistúlsúly pozitív, standard HCO3– emelkedett, pH fokozott, pCO2 változatlan vagy fokozott (respiratorikus kiegyenlítés)
8.94. Respiratorikus acidosis: fokozott pCO2, csökkent pH, bázistúlsúly és standard HCO3– változatlan vagy pozitív, illetve fokozott (vese kompenzáció).
8.95. Respiratorikus alkalosis: csökkent pCO2, fokozott pH, bázistúlsúly és standard HCO3– változatlan vagy negatív, illetve csökkent (vese kompenzáció).
8.96. Csökkent szelénkoncentráció
8.97. Növekedett szelénkoncentráció
8.98. Csökkent tesztoszteron (férfiakban)
8.99. Növekedett tesztoszteron (nőkben)
8.100. Csökkent TSH
8.101. Növekedett TSH
8.102. Csökkent T4 és T3
8.103. Növekedett T4 és T3
8.104. Csökkent transzferrinszaturáció
8.105. Növekedett transzferrinsza turáció
8.106. Növekedett troponin I és T
8.107. Növekedett ureakoncentráció
A.1. Klinikai kémia
A.2. Klinikai kémia
A.3. Klinikai kémia
A.4. Klinikai kémia
A.5. Klinikai kémia
A.6. Klinikai kémia
A.7. Klinikai kémia
A.8. Klinikai kémia
A.9. Hematológia és véralvadás
A.10. Hematológia és véralvadás
A.11. Hematológia és véralvadás
A.12. Gyógyszerszintek, terápiás és toxikus tartományok (ter: terápiás; tox: toxkus)
A.13. Gyógyszerszintek, terápiás és toxikus tartományok (ter: terápiás; tox: toxkus)
A.14. Gyógyszerszintek, terápiás és toxikus tartományok (ter: terápiás; tox: toxkus)
A.15. Gyógyszerszintek, terápiás és toxikus tartományok (ter: terápiás; tox: toxkus)
A.16. Gyógyszerszintek, terápiás és toxikus tartományok (ter: terápiás; tox: toxkus)