Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A szőlő gyomnövényei

A szőlő gyomnövényei

A szőlő évelő kultúra, így gyomnövényei, alkalmazkodva a szőlő életmódjához, többnyire az évelő fajok sorából tevődnek ki. Ez azonban a probléma túlságos leegyszerűsítését jelenti.

A szőlőtelepítés évében a gyomflóra hasonlít a területre jellemző kapásnövények gyomnövényzetéhez, de területfoglalásuk általában nagyobb a szokásosnál, ami a bőségesen rendelkezésre álló szabad területnek köszönhető és a szerves trágyával bejuttatott nagy tömegű, csíraképes gyommag jelenlétére utal.

A telepítés évében, amennyiben nem alkalmazunk gyomirtó szereket, a gyomegyüttes összetétele nem változik meg különösképpen.

Az újonnan telepített szőlőben az első évben végrehajtott gyomirtó szeres kezelés során megindul a gyomszelekció, és az eddig szálanként növő évelő fajok – megszabadulva a vegyes gyomállomány konkurenciájától – nagymértékben felszaporodnak. Így hatalmasodik el az apró szulák (Convolvulus arvensis), amely a lombozatba nőve kedvezőtlen mikroklímát hoz létre, a mezei acat (Cirsium arvense), a hamvas szeder (Rubus caesius), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a tarackbúza (Agropyron repens) és más, korábban is jelenlévő G1 és G3 életformacsoportba tartozó fajok.

A telepítés évének őszén már tömegesen csíráznak a T1 csoport tagjai: a tyúkhúr (Stellaria media), az árvacsalánfajok (Lamium spp.), a veronikafélék (Veronica spp.), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), az olocsán (Holosteum umbellatum), hogy csak a leggyakoribbakat említsük. E gyomok már ősszel teljesen beborítják a talajt, majd az enyhébb téli napokon is növekedve, kora tavaszra vastag, szőnyegszerű állományt képezve virágoznak. Hatalmas magprodukcióikkal több évre ellátják a szőlő talaját csíraképes maggal.

A telepítés utáni években a vegyszeres gyomirtás hatására gyorsabban, a mechanikai védekezések esetében lassabban megy végbe a gyomok szelektálódása az évelő fajok javára, különösen a szőlő soraiban. Amennyiben a szőlő sorközét mechanikusan művelik tárcsával vagy talajmaróval, még hosszú ideig előfordulhatnak a T4, ún. kapásgyomok.

Az évek múlásával elválik a sorok és sorközök gyomnövényzete: a sorközökben általában vegyes (egyéves és évelő) a fajösszetétel, a sorokban pedig évelő fajok hatalmasodhatnak el.

A szőlő gyomnövényzetének változására a vegyszeres gyomirtás van a legnagyobb hatással.

Az egyoldalú herbicidhasználat következtében szelektálódnak a rezisztens gyomfajok, így találjuk meg a betyárkóró (Erigeron canadensis), a farkasalma (Aristolochia clematitis) és a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) nagy tömegeit a rendszeresen (főként atrazinnal) gyomirtott területeken.

A szőlő gyomegyüttesét a helyi tényezők is nagyban befolyásolják. A széles sortávolságú telepítésekben, a gyomok számára kedvező fényviszonyok miatt nagyobb a gyomborítottság, a magasművelésű telepítésekben technikailag könnyebben végezhető el a gyomirtás, így a szőlő a gondos gazda kezében általában gyommentesebb.

Összességében elmondható, hogy a következetes gyomirtás eredményeként a szőlő csaknem gyommentessé is válhat, gondatlanság esetén viszont elkeserítő gyomállapotok alakulhatnak ki. Jó példa erre a felhagyott szőlők esete, amikor már az első évben a csalán, a bodza, az akác és más agresszív gyomnövények ütik fel a fejüket.

Hegyvidéki szőlőkben a mérsékelt gyomelőfordulásnak hasznos vonatkozási is vannak. A lejtőről lezúduló csapadék eróziós hatását nagymértékben csökkentheti a talajon elfekvő évelő gyomok mérsékelt tömege.

A szőlő gyomirtása

Mechanikai gyomirtás: a szőlő soraiban kézi kapálással végzik, de ugyanilyen módon gyommentesítik a keskeny sortávolságú szőlők egész felületét.

Amennyiben a szőlőben kézi motoros talajmaróval, kultivátorral vagy traktorvontatású mechanikus művelőeszközzel közlekedni lehet, célszerű a sorközök mechanikus művelését előnyben részesíteni. Ügyelni kell arra, hogy a gyomokat fiatal korukban pusztítsuk ki, mert ekkor még jó a talajmunka minősége, másrészt a gyomnövény még nem termelt magot.

Nem teljesen hatékony a mechanikai védekezés az évelő gyomok ellen, ugyanis a tarackok feldarabolásával inkább segítjük a gyomok elterjedését.

Vegyszeres védekezés: mint ahogyan azt az előzőekben is tettük, a gyomnövényzet tárgyalásakor, a szőlő gyomirtási technológiáit a telepítés kora szerint szükséges taglalni.

Négyévesnél fiatalabb szőlő gyomirtása: közvetlenül a telepítés után, de még a szőlő kihajtása előtt, amennyiben a terület már kigyomosodott, eredményesen alkalmazható a glufozinát-ammónium hatóanyagú, kontakthatású és széles hatásspektrummal rendelkező herbicid.

A szőlő kihajtása előtt, gyommentes talajra kell kijuttatni a magról kelő egyszikű gyomok ellen hatásos, metolaklór hatóanyagot. E hatóanyag kombinálható és egy menetben alkalmazható a magról kelő, kétszikű hatásspektrummal rendelkező, karbamid hatóanyagú készítmények valamelyikével.

Ennek a kezelésnek hatására a terület 2–3 hónapig gyommentes marad, azonban a hatóanyagok bomlásának következtében a terület újra gyomosodik. Ilyenkor megismételhető a fenti permetezés, és aszerint kell kombinálni a kontakthatású szerekkel a metolaklór + karbamid típusú hatóanyagokat, hogy milyen gyomegyüttes található a területen. Ha a terület magról kelő gyomokkal gyomosodott be, akkor glufozinát-ammónium, ha a szulák terjedt el nagymértékben, akkor pedig az oxadiazon hatóanyag a kombinációs partner.

Ezekre a nyári kezelésekre általában meleg időjárásban kerül sor, emiatt a fenti készítmények szerves oldószerei párolgásuk és fitotoxikus hatásuk révén perzselhetik a szőlő érzékeny, gyenge hajtásait. A kezeléseket emiatt célszerű hűvösebb időben, az esti órákban és gyenge széljárásban végezni.

Ügyelni kell továbbá arra, hogy a gyomirtó szerek ne érintkezzenek a szőlő elsőéves, zöld, még nem fásodott hajtásaival sem, bár az említett készítményeknek nincs jelentős perzselő hatása.

Gyakran előfordul, hogy a szőlő telepítése utáni egy-két évben a helykihasználás miatt a szőlő sorainak közébe köztesnövényt ültetnek. Ilyenkor az a szabály, hogy azokat a gyomirtó szereket lehet alkalmazni, amelyek mindegyik érintett kultúrában engedélyezettek. Például a metolaklór + klórbromuron engedélyezett még borsóban, sárgarépában és dughagymában, így ezeket a köztesnövényeket együtt lehet gyomirtani a szőlővel. Figyelembe kell azonban venni a köztesnövényre vonatkozó alkalmazási időpontot is.

A második év tavaszán a nyitás és a szőlő metszése után közvetlenül (ez az időpont április elejére tehető) használhatjuk az első évben engedélyezett herbicideket és még a napropamid hatóanyagot is. E készítmény elsősorban a magról kelő kétszikű gyomok ellen hat.

A harmadik évtől bővül a felhasználható készítmények választéka a pendimetalin és a karbamid hatóanyagú szerekkel. E készítményeket tavasszal, fakadás előtt kell kijuttatni, gyommentes talajra. Hatásuk a magról kelő egy- és kétszikű gyomokra terjed ki.

A kontakthatású szerek választéka is bővül a harmadik évtől. Jó eredményt ad minden jelenlévő gyom ellen a glifozát hatóanyag. Ügyelni kell azonban arra, hogy a szer ne kerüljön rá a szőlő zöld hajtásaira, mert felszívódva a növénybe, kipusztíthatja. Ezért gondosan el kell távolítani a gyomirtás előtt a tőből eredő fiatal hajtásokat és a függönyművelésű szőlőkben addig kell a kezelést elvégezni, míg a lehajló hajtásvégek megközelítik a talajt.

Négyévesnél idősebb szőlő gyomirtása: a szőlő gyomirtásában a kortól függő megszorításra azért van szükség, mert a telepítés után még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a mélyen forgatott talaj tömődöttsége helyreálljon és így érvényesüljön a talaj szűrő hatása a herbicidek károkozása ellen.

A fentiekből értelemszerűen következik, hogy a négyévesnél idősebb szőlőültetvényekben mindazon herbicidek felhasználhatók, amelyek a fiatal szőlőkben is használatosak.

A négyévesnél idősebb szőlőkben már hosszabb hatástartamú (egy vegetációs évig tartó) és széles hatásspektrumú készítmények egész sorát lehet felhasználni.

Az atrazin hatóanyagú herbicidek jól irtják a magról kelő kétszikű gyomokat, de kielégítő hatásuk van az egyéves egyszikűek ellen is. Nem hatásosak az évelő gyomok ellen. Évente kb. 1,5 kg/ha hatóanyag lebomlásával számolunk, amely adatot a dózisok tervezésénél célszerű figyelembe venni. Egyes gyártók részéről – környezetvédelmi szempontok miatt – erős a törekvés arra, hogy az atrazin hatóanyagú herbicidek szőlőben való felhasználását a közeljövőben betiltatják és az engedélyeket erről a területről visszavonatják.

Ugyancsak széles hatásspektrummal és tartós hatással rendelkeznek a kombinált hatóanyagú terbutilazin + terbumeton és a terbutilazin + linuron + diuron hatóanyagok. Ezeket nem minden esetben szükséges kombinálni; a magról kelő gyomokon kívül gyérítő hatásuk van a szulákra is.

A készítmények sorából kiemelésre kívánkozik az egyetlen granulált formulációjú diklór-benzonitril hatóanyagú szőlőgyomirtó szer. Ott célszerű használni, ahol nem áll rendelkezésre a permetezések végrehajtásához szükséges víz. Tavasszal kell kiszórni, bemosódásához csapadékra van szükség. Széles a hatásspektruma, a magról kelő gyomok eredményes irtásán kívül gyéríti a szulákot is.

Az idősebb szőlők magról kelő egy- és kétszikű gyomfajai ellen eredményesen lehet még védekezni a terbacil hatóanyagú készítménnyel.

A szőlő gyomirtásának egyik legizgalmasabb fejezete a hormon hatású gyomirtó szerek használatának engedélyezése a szőlő gyomirtására. Mint köztudott, e készítménycsalád tagjai a gabona gyomirtásában használva, főként légi kijuttatáskor elsodródva, igen kis mennyiségben is nagy károkat okoztak a szőlőkben. A fitotoxikus károk általában akkor következtek be, amikor még a szőlő fiatal hajtásaira vagy virágkezdeményeire jutott a hormonhatású hatóanyag.

A hazai és külföldi vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a szőlő vegetációjának előrehaladott, késői állapotában e készítmények aligha károsítják az ültetvényt, ugyanakkor gazdaságosan lehet a szulák és a több hatóanyagra is rezisztens kanadai betyárkoró ellen védekezni velük.

A hormon hatású gyomirtó szerek használatát a szőlőben csak azok számára ajánljuk, akik gondosan tudnak eljárni a növényvédőszer-tárolás és felhasználás területén, ugyanis az eszközök szennyezésével vagy a készítmények összecserélésével a szőlőben visszafordíthatatlan károk következhetnek be.

A hormon hatású készítmények sorában kell megemlítenünk az MCPA-hatóanyagú készítményeket.

A szőlő korától függetlenül használható herbicidek: ide tartoznak a kontakthatású, kizárólag egyszikű hatásspektrummal rendelkező gyomirtó szerek, amelyek a kétszikű szőlőkultúrában veszély nélkül, bármikor felhasználhatók. Ezek a készítmények alacsony dózisban az egyéves egyszikűek ellen, magasabb dózisban pedig az évelő egyszikűek ellen hatékonyak. Néhány hatóanyag közülük: propaquizafop, fluazifop-P-butil, haloxifop-R-metilészter, quizalofop-etil, quizalofop-P-etil.

Néhány egyéb fontos tudnivaló a szőlő gyomirtásáról:

A szőlő gyomirtása hosszú távon csak akkor lesz eredményes, ha a készítményeket évközben és évjáratokban is váltakozva használjuk, így küszöbölhető ki a káros gyomszelekció és a gyomrezisztencia kialakulása.

Érdemes a mechanikai módszereket a vegyszeressel kombináltan használni, mert ezáltal csökkenthető a terület peszticidterhelése, költséget takaríthatunk meg, és javul a talaj állapota.

A pótlásoknál legyünk figyelemmel a szőlő életkora szerint engedélyezett technológiákra, és óvjuk meg a fiatal pótlásokat a herbicidek általi kipusztulástól.

Gondosan vizsgáljuk meg és pozitív esetben távolítsuk el a szőlő harmatgyökereit, mert azok a talajfelszínhez közel elhelyezkedve felvehetik a gyomirtó szereket.

A már megismert szabályok alkalmazásával végezzünk gyomirtást a szőlőiskolában és anyatelepeken.

A szőlő gyomirtástervezését mindenkor előzze meg gyomfelvételezés!

Homokos területeken az engedélyezett dózisintervallum alsó értékeit használjuk.

Lejtőn ügyeljünk arra, hogy a csapadékkal együtt a gyomirtó szerek lemosódhatnak, és a szomszédos területeket károsíthatják.

Szőlőben használható gyomirtó szerek

Szőlőben használható gyomirtó szerek (folytatás)