Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A kajszi védelme

A kajszi védelme

A kajszi növényvédelme tulajdonképpen telepítéskor kezdődik, a tábla helyének gondos kiválasztásával. Előnyös, ha nem valamilyen lombosfaerdővel határos, mert az erdőből kijövő polifág kártevők számos faja veszélyezteti a kajszit is. Ne legyen fagyzugos az ültetvény helye. A fagyérzékeny helyeken kerüljük a fagyérzékeny fajták (Gönci magyar kajszi, Szegedi Mammut) telepítését, helyettük lehetőleg fagytűrőbb fajtákat (Pannónia, Piroska, Bergeron, Polonais, US 27/1) részesítsünk előnyben. Előnyös, ahol lehet, a Papp László kertészmérnök által kikísérletezett, szilvatörzsön nevelt kajszifák telepítése, mert az a fagyzóna fölé emeli a fagyérzékeny termőrészt. Másik előnye, hogy a gutaütést (apoplexia) okozó egyik kórokozó, a Pseudomonas syringae pv. syringae sem tudja fertőzni ezeket a fákat, igy azok hosszabb életűek. A gutaütés elkerülése miatt előnyös még a Magyar kajszi telepítése. A metszési időpontok megválasztásával is csökkenthetjük a baktériumos fertőzést, ha július végén, augusztus elején végezzük. Kísérletképpen egy közel ötvenéves kajszin mindig ebben az időben végeztük el a metszést, a beteg részek eltávolítását és az azonnali sebkezelést: még mindig él és minden évben terem. Igaz, a mennyiség nagyon eltér az egyes években, mégis megéri ezúton megőrizni. Jónak tartják a pirosbimbóban való metszést is, amelyet szintén (benomilos) sebkezeléssel együtt kell elvégezni. Ha az ültetvényben a kéregmolyfertőzés a nagyobb gond, akkor a sebek kezelésére legalkalmasabb az oxin-kopper + karboxi-metil-rutin hatóanyagú készítmény. A metszés és fatisztogatás után a beteg növényi részeket mielőbb semmisítsük meg!

Az első permetezés elsősorban a kórokozók ellen irányul, de az első változat (bárium-poliszulfid) gyéríti az ültetvénybe esetlegesen betelepült szívókártevőket, míg a második a rágókártevők étvágyát mérsékli (réz-hidroxid). A rezes permetezés a Pseudomonas syringae pv. syringae nevű kórokozót is gyengíti.

A második kezeléskor különösen ügyeljünk a megfelelő herbicid kiválasztására, ugyanis a kajszi nagyon érzékeny a nemkívánt herbicidhatásra, a reagálásban akár a kipusztulásig is eljuthat, ezért alaposan tanulmányozzuk át a kiválasztott herbicid engedélyokiratát is.

A harmadik kezelés nem csupán az éves termés mennyisége szempontjából hasznos, hanem kihat a fa élettartamára is.

A negyedik kezelésben az apiognomóniás levélfoltosság ellen elsősorban a kaptán hatóanyagot alkalmazzuk, ha lehet, mert attól várhatunk legjobb eredményt.

Az ötödik kezeléskor az élelmezés-egészségügyi várakozási időre kell odafigyelnünk.

Szükség esetén természetesen szüret után is védekezhetünk, de az apiognomóniás levélfoltosság ellen már ne permetezzünk, amíg lomb van a fákon, mert nincs értelme. Esetleg lombullás után közvetlenül adhatunk még egy kezelést DNOC-tartalmú szerrel, aminek az eredményességéről megoszlanak a vélemények.

A permetezések számát illetően sokszor egész kevés permetezéssel is jó eredményt érhetünk el. Az Integrált Növényvédelmi és Tájvédelmi Program keretében 1991-ben a Kiskunhalasi ÁG 14 éves kajszisában 35 ha területen mindössze négy kezeléssel védtük meg a kajszit, míg a hagyományos módon hat kezelésre volt szükség. Az integrált ültetvényben ha-onként 2 db B1-es madárodú védett a rovarok ellen, inszekticidet nem használtunk. Egyedül a kéregmoly okozott gondot az év során. A gyomirtást 300 db birka legeltetésével oldottuk meg az élelmezés-egészségügyi várakozási idők lejárta utáni időszakokban, amelyek nem csupán gyomokat irtottak, hanem besegítettek trágyájukkal a tápanyag-utánpótlásba is; az üzemi területen csak mechanikai gyomirtás volt. A termés és a fák növény-egészségügyi állapotában nem volt mérhető különbség. Az integrált ültetvény növényvédőszer-költsége az üzeminek csak 62%-át tette ki. Az odúk költsége elenyésző, mert azok még húsz évig képesek szolgálni a kártevők elleni védelmet.

A kajszi védelme