Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A trágyázás hatása a talajra

A trágyázás hatása a talajra

A trágyaszerek – különösen ha huzamosan és nagy mennyiségben alkalmazzák őket – olykor kedvezőtlen változásokat idéznek elő a talajban. Az intenzív növénytermesztés trágyaszerek alkalmazása nélkül is – a gyökérlégzés hatására – fokozatosan savanyíthatja a talajokat. Ezt mutatja a 9.13. ábrán a kontrollparcella változása. Ehhez járulhat még napjainkban a jelentős savas ülepedés hatása is. A műtrágyák, különösen a NH4+ és a nitrogéntartalmúak, szintén hozzájárulhatnak a talajok savanyodásához. Rendszeres mésztrágyázással illetve alkalmankénti meszezéssel megállítható a pH-csökkenés. A műtrágyázás pH-t csökkentő hatása hátterében a Ca- és Mg-ionok szántott rétegből történő elmozdulása áll (9.14. ábra). A savanyodás fokozódásával párhuzamosan egyes toxikus mikroelemek oldható mennyisége is megnő a talajban. Az ábrázolt (9.14) esetben a gödöllői rozsdabarna erdőtalajon folytatott sokéves műtrágyázás eredményeként a mangán mennyisége növekedett meg kimutatható módon.

9.13. ábra - A környezeti hatások és a műtrágyázás savanyító hatásának alakulása 1972 és 1989 között

kepek/9-13-abra.png


9.14. ábra - A talaj AL-oldható Ca-, Mg- és Mn-tartalma 14 évi műtrágyázás után

kepek/9-14-abra.png


A nitrogénműtrágyák a talajba kerülve egyfelől a termesztett növények tápanyagául szolgálnak, másfelől a növények által fel nem vett nitrogénmennyiség további átalakulásokon mehet keresztül, illetve elmozdulhat a szántott rétegből. Az NH4+-ionok nitrifikálódnak, és NO3– -ionokká alakulnak, vagy szmektit tartalmú talajokban fixálódhatnak az agyagásvány rácsszerkezetében, illetve lúgos kémhatás esetén gáz alakban elillanhatnak a talajból. A mélyebb talajrétegekbe kerülő NO3– -ionok egyrészt elvesznek a gyökerek számára, másrészt továbbmosódhatnak a talajvízbe. A növekvő nitrogénműtrágya-adagok hatására a talaj mélyebb rétegeiben felhalmozódott NO3–-N mennyiségét a 9.15. ábra mutatja be.

9.15. ábra - 16 évi nitrogén-műtrágyázás hatása a talajszelvény nitrát-N-tartalmára

kepek/9-15-abra.png


A foszforműtrágyák hatóanyaga a talajban fele-fele részben szerves, illetve szervetlen formában halmozódik fel. A szerves foszfátvegyületek elsősorban akkor szolgálnak a később termesztendő növények foszforforrásául, ha a szervetlen foszfátvegyületek csupán kismértékben hozzáférhetők.

A foszfor a talajba jutva adszorbeált állapotba kerül, vagy az aktuális pH függvényében szervetlen foszfátvegyületeket képez. Semleges és lúgos közegben elsősorban különböző oldékonyságú kalcium-foszfátok képződnek, míg savanyú talajokban vas- és alumínium-foszfátok jönnek létre. Huzamos foszforműtrágyázás hatására jelentősen nőhet a talaj szántott rétegének foszfortartalma (9.16. ábra). A foszfátionok ugyanis kevéssé mozgékonyak a talajban, és felhalmozódnak a szántott rétegben. Csupán Hollandiában és Dániában, a közeli talajvíz esetében és rendszeres nagy adagú szervestrágyázáskor tapasztalták a foszfor talajvízbe jutását.

9.16. ábra - A talaj AL-oldható foszfortartalmának alakulása évenkénti foszforműtrágyázás esetén és a foszforműtrágyázás szüneteltetésekor

kepek/9-16-abra.png


Szuperfoszfát rendszeres használatakor nagy mennyiségben felhalmozódnak a talajban a műtrágyában ballasztanyagként jelen lévő CaSO4 szulfát-ion komponense. Mozgékonyságuk következtében a mélyebb talajrétegekbe is bemosódhatnak (9.17. ábra). Gyakran megnövekszik a talajok Cd-tartalma is rendszeres szuperfoszfát-trágyázás esetén.

9.17. ábra - 16 évi foszforműtrágyázással kijuttatott szulfát eloszlása a talajszelvényben

kepek/9-17-abra.png


A káliumtartalmú műtrágyák hatóanyaga a talajba kerülve adszorbeálódik a kolloidok felületén, vagy a káluimkötő agyagásványokban fixálódik, esetleg laza talajokban a mélyebb talajrétegekbe mosódhat. A sokéves műtrágyázás során a talajban felhalmozódó káliumionok már nemcsak a szántott rétegben, hanem a mélyebb talajrétegekben is megtalálhatók (9.18. ábra).

9.18. ábra - A talaj AL-oldható káliumtartalmának alakulása a talajszelvény mélységében 14 éves kálium-műtrágyázás hatására

kepek/9-18-abra.png


Tekintettel arra, hogy a mikroelemeket kis mennyiségben alkalmazzák trágyázáskor, nem fejtenek ki számottevő hatást a talaj tulajdonságaira.

A kalcium- és magnéziumtrágyázás – mint korábban bemutattuk – a talaj pH-beállításának eszköze. A szerves trágyák rendszeres nagy adagú alkalmazásakor a kedvező hatások mellett szintén tapasztalható nitrátkimosódás és az említett foszfátelmozdulás is. Nagy C/N arányú növényi maradványok bedolgozásakor lép fel az ún. pentozánhatás, amelynek eredményeként a talaj mikroszervezetei időlegesen nitráthiányt okoznak a talajban a termesztett növények számára.