Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

36. fejezet - Az alma

36. fejezet - Az alma

Az alma betegségei

Faiskolában nagy gondot okoz az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens), mert gyakori, és a golyvás csemeték értékesítése tilos. A termő gyümölcsösök védelmét két, minden évben járvánnyal fenyegető betegségre szokták alapozni. Egyik az alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis), a másik az almalisztharmat (Podosphaera leucotricha). A rendszeres permetezés védelmet ad a többi, ritkán vagy szórványosan előforduló gombás betegséggel szemben is, de nem véd az almamozaik (apple mosaic ilarvirus) és az almasöprűsödés (apple proliferation phytoplasma) ellen, így ezek jelentősége felértékelődik. Az alma ervíniás elhalása (Erwinia amylovora) 1996 óta ismert, súlyos károkat okozó betegség. Nagy veszteséget okozhat tárolás alatt a kalciumhiányból eredő lenticella foltosság, az alma alternáriás gyümölcsrothadása (Alternaria tenuis), botrítiszes gyümölcsrothadása (Botrytis cinerea) és penicilliumos gyümölcsrothadása (Penicillium expansum).

Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája

(Agrobacterium radiobacter pv. tumefaciens)

Gazdanövény: az alma- és körtefán kívül megtámadja a csonthéjasokat, a diót, különböző díszfákat, sőt a málnát, a szőlőt is, de kétszikű növényeken, pl. céklán, cukor- és takarmányrépán szintén előfordul.

Tünet: az oltványoknál leginkább a gyökérnyaki részen, de a fő- és mellékgyökereken egyaránt kifejlődnek a kezdetben fehéres, később barnára színeződő kisebb-nagyobb daganatok. Az idősebb daganatok elfásodnak, felületük karfiolszerűen barázdált lesz.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: az egész világon elterjedt, nálunk is gyakori. A kitermelt oltványok 50–70%-a fertőzött lehet. Veszélyes károsítónak minősítették.

A kórokozó életmódja: a baktérium a talajban elkorhadó golyvákban két évig is életképes marad, ahonnan gyökéren keletkezett sebeken át jut a növényekbe a vegetációs idő bármely szakaszában, de a lappangási idő nyáron rövidebb, mintegy két hét.

Ökológia és előrejelzés: fagypont felett 37 °C-ig képes életfolyamatokat folytatni, hőoptimuma 25–30 °C között van, a daganatok is ezen a hőmérsékleten fejlődnek a legjobban. Előrejelzése nem lehetséges.

Védekezés: a kórokozót rendeletileg veszélyes károsítónak minősítették, a fertőzött szaporító- és ültetvényanyag-termő területet, növényállományt zárlat alá kell helyezni. A területen a baktérium gazdanövénye a kitermeléstől számított öt éven belül nem termeszthető. Ha a fertőzés a facsemeték gyökérnyakán vagy főgyökerén van, a szaporítóanyagot meg kell semmisíteni. Az oldalgyökereken fertőzött növények a fertőzött rész eltávolítása után forgalomba hozhatók. A fertőzött részeket elégetéssel meg kell semmisíteni.

Az alma ervíniás elhalása

(Erwinia amylovora)

Gazdanövény: alma, körte, birs, Pyracantha és Cotoneaster, valamint számos, vadon előforduló növény.

Tünet: a virágok vizenyősek, elfeketednek. A hajtások hervadnak, elszáradnak, a háncsszövet barna lesz. A vesszőkön, ágakon rákos sebek keletkeznek, amelyekből baktériumnyálka ürül. Súlyos esetben ágelhalás, fapusztulás következik be.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a legtöbb európai országban ismert, karantén betegség. Fellépése a fák részleges vagy teljes pusztulásával jár. Az almafajták fogékonysága különböző.

A kórokozó életmódja: a baktérium szaporítóanyaggal, metszőollóval, ágfűrésszel, valamint rovarokkal – főleg méhekkel –, madarakkal, továbbá pollennel vihető át.

Ökológia: a kórokozó számára a 18 °C körüli hőmérséklet és a magas relatív páratartalom a kedvező. A méhekkel való átvitel 20–30 °C körül a legkedvezőbb.

Védekezés: a karantén rendszabályok betartása, a metszőollók, ágfűrészek fertőtlenítése, a fertőzött növényrészek eltávolítása, majd a sebkezelés nagyon fontos. A súlyosan fertőzött fákat legjobb kivágni. Vegyszeres védekezésre rügypattanás előtt a réz-szulfát, a rézoxiklorid és a réz-hidroxid, egérfül stádiumtól a kasugamicin hatóanyag jöhet számításba. A védekezési eljárások kidolgozása folyamatban van.

Az alma ventúriás varasodása

(Venturia inaequalis)

Gazdanövény: almán kívül csak néhány díszfákhoz tartozó Malus fajon fordul elő. Az almafajták fogékonyságában nagy különbségek vannak. Az ismertebb fajták közül nagyon fogékony a Golden Delicious, erős fogékonyságot mutat a Jonathan, a Starking, az Idared, a Mutsu és a Húsvéti Rozmaring, néhány korai fajta pedig járványos években is alig fertőződik. A több mint 200 almafajta között azonban teljesen ellenállónak csak a legújabban kinemesített fajták némelyike mutatkozott.

Tünet: a leveleken előbb a levél színén, majd fonákán is 1 cm-t meg nem haladó, sötétebb foltok keletkeznek, amelyek később bársonyosakká válnak, végül szürkésbarnára színeződve elhalnak. E foltok a virágszirmokon ritkábban jelennek meg. Május közepétől a gyümölcsön varas foltok jelentkezhetnek. A folt felülete megrepedezik, a gyümölcs féloldalas lesz.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: mindenütt elterjedt, ahol almatermesztés folyik és az évi csapadék meghaladja a 700 mm-t. Csapadékos években súlyos károkat okoz járványos fellépése.

A kórokozó életmódja: a kórokozó a lehullott levelekben, pszeudotéciummal telel át. Az aszkospórák kifejlődése függ az áttelelés körülményeitől és a tavaszi időjárástól.

Az érett spórák csírázóképességüket sokáig megőrzik. A nedves levelek száradásakor szóródnak ki, és légmozgással jutnak a növényrészekre. A kiszóródás rügypattanástól virágzásig fokozódik, majd június végéig csökken, de száraz tavaszokon késik, illetve elhúzódik.

A növényfelület nedvességének hatására, 2–30 °C közötti hőmérsékleten, bizonyos idő után kifejlődik az aszkospóra csíratömlője, áttöri a kutikulát, és behatol a növénybe.

A micélium a kutikula alatt fejlődik ki. Hosszabb-rövidebb lappangási idő után a gomba a fertőzés helye körül körkörösen konídiumokat képez a növény felületén.

A konídiumok esőcseppekkel szétverődve jutnak át más levelekre vagy gyümölcsökre a lombkoronán belül. A fertőzés az aszkospóráéhoz hasonló módon zajlik. Egy-egy nemzedék kifejlődéséhez általában két hét kell. A konídiumképzés (hosszabb inkubációs idővel) még a tárolás alatt is tart. A lehullott levelekben viszont szaprofiton módon marad fenn a kórokozó.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozó fejlődését viszonylag pontosan tudjuk követni a növény nedvességgel való borítottságának és a hőmérséklet ismeretében. Az összefüggéseket Mills és Laplante foglalta táblázatba, ennek adataiból diagramot is szerkesztettek.

A hőmérsékletet régebben Six-féle maximum-minimum hőmérővel, a nedvességborítottságot Zislawsky-féle készülékkel mérték. Ma sokféle előrejelző készülék van forgalomban, többféle szolgáltatással: jelzik az inkubációs időből hátralevő időt, figyelembe veszik a korábbi permetezések által létrehozott védettség időtartamát stb.

A fertőzés létrejöttéhez azonban még két feltétel: fogékony gazdanövény és elegendő inokulum szükséges. A spóratömeg mennyiségi becslése spóracsapdával történhet.

Védekezés: a gomba áttelelő alakjának elpusztítása a lehullott levelek összegyűjtése, elégetése vagy talajba forgatása útján lehetséges. Csökkenti az aszkospórák kiszóródását az őszi lombfertőtlenítés is. E célra a DNOC, a benomil és tiofanát-metil hatóanyagú készítmények alkalmasak, áztatásszerű permetezéssel. Hasznos lehet az 5%-os karbamidos lemosás is, de csak enyhe teleken érvényesül a levelek korhadását elősegítő hatása.

A spórák kiszóródásának időszakában réztartalmú készítményekkel, cineb, mankoceb, propineb, TMTD, metirám, kaptán, folpet, fenarimol, nuarimol, ditianon, dodin, miklobutanil, klórtalonil, triforin, bitertanol, bromukonazol, difenokonazol, dinikonazol, fluzilazol, hexakonazol, tebukonazol és triflumizol hatóanyagú szerekkel és ezek kombinációival lehet védekezni.

Almalisztharmat

(Podosphaera leucotricha)

Gazdanövény: almán kívül előfordul körtén, birsen és naspolyán. Az almafajták fogékonysága különböző. Az elterjedt és az újabb fajták közül nagyon fogékony az Idared, a McIntosh. A Jonathan egyes klónjai ebbe, míg más klónjai a közepes fogékonyságú kategóriába sorolhatók. Viszonylag ellenálló a Starking, a Gloster és a Mutsu.

Tünet: a fertőzött rügyek nem csukódnak be, a tojásdad alakú egészségesekkel ellentétben „rojtosak”, a vesszők végein szürkésfehér bevonat figyelhető meg. A fertőzött rügyekből fejlődő levelek keskenyek, hullámosak, a színük felé begörbülők. Elsősorban a hajtáscsúcs levelei lesznek lisztharmatosak, de az alsóbb levelekre is ráterjed a lisztes bevonat. Ezek fokozatosan elszáradnak, lehullanak, csak a hajtásvégeken marad néhány levél.

A lisztharmat ráterjed a virágokra és gyümölcsökre is. A gyümölcsön parás hálózat alakul ki.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: az alma régről ismert, elterjedt betegsége. A fák gyenge növekedésűek lesznek, a termés mennyisége csökken, minősége romlik. Éghajlati viszonyaink között az egyik legveszedelmesebb betegség.

A kórokozó életmódja: a rügypikkelyek között telel, micélium alakban. A beteg rügyekből beteg hajtások és virágcsoportok fejlődnek.

Az epifita micéliumon igen korán, már a virágzás előtt konídiumláncok képződnek. A konídiumok légmozgással jutnak az egészséges növényrészekre. Ott csíratömlőt, majd hausztóriumot fejlesztenek. Egy-egy generáció kifejlődéséhez a körülményektől függően 5–12 nap kell.

Ökológia és előrejelzés: a konídiumok csírázásához 20–24 °C léghőmérséklet és magas relatív páratartalom kedvező. A rügypikkelyek között áttelelő micéliumot csak a hosszan tartó, kemény fagy károsítja.

Előrejelzéshez a mélynyugalom elmúltával, fertőzött vesszőket gyűjtünk be. A vesszőket vízbe tesszük és szobahőmérsékleten tartjuk. Fakadás után értékeljük a hajtások fertőzöttségét. Ha a hajtások több mint fele fertőzött és a tavaszi időjárás kedvező (13–16 °C körüli átlaghőmérséklet és 20–24 °C maximum), a gomba erős felszaporodására számíthatunk. Ha az áprilisi–májusi időjárás kedvezőtlen vagy az áttelelt inokulum mennyisége jelentéktelen, még optimális körülmények között sem alakul ki járvány.

Védekezés: a fák ellenálló képességét kiegyensúlyozott tápanyagellátással fokozhatjuk. Metszéskor a vesszők végeit a 4–5. oldalrügy alatt eltávolítva csökkenthető az alapfertőzöttség.

A kémiai védekezést már virágzás előtt el kell kezdeni. Ilyenkor célszerű kontakthatású fungicideket használni, pl. dinokap, kinometionát vagy kén hatóanyagú készítményeket.

Intenzív védelemről kell gondoskodni a kritikus május–június hónapokban. Még járványveszélyes időszakban is biztonságosak a felszívódó hatóanyagok. A rendelkezésre álló választék bőséges: bupirimát, pirazofosz, pirifenox, triadimefon, triforin, bromukonazol, difenokonazol, fluzilazol, hexakonazol, penkonazol, tebukonazol, triflumizol, fenarimol, fluarimol, nuarimol, miklobutanil.

Fogékony fajtáknál július közepéig szükség lehet permetezésre.