Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

Az alma gyomnövényei

Az alma gyomnövényei

Jól kezelt almaültetvényekben a nyárutói gyomok közül az árnyékot kedvelők képesek megtelepedni, de rendes talajmunkák mellett ezek sem jutnak el virágzásig. Ahol a tavaszi talajmunkákat későn végzik el, ott a kora tavaszi egyévesek (T1) szaporodnak el (Stellaria media, Capsella bursa-pastoris, Cerasitum fajok stb.).

A sorközök jellegzetes, T4 életformacsoportba tartozó társulása a disznóparéj–libatop társulás.

A sorok gyomösszetétele a vegyszeres gyomirtástól függ. Főleg évelő, tarackos (Agropyron repens, Cynodon dactylon) vagy gyökértarackos gyomok (Convolvulus arvensis) szaporodnak el úgy, hogy szinte egymagukban uralkodnak. Ahol a glifozátos és glufozinát-ammóniumos kezelések hatására az évelők visszaszorultak, a gyomborítás zömét az Erigeron canadensis, a Chenopodium album, az Amaranthus chlorostachis és az Ambrosia elatior képezi.

A gyomborítás nagy hányadát a felsorolt fajok adják, a talajtípustól és a műveléstől függően még 45–50 faj szokott előfordulni almaültetvényekben.

Az alma gyomirtása

Az alma gyommentesen tartása megoldható mechanikai eszközökkel, herbicidekkel, illetve a két módszer kombinációjával.

Jelenleg a sorközök tárcsával vagy más talajművelő eszközzel, kellő gyakorisággal végzett művelése és a sorok tartós gyommentességét biztosító vegyszeres gyomirtás kombinált alkalmazása bizonyul gazdaságosnak.

Bármely változat mellett döntünk, alapos gyomfelvételezésen kell alapulnia, mivel a területen található fajoktól függ a legcélszerűbb eljárás és végrehajtási idejének kiválasztása.

A környezet vegyszerterhelésének csökkentése érdekében a mechanikai módszert részesítsük előnyben, a vegyszeresen gyomirtott sáv minél keskenyebb legyen, integrált programokban ott is inkább csak levélen keresztül ható herbicidet alkalmazzunk. Ugyancsak a vegyszer-takarékosságot szolgálja, ha szulák ellen a fluroxipir és az oxadiazon hatóanyagú készítményeket foltkezelés formájában használjuk.

Vegyszeres gyomirtás faiskolában is alkalmazható. Magról kelő, elsősorban egyszikűek és néhány kétszikű gyom irtására alkalmas a metolaklór. A második évtől pl. magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen bevált az acetoklór és klórbromuron kombináció.

Telepítés előtt a területet meg kell tisztítani az évelő gyomoktól, ugyanis az első években a gyomirtás nehézségekbe ütközik: a mechanikai eszközök könnyen megsértik a fiatal fák törzsét, de a gyomirtó szerek is okozhatnak héjelhalást, ha a még meg nem keményedett kéregre kerülnek.

A telepítés évében posztemergens kezelés formájában alkalmazható magról kelő egyszikű gyomok ellen fluazifop-P-butil vagy quizalofop-P-etil hatóanyagú készítmény a gyomok 10–15 cm-es fejlettségi állapotában. Szintén egyszikűekre hat a haloxifop-R-metilészter, amit magról kelő gyomok ellen kétleveles stádiumtól bokrosodás végéig, évelők ellen 15–20 cm-es növénymagasságnál kell kipermetezni.

Ősztől kora tavaszig, gyomoktól és avartól mentes talajra juttatva, gyökéren át fejti ki hatását számos egy- és kétszikű gyomra a pendimetalin. Bár használata faiskolákban is engedélyezett, új telepítéseknél, amíg a talaj meg nem ülepedett, illetve míg a talajban repedések találhatók, ne használjuk!

Kétévesnél idősebb ültetvényben már a napropamid is felhasználható a magról kelő egyszikűek, illetve disznóparéjfélék, libatop- és pipitérfélék ellen.

A harmadik évtől használhatók (a fitotoxikus hatások elkerülése végett) a glifozát vagy glifozát-trimesium hatóanyagú készítmények, szintén egyszikűek és néhány kétszikű ellen. E készítmények apró szulák és szeder ellen nem hatásosak. Az apró szulák MCPA-tartalmú készítmények felhasználásával pusztítható, a fluroxipir hatóanyag pedig mindkettő ellen hatásos az arasznyi indahosszúság elérésekor.

A felszívódó készítmények kijuttatásánál nagyon fontos, hogy a fák levélzetére ne kerüljön belőlük.

Ugyancsak a harmadik évtől alkalmazható a perzselő hatású, glufozinát-ammónium hatóanyagú készítmény is.

A levélen keresztül ható gyomirtó szerek hatástartama rövid, a kezelés viszont ismételhető. A gyomosodástól függően egy évben legalább 2–3 kezelésre van szükség.

Négyévesnél idősebb almásokban jó eredménnyel használhatók a terbutilazin és terbumeton hatóanyagok, amelyekből gyári kombináció is készül. A szer évelő egyszikű gyomokra is hat, az engedélyokiratban megadott magasabb dózisban.

Hasonlóan hatékony a terbacil hatóanyag. Ez is, mint az előző, legfeljebb 3 évig használható egyfolytában, utána 2 évig más készítménnyel vagy mechanikai eszközökkel kell megoldani a sorok gyomtalanítását.

Négyévesnél idősebb gyümölcsösben használható diklobenil hatóanyagú gyomirtó szer, ami kellően nedves talajfelületre szórva (kora tavasszal) hosszú időre megakadályozza a gyomosodást. A csírázást gátolja, ezért az apró szulákra és a szederre nem fejt ki számottevő hatást. Egyedüli nehézség, hogy a granulátum egyenletes kiszórásához nincs megfelelő gépi eszköz.

Szintén csak négyévesnél idősebb gyümölcsösök gyomirtására engedélyezett a linuron, a monolinuron, az Aktinit DT, az Aktinit PK vagy más néven atrazin és a propizamid hatóanyagú készítmények.

Mind egyszikű, mind kétszikű gyomokra hatásos a terbutilazin + terbumeton és a terbutilazin + linuron + diuron gyári kombináció.

Almában a telepítéstől kijuttatható gyomirtó szerek

Almában a telepítéstől kijuttatható gyomirtó szerek (folytatás)