Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A cseresznye és a meggy védelme

A cseresznye és a meggy védelme

A cseresznye és a meggy termesztésére egyaránt jellemző a szórvány jelleg (kiskertek, fasorok stb.), emellett a fajták zöménél az idősebb fák mérete is akkora, hogy háti géppel szinte lehetetlen a korona felső részét is lepermetezni. A két tényező együttesen eredményezi, hogy növényvédelmük nem megoldott vagy legalábbis hiányos. Ezért is nagyon fontos, hogy a nem vegyszeres védekezések nyújtotta lehetőségeket igyekezzünk maximálisan kihasználni. Pl. a téli araszolók nőstényeit a fák törzsére helyezett fogóövekkel eredményesen gyűjthetjük össze a peték lerakása előtt vagy a cseresznyelégy bábjainak mély aláforgatásával megakadályozhatjuk a legyek előjövetelét, a lehullott levelek megsemmisítésével több kórokozó fertőző forrását csökkenthetjük.

A rügypattanás előtti védekezéssel mérsékelhetjük a levéltetű, a kaliforniai pajzstetű, a sodrómolyok, a téli araszolók, a levéllyukacsosodás fertőzésének mértékét, valamint a gyomosságot.

A cseresznye és meggy gyomirtása nem különbözik a szilváétól, vagyis azonos szerek azonos módon használhatók.

A tél végi lemosó permetezésnél azonos szempontokat kell figyelembe venni, mint a szilvánál.

A rügypattanás és virágzás közötti időszakban a sztigminás levéllyukacsosodás, a levéltetvek, az araszoló hernyók és a sodrómolyok ellen védekezhetünk. Különösen hatékony lehet a levéltetű elleni védekezés. Ezt a kezelést célszerű a fehérbimbós állapot elején elvégezni. A sztigminás levéllyukacsosodás ellen ebben az időben legcélszerűbb réztartalmú szert (rézoxiklorid és kombinációi, réz-hidroxid), míg a kártevő rovarok ellen kinalfosz, metilparation, metidation, dimetoát és eszfenvalerát hatóanyagú szerek valamelyikét használni.

Védelem a virágzás alatt. A virágzó gyümölcsfákat általában nem szoktuk permetezni. Ez alól kivétel a meggy, amelyet monilínia ellen ekkor tudjuk a legeredményesebben megvédeni. Ha nem túlságosan kedvező az időjárás a monilíniás betegségnek, akkor egyszeri, ha igen, kétszeri kezelést kell végezni. Egyszeri kezelésnél a virágok 70–80%-ának a kinyílásakor, kétszeri kezelésnél pedig először a virágok 40–50%-ának a kinyílásakor, másodszor pedig teljes virágzásban történjen a permetezés, lehetőleg a reggeli vagy az esti órákban, hogy a méhek testét ne permetezzük le.

Az engedélyezett hatóanyagok közül a vinklozolin, iprodion és procimidon a legalkalmasabb erre a védekezésre. Valamivel kevésbé hatékonyak a benomil és tiofanát-metil hatóanyagú készítmények. Ekkor rovarölő szert ne használjunk!

Védelem sziromhullás után. Közvetlenül sziromhullás után kell kezdeni a védekezést a blumeriellás levélfoltosság ellen, de tovább kell védekezni a levéltetvek és a sztigminás levéllyukacsosodás ellen is. A két kórokozó ellen benomil, mankoceb, kaptán, ditianon, cineb és metirám hatóanyagú szerek valamelyikével, a levéltetvek ellen pedig kinalfosz, metilparation, metidation, dimetoát, cipermetrin és eszfenvalerát hatóanyagokkal, illetve a permetrin + tetrametrin + PBO kombinált hatóanyagú készítménnyel védekezhetünk. Ezek a szerek elpusztítják a kaliforniai pajzstetű rajzó hímjeit is.

A vegetációs időszakban a posztemergens gyomirtás azonos a szilvánál leírtakkal.

A gyümölcs teljes kifejlődése előtt már szükségessé válhat a cseresznyelégy elleni első védekezés. Mivel nincs mindig szoros összefüggés a gazdanövény és a kártevő fenológiája között, ezért leghelyesebb rajzásmegfigyelést végezni és a védekezést a tömeges rajzáshoz igazítani, majd 7–8 nap múlva megismételni. Az első védekezésre még lehet 14 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező szert is használni, a másodikra azonban csak maximum 7 naposat alkalmazzunk. Legyünk tekintettel a gyerekekre, akik már a félérett gyümölcsöt is fogyasztásra „alkalmasnak” találják! A rajzást vagy sátorizolátorral, vagy sárga fogólapokkal figyelhetjük meg. Ha nincs lehetőség a cseresznyelégy rajzásának megfigyelésére, akkor az első permetezést a gyümölcsök sötétzöld színének kihalványulásakor, közel teljesen kifejlett állapotban végezzük el, a másodikat pedig 7-8 nap múlva, amikor az első gyümölcsök kezdenek rózsaszínesre változni.

A cseresznyelégy elleni védekezés egyúttal a füstösszárnyú levéldarázs és ha a kaliforniai pajzstetű rajzásával egybeesik, úgy az az elleni védekezést is szolgálja, de célszerű a blumeriellás levélfoltosság elleni védekezéssel is összekapcsolni. Erre a célra a sziromhullás utáni védekezésre ajánlott hatóanyagú szerek valamelyikét használhatjuk.

A továbbiakban még a kaliforniai pajzstetű rajzását figyelve a tömeges rajzás kezdetén védekezhetünk ellene, amit 8–10 nap múlva meg kell ismételni.

A levelek zömének lehullásakor célszerű elvégezni a lombfertőtlenítést réz-szulfát hatóanyagú szerrel, amely főleg a blumeriellás levélfoltosság ellen hatásos, de jó a pszeudomonászos betegség és gnomóniás levélfoltosság ellen is.

A cseresznye és a meggy védelme