Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A málna védelme

A málna védelme

Az árutermelő málnaültetvények növényvédelme a telepítés előtt a termőhely kiválasztásával kezdődik. Gazdaságos málnatermesztés az ország hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú területein, jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú vagy közömbös kémhatású talajokon lehetséges. A málna számára kedvezőtlen környezeti feltételek között az ültetvény egészségi állapota évről évre rohamosan romlik, és a vegyszeres növényvédelmi beavatkozások számának növelésével a folyamat nem állítható meg.

Fajtaválasztáskor vegyük figyelembe, hogy a málnafajták fogékonysága a vesszőbetegségekkel és a botrítiszes betegséggel szemben eltérő. Ha termesztési célunknak is megfelel, akkor a kevésbé fogékony fajtát termesszük. E tulajdonságokat a fajtaleírások közlik. E fajták esetében az adott betegség elleni kezelések száma jelentősen csökkenthető. Telepítésre csak államilag ellenőrzött, vírusmentesített szaporítóanyagot használjunk.

A málna telepítése előtt, a terrikol kártevők egyedsűrűségének meghatározása után, indokolt esetben a terület inszekticides talajkezelésére is sor kerülhet. Cserebogárlárvák előfordulása esetén a vegyszeres talajkezelés elmulasztása a telepítés sikerét kérdőjelezi meg. A telepítés előtti talajkezelésre a diazinon és a terbufosz hatóanyagok használhatók.

A termő málnásban az állomány gyommentesen tartásával, szükség esetén a rajzó cserebogarak elleni inszekticides permetezés elvégzésével a cserebogarak kártétele elkerülhető.

Telepítés előtt tisztítsuk meg a területet az évelő (elsősorban kétszikű) gyomnövényektől. Erre a célra a glifozát és az MCPA hatóanyagú szerek használhatók.

A termesztési mód megválasztása szintén a védekezés sikerét szolgálja. Támrendszeres művelés esetén a tövek légjárhatósága mind a vesszőbetegségek, mind a botrítiszes betegség számára kedvezőtlen feltételeket teremt. A felesleges hajtások és vesszők eltávolítása, valamint a letermett vesszők azonnali kivágása nemcsak a légjárhatóságot fokozza, hanem a jelentős fertőzési forrásokat is megszünteti.

Rügyfakadás előtt, kora tavasszal vagy a málna korai fakadása miatt késő ősszel végezhetjük el a gyomnövények ellen az alapkezeléseket. A gyomirtó szer választását a gyomfajok összetétele és az ültetvény kora határozza meg. Lásd A málna gyomirtása.

A hajtás- és sarjnövekedés időszakában, április elején és végén, a vesszőbetegségek elleni védekezést meg kell kezdeni. Védekezésre cineb, mankoceb, propineb, metirám, kaptán, folpet, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyagú szerek használhatók. A vesszőbetegségek elleni védekezés a levélfoltosságok ellen is hatásos.

A málna rügyfakadását követően a termő vesszőkön hamarosan jelentkező málna-sodrómoly ellen már április elejétől a rügy, illetve a hajtáskártétel elkerülése érdekében szükséges lehet a védekezés. A rovarölő szer kiválasztásakor feltétlenül ügyelni kell arra, hogy az egyúttal a kis málna-levéltetű ősanyái ellen is hatásos legyen. A málnában engedélyezett hatóanyagok közül a foszalon, a metilparation és a dimetoát mindkét kártevő ellen hatásos.

A málnasarjak tavaszi kihajtását követően, jó kondíciójú málnaültetvényben április elején, közepén az első sarjak eltávolításával a málna-vesszőszúnyog kártétele mérsékelhető. Az első hajtások tövi részén a kéreg gyakran repedezett, így a vesszőszúnyog kártételét ritkán kerüli el. A későbbi jobb fényviszonyok mellett fejlődő hajtásokból egészségesebb vesszők fejlődnek, a kártétel szempontjából kedvező vesszőrepedés híján a fertőzés elmarad.

A sorokban felszaporodó évelő egyszikű gyomnövények (tarackbúza, csillagpázsit) ellen a fluazifop-P-butil hatóanyagú gyomirtó szert alkalmazzuk.

Bimbós állapotban a vesszőbetegségek elleni védekezést meg kell ismételni.

A málna hosszan tartó bimbós és virágzó állapota a kártevők elleni védelem kritikus szakasza, mert ekkor jelennek meg a legjelentősebb málnakártevők.

Zöldbimbós állapotban már elkezdődik a kis málnabogár és a szamóca-bimbólikasztó imágóinak rajzása. Ellenük még a virágzás előtt, a méhek veszélyeztetése nélkül védekezhetünk. Ha rajzásuk a virágzás elejére is áthúzódik, akkor a méhekre mérsékelten veszélyes rovarölő szerek (deltametrin, foszalon), méhkímélő technológiával kipermetezve nemcsak a kis málnabogár ellen hatásosak, hanem a május közepétől rajzó málna-vesszőszúnyog ellen is.

A virágzástól a termésérésig terjedő időszakban a botrítiszes betegség elleni védekezés döntő fontosságú. A vegyi védekezést a virágzás időszakára kell összpontosítani. Az első kezelést 10–20%-os virágnyíláskor kell megkezdeni, majd 6 nap múlva meg kell ismételni. Csapadékos időjárás esetén, elhúzódó virágzáskor feltételesen további kezelések beiktatása is indokolt. Védekezésre a diklofluanid, a vinklozolin, a procimidon és a polioxin-B hatóanyagú készítmények ajánlhatók. Az utolsó kezeléseket a rövid (3 napos) élelmezés-egészségügyi várakozási idejű polioxin-B-tartalmú szerrel kell elvégezni. Permetezéskor nemcsak a virágokat, hanem a hajtásokat és a vesszőket is kezelni kell, mivel a botrítiszes betegség azokat is károsítja.

Szüret után a letermett vesszőket tőből el kell távolítani. Ügyeljünk arra, hogy vesszőcsonkok ne maradjanak, mivel azok a leptoszfériás betegség fertőzési forrásai lehetnek. A letermett vesszőkkel együtt távolítsuk el a vesszőbetegségek tüneteit mutató, fásodó hajtásokat is.

Ha a vesszőbetegségek előfordulása nagymértékű, akkor augusztus elején és végén a fásodó hajtásokat permetezzük meg.

A málnaszüret befejeztével a letermett vesszők tőbőli eltávolításával a málna vesszőpusztulását okozó kórokozókon túl a málna-vesszőszúnyog ellen is védekezhetünk. A letermett vesszőkkel együtt a málna-vesszőszúnyog által károsított hajtások eltávolítása a következő évi kártételt csökkenti.

Tekintettel arra, hogy a málna-vesszőszúnyog rajzása a vesszőérés alatt, augusztusban is folytatódik, az ekkor elvégzett inszekticides permetezés az áttelelő populáció egyedsűrűségét csökkenti. A számításba jövő hatóanyagok: deltametrin, tetrametrin + permetrin és metilparation.

A málna védelme