Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A szilva védelme

A szilva védelme

A szilva- és ringlófák nagy része házikertekben, fasorokban és egyéb szórványban helyezkedik el, ami jelentős mértékben meghatározza a növényvédelmét. Itt csökken a vegyszeres védekezés lehetősége, viszont nő a mechanikai és agrotechnikai védekezések jelentősége. Különösen fontos a korona ritkítása, a beteg ágrészek, gyümölcsmúmiák, hernyófészkek eltávolítása, a törzsek és vázágak kéregkaparása, a lehullott lomb elégetése vagy mély aláforgatása, illetve komposztálása. A vegyszeres védekezést azonban sosem lehet teljesen helyettesíteni az egyéb védekezési módokkal.

Telepítéskor arra ügyeljünk, hogy a facsemeték ne csupán erőteljesek, hanem egészségesek is legyenek. Különösen fontos, hogy ne legyenek fertőzöttek szilvahimlővel, mert a fertőzött fákat kénytelenek leszünk kivágni.

A talajban lévő pajorok egyedsűrűségét is mérjük fel a telepítés előtt, mert erősebb fertőzésnél – főleg a májusi cserebogár pajorjai – képesek tönkretenni a fiatal fákat. A telepítést célszerű addig elhalasztani, amíg nem sikerült a talajlakó kártevőktől megtisztítani a területet.

A rügypattanás előtti védekezéssel a pajzstetvek (kaliforniai és akácfapajzstetű), takácsatkák, levéltetvek, sodrómolyok, polisztigmás levélfoltosság, sztigminás levéllyukacsosodás, a moniliás betegség, valamint a gyomnövények fertőzését és károsítását mérsékelhetjük.

Szórvány és vegyes gyümölcsösökben a vegyszeres gyomirtás általában nem alkalmazható, mivel a különböző növényfajok érzékenysége eltérő, és többnyire köztestermesztés is történik.

Tisztán szilva ültetvényben az alábbi hatóanyagokkal végezhetjük rügyfakadás előtt a gyomirtási alapkezelést: négyévesnél idősebb ültetvényben terbacil önmagában vagy diuronnal kombinálva, propizamid + diuron, pendimetalin + klórbromuron.

Fiatalabb, de egyévesnél idősebb szilvásban a napropamid, metolaklór, kétévesnél idősebben pedig még a klórbromuron használható, de alacsonyabb dózisban. Csak a fasort kezeljük, a sorközöket pedig talajműveléssel gyomtalanítsuk. A dózist mindig csak a kezelt területre szabad számolni. A gyomirtó szereket jól elmunkálva, gyommentes talajra juttassuk ki.

A tél végi lemosó permetezést rügypattanás előtt alkalmazzuk. Ezek: kalcium-poliszulfid és vazelinolajos kombinációja, bárium-poliszulfid, vazelinolaj, orsóolaj és réz-szulfát. A vazelin- és orsóolaj csak a kártevőket, a réz-szulfát pedig csak a kórokozókat gyéríti, a többi mindkét csoportra hat.

Ha megkéstünk a védekezéssel, akkor azt még rügypattanáskor is elvégezhetjük, de ebben az esetben csökkenteni kell a permetlé koncentrációját.

Növényvédelem rügypattanástól virágzásig. Ebben az időszakban két permetezést célszerű végezni. Az egyiket zöldbimbós állapotban levéltetvek és az akácfapajzstetű ellen dimetoát, formotion és lambda-cihalotrin hatóanyagú szerekkel, a másikat pedig fehérbimbós állapotban polisztigmás levélfoltosság, sztigminás levéllyukacsosság és monilia ellen, lehetőleg réztartalmú szerekkel (pl. rézoxiklorid és annak cinebes kombinációi). Mivel ekkor már a poloskaszagú szilvadarazsak egy része is a fán található, célszerű az előző permetezésnél ajánlott rovarölő szerek valamelyikét hozzáadni a gombaölő szeres permetléhez.

Növényvédelem elvirágzás után. Sziromhullást követően minél előbb védekezni kell a poloskaszagú szilvadarazsak ellen, és ezt a védekezést 7–8 nap múlva meg kell ismételni. A legnagyobb termésveszteséget ezzel a védekezéssel lehet megakadályozni, ezért ezt nem szabad elhagyni. A védekezést kinalfosz, dimetoát és mevinfosz hatóanyagú szerek valamelyikével végezhetjük.

A poloskaszagú darazsak elleni védekezést össze kell kapcsolni a polisztigmás levélfoltosság és szükség esetén a takácsatkák elleni védekezéssel. Az előbbi mindig indokolt, az utóbbit csak akkor végezzük, ha a fertőzés mértéke indokolja.

A polisztigmás levélfoltosság ellen ebben az időben alkalmazhatjuk a kaptán, a cineb és a kolloidkén hatóanyagú készítményeket. A kolloidként lehetőleg ne önmagában használjuk, hanem a két előző valamelyikével kombinációban, hogy egyúttal a sztigminás levéllyukacsosodás és a moniliás betegség ellen is védekezzünk.

Takácsatkák ellen itt a legcélszerűbb a hagyományos akaricidek (brómpropilát, amitráz, fenbutatin-oxid, cihexatin és propargit) alkalmazása, mivel itt következik be a tömeges lárvakelés, és a lárvákat tudjuk a fenti hatóanyagokkal a legeredményesebben elpusztítani.

Május első felében, amikor a gyomok 10–25 cm-es nagyságot érnek el, végezhetjük a posztemergens gyomirtást glifozát hatóanyagú szerek valamelyikével. Ha erős a kétszikű gyomok fertőzése, kombinálhatjuk MCPA hatóanyagú szerekkel. A glifozátot csak 3, az MCPA-t pedig csak 2 évnél idősebb szilvásban használhatjuk.

Csak kétszikű gyomok ellen használhatjuk az MCPA hatóanyagú szereket önmagukban is.

Ha csak egyszikűek ellen akarunk védekezni, akkor használjuk a fluazifop-P-butil és a quizalofop-P-etil hatóanyagú szereket az 1 évnél idősebb fáknál, az egyéves egyszikűek 3-4 leveles, az évelő egyszikűek 10–15 cm-es fejlettségénél. Ezeket az egyszikűirtó szereket kombinálhatjuk oxadiazon hatóanyagú szerrel, apró szulák és sövényszulák ellen, illetve fluroxipir hatóanyagúval apró szulák, sövényszulák, hamvas szeder és keserűfű ellen. E két utóbbi hatóanyagot apró szulák ellen foltkezelésre önállóan is alkalmazzuk.

A gyomok 20–25 cm-es fejlettségénél glufozinát-ammónium hatóanyagú szert is alkalmazhatunk totális perzselésre.

A posztemergens gyomirtó szereknél vigyázni kell arra, hogy a permetlécseppek ne kerüljenek a fák zöld részeire és ne sodródjanak el.

Május közepétől a védekezéseket a szilvamoly fenológiájához igazítjuk, és ezt egészítjük ki a sztigminás levéllyukacsosodás és moniliás betegség elleni szerekkel.

A levéltetvek is még tovább károsíthatnak, de a szilvamoly elleni inszekticid hatékony a levéltetű ellen is.

A szilvamoly ellen a rajzáscsúcsot követően 2-3 nap múlva történjen az első védekezés, amit 8–10 nap múlva meg kell ismételni a kelő lárvák ellen. Elhúzódó, erős rajzás esetén kétszeri megismétlésre is sor kerülhet. Különösen fontos, hogy az első nemzedék ellen hatékonyan védekezzünk, mert ez az alapja a további nemzedékek elleni védekezésnek is. Eredményes védekezésnél a 3. nemzedék ellen akár már szükségtelenné is válhat a vegyszeres védekezés. A rajzást szexuálatraktáns csapdák segítségével lehet jól nyomon követni.

Ha nincs lehetőség a rajzás megfigyelésére, az első nemzedék ellen május vége felé, a 2. nemzedék ellen június végén–július elején, a 3. nemzedék ellen pedig (ha szükséges) július végén–augusztus elején történjen az első védekezés.

A szilvamoly ellen az alábbi hatóanyagú szereket használhatjuk: kinalfosz, metidation, foszmetilán, foszfamidon, foszalon, diflubenzuron, fenoxikarb, metilparation, dimetoát, fenitrotion, foszmet, formotion, cipermetrin, diklórfosz, deltametrin és lambda-cihalotrin.

A fenti hatóanyagú rovarölő szerek közül az első nemzedék ellen a hosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű (é. v. i.) szerek (a felsorolás elején lévők) valamelyikét, a 2. nemzedék ellen az érésidőtől függően hosszabb vagy rövidebb é. v. i. szereket választhatunk, míg a 3. nemzedék ellen csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerek jöhetnek számításba.

A levéllyukacsosodás és monilia ellen az alábbi hatóanyagú szerek valamelyikét adjuk a szilvamoly ellen alkalmazott szerhez: kaptán, mankoceb, cineb, benomil, tiofanát-metil, ditianon, prokloráz-Mn-komplex.

A kombinált védekezésnél fontos, hogy a gombaölő szer várakozási idejét is vegyük figyelembe!

A levelek nagyobb részének lehullásakor célszerű a lombfertőtlenítést elvégezni, amely során a fákat és a lehullott lombot egyaránt áztatásszerűen lepermetezzük réz-szulfát hatóanyagú szerrel. Ez a permetezés szinte minden kórokozó fertőzését mérsékli és megalapozza a következő évi védekezéseket.

A szilva növényvédelme