Ugrás a tartalomhoz

A belgyógyászat alapjai 2.

Zsolt, Tulassay (2011)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

7. fejezet - Határterületi kérdések

7. fejezet - Határterületi kérdések

Tartalom

A mellkasi fájdalom elkülönítő kórisméje
Szempontok az elkülönítő kórisméhez
Fejfájás a klinikai gyakorlatban: szempontok az elkülönítő kórisméhez
Tüneti fejfájások
Önálló fejfájások
Szédülés (vertigo)
Heveny szédüléses rohamokat okozó betegségek
Idült egyensúlyzavart okozó betegségek
Másodlagos szédülésben megnyilvánuló betegségek
A szédülés belgyógyászati vizsgálata
Degeneratív mozgásszervi kórképek
Arthrosis
Derékfájás. A gerinc kopásos betegségei
Lágyrész-rheumatismusok
Alkoholizmus
Az alkohol általános hatásai
Az alkohol hatása az emésztőrendszerre
Az alkoholizmus neurológiai és pszichiátriai szövődményei
Az alkoholizmus hatása egyéb szervrendszerekre
Belgyógyászati betegségek bőrtünetei: szempontok az elkülönítő kórisméhez
A belgyógyászati betegségekben megjelenő bőrtünetek vizsgálatának szempontjai
A szőrzet rendellenességeivel kapcsolatos dermadromák
A körömtünetek jelentősége a kórisme megállapításában
Sürgős belgyógyászati ellátást igénylő pszichiátriai határterületi kórképek
Deliriumok
A pszichiátriai betegség természetéből adódó belgyógyászati szövődmények
A pszichiátriai kezelés következtében fellépő belgyógyászati szövődmények
A belgyógyászati kezelés következtében kialakuló gyakoribb pszichiátriai eltérések
Hevenyen fellépő, belgyógyászati betegség gyanúját keltő pszichiátriai kórképek
Krónikus fáradtság szindróma
Panaszok, tünetek és a kórisme lehetőségei
A kórkép jellemzői
Kezelés
Az epilepsia belgyógyászati szempontjai
Fokális vagy részleges roham
Generalizált roham
Az epilepsia kóreredete, tüneti epilepsia
Kezelés
Alvászavarok
A fiziológiás alvás szerkezete
Az alvászavarok klinikai jellemzői. Kórelőzmény
Az alvászavarok klinikai felosztása

Dr. Tulassay Zsolt

A mellkasi fájdalom elkülönítő kórisméje

Dr. Szegedi János

Szempontok az elkülönítő kórisméhez

A mellkasi fájdalom a sürgősségi ellátásban megjelenő betegek gyakori panasza. Egyes esetekben súlyos állapotot jelent, amelynek kezelésében az idő jelentős tényező és meghatározza a kezelést és a betegség kórjóslatát. Amerikai adatok szerint a sürgősségi ellátásra 5%-ban mellkasi fájdalom miatt kerül sor.

A heveny mellkasi fájdalom hirtelenül kialakuló, vagy friss rohamot jelent. A heveny azt jelenti, hogy a beteg perceken vagy órákon belül orvoshoz fordul. A mellkas azt a helyet jelenti, amelyet a beteg az elülső mellkason azonosít a processus xyphoideus, a szegycsont, valamint a jobb és bal hónaljközép közötti területen. A heveny mellkasi fájdalom olyan friss, jellemzően kevesebb, mint 24 órán át tartó panasz, amely arra készteti a beteget, hogy azonnali orvosi segítséget kérjen.

A mellkasi fájdalom tünet, amelynek hátterében különböző betegségek fordulnak elő. Az első ellátó orvos feladata a súlyos, életveszélyes állapot felismerése, a gyors és a pontos kórisme megállapítása, a beteg állapotának stabilizálása. A jó kórelőzmény, a fizikális vizsgálat, a diagnosztikus és a kezelési ajánlások, az elkülönítő kórisme lehetőségeinek ismerete és alkalmazása segíti az orvost a mellkasi fájdalommal jelentkező betegek ellátásában. A mellkasi fájdalom értékelésekor figyelembe kell vennünk a fájdalom különböző jellegzetességeit: jelentkezési helyét, jellegét, minőségét, kisugárzását, időtartamát, a kiváltó és szüntető tényezőket, más tünetekkel való kapcsolatát (láz, légzés, haemoptoe stb.) és ha a fájdalom alkalomszerűen jelentkezik, a fájdalomepizódok gyakoriságát.

Sürgősségi betegellátó osztályokon a mellkasi fájdalom 45%-ban a szívvel, 14%-ban csont- és izomelváltozásokkal, 5%-ban tüdőbetegségekkel, 6%-ban az emésztőrendszerrel, 8%-ban neurológiai, 26%-ban pedig egyéb elváltozásokkal függ össze. A heveny mellkasi fájdalom okait és jellegzetességeit a 15.1. táblázat foglalja össze.

7.1. táblázat - 15.1. táblázat. A heveny mellkasi fájdalom okai és jellegzetességei

A fájdalom oka

Helye

Időtartama

Jellege

Társuló panasz és tünet

A fájdalmat befolyásoló tényezők

Stabil angina pectoris

retrosternalis régió, kisugározhat nyakba, állkapocsba, vállba, bal karba

< 2–10 perc

szorító, égő, nyomó

fájdalom alatt papillaris kóros működés zöreje

terhelés, hideg, érzelmi stressz, kora reggeli időpont, nitroglycerinre megszűnik

Instabil angina

a helye azonos lehet

< 20 perc

anginához társuló

az előzőek mellett csökkent terhelhetőség, nyugalomban is jelentkezhet

a stabil anginához társuló átmeneti szívelégtelenség is előfordulhat

Szívizom infarctus

substernalis kisugárzása, anginához társuló

hirtelen kezdet, 30 perc

nyomó, szorító, égő

verejtékezés, dyspnoe, gyengeség hányinger, hányás

nyugalom, nitroglycerin nem szünteti

Pericarditis

a sternum felett, szívcsúcs körül, kisugározhat nyakba, vállba

órákig, napokig tarthat, váltakozva erősödik

éles, késszúrásszerű

pericardialis dörzszörej

mellkas rotálása, fekvő helyzet, mély belégzés okozza, felülés, előrehajlás csökkentheti

Aortadissectio

a mellkas elülső része, hátba, mindkét karba sugározhat

hirtelen kezdet, nem szűnik, kínzó jellegű

megsemmisítő, késszúrásszerű, szaggató jellegű, maximális intenzitással jelentkezik

aortainsuffitientia zöreje, pulzusban, tenzióban oldalkülönbség, neurológiai góctünetek

hypertonia, érfalat gyengítő állapot a kórelőzményben (atherosclerosis, Marfanszindróma)

Tüdőembolia

substernalis, retrosternalis, hátba sugárzó

hirtelen kezdet, néhány perc, < 1 óra

légvétellel összefügg, éles, nyomó, szegező

haemoptoe, crepitatio, pleuralis dörzszörej, dyspnoe, tachypnoe, hypotensio, akut jobbszívfél-elégtelenség tünetei

légzésre fokozódik

Pulmonalis hypertonia

substernalis

órák, napok nyomó, szorító

dyspnoe, pulmonalis hypertonia klinikai jelei

terhelésre fokozódik

Pleuritis

az érintett oldalon, területen jelentkezik

órák, napok

légzéssel összefüggő, éles, rövid ideig tart, köhögés, légvétel, tüsszentés, a mozgás a fájdalmat fokozza, vállba sugározhat

láz, köhögés, dyspnoe, pleuralis dörzszörej

légvételkor jelentkező, fokozódó fájdalom

Spontán pneumothorax

egyoldali

hirtelen kezdet

éles, körülhatárolható

dyspnoe, dobozos kopogtatási hang

a légzés fájdalmas

Herpes zooster

dermatomák szerinti

napokig

égő, sajgó

bőrpír, hólyagok, regionális nyirokcsomó duzzanata

sacralis zooster, hólyagbél kóros működéssel járhat

Reflux oesophagitis

epigastrialis, substernalis, retrosternalis

0,5–1 óra

égő, sajgó

gyomorégés, regurgitatio, hányinger, böfögés, nyáladzás, csuklás

bőséges étkezés, evés utáni lefekvés fokozza


Irodalom

1. Eberli, F.R., Russi, E.W.: Chest Pain. In: Differential Diagnosis in Internal Medicine (ed.: Siegenthaler W.), Thieme Verlag, New York, 2007. 218,

2. Grill, G.B., Hill, P.: Approach to chest pain. Emergency Medicine. McGraw-Hill, New York, 2004.

3. Lee T.H.: Chest Discomfort. In: Harrison’s Principles of Internal Medicine. 17th Edition. McGraw-Hill, New York, 2008, 87.