Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

Az alma védelme

Az alma védelme

A vegyszeres növényvédelmi technológia előtt nagyon fontos a metszési munkák gyors, szakszerű elvégzése, miközben eltávolítjuk a beteg, fertőzött növényi részeket is. Húsz metszőre számíthatunk egy személyt, aki a sebkezelési munkákat végzi el. A fatisztogatást már ősszel el lehet kezdeni a metszés elkezdése előtt. Egy ember naponta 14 fát képes megmetszeni. Sajnos e munkákat nagyon elhanyagolták az utóbbi időben, pedig gondos elvégzésük alapozza meg az eredményes kémiai védelmet.

A nyesedék és a fertőzött részek eltávolítása után kezdhetünk hozzá kora tavasszal, fagymentes napokon, a permetezésekhez. A permetezések száma lényegesen csökkent az utóbbi években. Általában kedvező időjárás esetén, következetes figyeléssel 10–12 permetezéssel jól megvédhetők az ültetvényeink. A KÉE Kertészeti Főiskolai Kar Integrált Növényvédelmi és Tájvédelmi Programjában (INTP) részt vevő ültetvényt nyolc permetezéssel eredményesen védték meg 1993-ban, ami azt mutatja, hogy még közel sem merítettük ki a lehetőségeket a permetezések számának racionalizálása terén.

A lemosó permetezéshez elegendő maximum 1200 l/ha permetlé, mert az irodalomban javasolt 2000 l/ha lefolyik a fákról anélkül, hogy hatását kifejtette volna. Az évközi permetezéseknél az üzemi tapasztalatok szerint nem célszerű 800 l/ha alá csökkenteni a permetlevet, kis lémennyiségnél, nagyfokú porlasztáskor a száraz levegő (különösen az Alföldön) gyorsan elpárologtatja a még célba sem jutott permetlevet. A gyomirtásnál a permetlé szerepe csupán az egyenletes kijuttatásban érvényesül, ezért ez jóval kevesebb, és a rendelkezésre álló gépi technika színvonala határozza meg a mennyiségét. A száraz levegő miatt célszerű a felszívódó készítményeket is éjszaka kijuttatni, mert éjszaka nem szárad be olyan gyorsan a permetlé, és marad elég ideje a hatóanyagoknak, hogy felszívódhassanak. A célzott gyomirtó permetezéskor DROPRESS típusú szórófejeket használjunk a permetezőgépekhez.

A mellékelt technológiai táblázatban szereplő készítmények viszonylag környezetbarát technológiát képviselnek, amelyet még számos más változatban is kidolgozhatunk, a helyi adottságoknak megfelelően. Olyan technológia nem létezik, amely az országban mindenütt egyformán jó eredménnyel alkalmazható. A kórokozóknál és a kártevőknél egyaránt találunk olyanokat, amelyek ellen nem terveztünk védekezést, de ha azok is fellépnek, akkor a megfelelő módosításokat el kell végezni. Az ismertetett technológia a legnagyobb valószínűséggel fellépő károsítók ellen készült. A fenofázisok egymásutánisága gyakran nagyon felgyorsul, ilyen értelemben kellene hetente esetleg kétszer is permetezni. Ezért a permetezések száma általában néhánnyal kevesebb, mint amennyit terveztünk.

Az első két permetezésből az évek többségében csak az egyiket szoktuk elvégezni. A harmadik és negyedik kezelésnél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az almalisztharmat és a kártevő rovarok ellen alacsony léghőmérsékleten is hatásos készítményeket (dinokap, metidation) használjunk. Ilyenkor még a két említett, környezetvédelmi szempontból pirosnak minősített hatóanyag is felhasználható, mert a számunkra hasznos predátorok rajzása csak később erősödik fel. Így nem károsíthatják azok populációját.

Az 5–8. permetezésben helyezkedik el a szisztémikus blokk. A fenarimol + dodin szisztémikus és kontakt hatóanyagot is tartalmaz, amely hatásosan védi meg az alma ventúriás varasodása ellen a leveleket és a termést is, ha a permetezések közvetlenül követik egymást (a növény folyamatosan feltöltődik a hatóanyaggal).

A 7–10. permetezés között a hasznos élő szervezeteket kímélő fungicideket és zoocideket használtuk, mivel ezek a hasznos élő szervezetek ez idő tájt fejtik ki aktivitásukat az ültetvényekben.

A 11–12. permetezésnél már a lehető legrövidebb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítmények alkalmazására törekedtünk.

Az alma tárolhatósága lényegesen javul, ha az utolsó permetezéseknél helyet kapnak a réz (perzselési veszély) és folpet (stimulálja az atkák szaporodását) hatóanyagú készítmények is.

Az alma védelme