Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A szikesedés

A szikesedés

A szikesedés folyamata az adszorpciós viszonyok olyan változását jelenti, melyben a talajkolloidok felületén kötött kationok között megnő a nátriumionok mennyisége és aránya.

Ha a kicserélhető kationok arányán belül, a nátrium eléri az S-értéknek 15%-át, általában megjelennek a kedvezőtlen talajfizikai tulajdonságok, mint a rossz vízáteresztés, a nagy holtvíztartalom, az erős duzzadóképesség és az elfolyósodás, a peptizáció. De nemcsak a nátriumionok adszorbciója vált ki kedvezőtlen talajfizikai viselkedést, hanem a magnéziumé is, ez esetben a határérték az S-érték 30%-a.

A kedvezőtlen tulajdonságok fellépését befolyásolja az agyagfrakcióban található agyagásványok minősége is. Általában kimondható, hogy a nagy szmektittartalmú talajok már kisebb NaS%-értéken mutatnak kedvezőtlen fizikai viselkedést, mint az illit domináns talajok.

A kicserélhetőnátrium-tartalom megnövekedése a talajoldatban megjelenő sók menynyiségére és minőségére vezethető vissza. Ha a talajvízből vagy a felszíni vizekből talajoldatba jutott betöményedő sók sok nátriumot és/vagy magnéziumot tartalmaznak, szikesedést váltanak ki. Ezért kell figyelemmel kísérni az öntözővíz minőségét vagy a sós talajvíz szintjének megemelkedését.