Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

Az őszibarack védelme

Az őszibarack védelme

Az őszibarackfák augusztusi zöld és a tavaszi száraz metszésével együtt eltávolítjuk a száraz gallyakat, a törzsről és a vázágakról lekaparjuk az elhalt kérget. A levágott vesszőkkel, gallyakkal és a lekapart kéreggel együtt megsemmisítjük a kórokozók és a kártevők rajtuk telelő alakjait.

Az őszibarackfákon több kórokozó szaporítóképlete és több kártevő telel, ezért célszerű az egyedszám mérséklése érdekében a rügypattanás előtt téli lemosó permetezést alkalmazni. Erre a célra használható a téli hígítású mészkénlé, ami szükség esetén helyettesíthető bárium-poliszulfid hatóanyag-tartalmú készítménnyel. A jól kezelt ültetvényekben rügypattanáskor permetezzünk rézoxiklorid hatóanyag-tartalmú készítményekkel, amelyek védelmet jelentenek a levélfodrosodás, a monilínia és a levéllyukacsosodás kórokozói ellen.

Az időjárástól függően pirosbimbós állapotban vagy közvetlenül sziromhullás után kell védekezni a levélfodrosodás kórokozója ellen kaptán, klórtalonil, difenokonazol, réz-hidroxid és dodin hatóanyag-tartalmú készítményekkel. Erős fertőzés esetén a védekezés megismételhető.

A levéltetvek telelő petéiből kikelő ősanya lárvák és a belőlük fejlődött ősanyák, valamint utódaik ellen egyedszámtól függően már március közepétől kell védekezni. A védekezés szükség szerint több alkalommal is megismételhető. Erre a célra alkalmazhatók az eszfenvalerát, az eszfenvalerát + fenitrotion, a dimetoát, a permetrin + tetrametrin, a cipermetrin, a metilparation, a fenpropatrin, a deltametrin, a diflubenzuron, a kinalfosz, az alfametrin, a metilazinfosz, a heptenofosz, a triazofosz, a foszmet, a fenoxikarb, a lambda-cihalotrin, a fention, a fenvalerát, a metidation, a bifentrin és a foszalon hatóanyag-tartalmú készítmények.

Az időjárástól függően szükséges a különböző levélbetegségek elleni védekezés, legtöbb esetben már április elején. A fertőzés mértékétől függően a védekezések többször megismételhetők. Erre a célra igénybe vehetők a kaptán, a benomil, a mankoceb, a vinklozolin, a prokloráz-Mn-komplex, a miklobutanil + mankoceb és a tiofonát-metil hatóanyag-tartalmú készítmények.

A barackmoly lárvái kártevőként jelentkezhetnek a 10–15 cm-es zöldhajtásképződés időszakában, amihez a keleti gyümölcsmoly kártétele május első dekádjában kapcsolódik. A kártevők rajzását rendszeresen figyelni kell (fénycsapda), és a rajzáscsúcshoz viszonyítva kell a tömeges lárvakelés időpontjára optimalizálni a védekezést. A további nemzedékek figyelemmel kísérése is fontos feladat, mert erre alapozzuk az ismételt védekezéseket. A petékből kikelt fiatal lárvák ellen eredményesen alkalmazhatók a levéltetvek esetében felsorolt hatóanyag-tartalmú készítmények.

Lisztharmatfertőzés esetén a monilínia és egyéb levélbetegségek ellen alkalmazott készítményekkel kombináltan vagy önállóan használhatók a benomil, a pirifenox, a dinokap, a kén, a kinometionát és a fenarimol hatóanyag-tartalmú készítmények.

A kaliforniai pajzstetű felszaporodása esetén a rajzó lárvák ellen a szürkepajzsos állapot kialakulása előtt kell védekezni. Eredményesen alkalmazhatók a levéltetvek ellen javasolt hatóanyag-tartalmú készítmények.

Az üzemi barackosok gyommentesen tarthatók mechanikai talajműveléssel, továbbá nyugalmi és vegetációs időben alkalmazott, erre a célra javasolt gyomirtó szerekkel.

Az őszibarack védelme