Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A saláta védelme

A saláta védelme

A saláta rövid tenyészidejű, általában palántaneveléssel szaporított zöldségféle. A növényvédelmi teendők zömét a kórokozók elleni védelem adja. A kártevők megjelenése és jelentősége a termesztési módtól függően változik.

A kora tavaszi, növényházi hajtatás során a növényvédelmi higiénés szabályok betartása esetén kártevő állatok megjelenésétől és kártételétől alig kell tartani. Egyedül az anholociklikusan szaporodó, növényházakban áttelelő levéltetvek, esetleg a meztelen csigák ellen lehet szükség növényvédelmi beavatkozásra.

Azokban a növényházakban, ahol a tél folyamán a termesztés szünetel, a tavaszi salátatermesztés során a levéltetvek megjelenésével nem kell számolni. A levéltetvek elleni védelem szempontjából a szabadföldi áttelelő saláta szintén kedvező helyzetben van, mivel az ősszel jól begyökeresedett növények tavasszal gyorsan fejlődésnek indulnak és még a salátán károsító levéltetűfajok tömeges migrációja előtt betakarítják.

A tavaszi, szabadföldi salátatermesztés során a fejesedő salátákon egyre gyakrabban jelennek meg a migráló levéltetvek. Ennél a termesztési módnál már rendszerint elkerülhetetlen a levéltetvek elleni kémiai védekezés.

A tavasz végén, nyár folyamán kiültetett fejes saláta kártevőinek köre kiegészül a gyökérgubacs-fonálférgekkel és esetenként a vetési bagolylepke, valamint a mezei nyúl kártételével. Az utóbbival főleg a gabonával szomszédos salátatáblákon számolhatunk. A gyökérgubacs-fonálféreg kártétele a palántanevelésre használt földkeverék fertőtlenítésével megakadályozható. A kiültetett palánták szabad földön kialakuló fonálféreg-kártételétől a betakarításig rendelkezésre álló rövid tenyészidő alatt nem kell tartani. A nyári salátatermesztés során a levéltetvek betelepedésének veszélyével fokozottan számolni kell. Indokolt esetben kártételük többszöri inszekticides permetezéssel kerülhető el.

Az őszi időszakban fűtetlen fólia alatti salátatermesztés során a meztelen csigák kivételével kártevők megjelenésétől nem kell tartani. Az elővetemény, a környezet ismeretében a kiültetés előtti időszakban a csigaölő szeres kezelésére is sor kerülhet.

A termesztés célja befolyásolja a gyomirtás tervezését. Csak vetőmagtermesztés esetén használhatunk gyomirtó szereket.

A fajtaválasztáskor vegyük figyelembe, hogy sok salátafajta a salátamozaiknak ellenáll. A fajtaleírások ezt LMV rövidítéssel jelzik. A salátafajták zöme a salátaperonoszpórának ellenáll, vagyis a kórokozó néhány vagy több fiziológiai rasszával szemben ellenállóságot mutat. A fajtaleírások ezt Bremia NL 1, 2 jelöléssel közlik. A fajtaválasztással így lehetőség kínálkozik arra, hogy fajtaspecifikus védekezést valósítsunk meg. Tekintettel arra, hogy ez az ellenállóság nem teljes, ezért csak a javasolt védekezések számának csökkentése jöhet számításba.

A terület kiválasztásakor ügyeljünk, hogy az évelő gyomfajoktól mentes legyen.

Vetéskor a rizoktóniás palántadőlés ellen kell védekezni, ezért magvetés után, majd kelés után a talaj, illetve a növények beöntözése indokolt. Védekezésre cineb, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerek jöhetnek számításba.

Palántaneveléskor a salátaperonoszpóra elleni védekezés feltétlenül indokolt. Ellenálló fajták esetében egy, fogékony fajták esetében viszont 2, feltételesen a betegség jelentkezésétől függően 3 kezelés szükséges. Védekezésre kaptán- és folpettartalmú szerek ajánlhatók.

A kiültetés előtt, amennyiben a területen meztelen csigák előfordulását észleljük, metaldehid vagy merkaptodimetur hatóanyagú csigaölő szerek vagy porított műtrágya kiszórásával megelőzhető a későbbi kár. Az említett csigaölő szerek salátaállományban a későbbiek során nem használhatók.

A kiültetés előtti gyomirtásra benefin hatóanyagú herbicidek javasolhatók.

Kiültetéskor ügyeljünk arra, hogy a palántákat ne ültessük mélyre, mivel az kedvez a botrítiszes és a szklerotíniás betegség számára.

A kiültetéstől a betakarításig terjedő időszakban már a kiültetést követően célzott kezeléssel védekeznünk kell a botrítiszes betegség és a szklerotíniás betegség ellen. Ekkor a salátatövek gyökérnyaki részére nagy lémennyiséggel, legalább egy alkalommal benomil, tiofanát-metil, iprodion, procimidon vagy vinklozolin hatóanyag-tartalmú készítményt kell kijuttatni. Ügyelni kell arra, hogy az iprodion, a procimidon vagy a vinklozolin hatóanyag-tartalmú készítmények használatakor az előírt töménységet betartsuk. Ellenkező esetben a növények fejlődése leáll, nem fejesednek.

Tovább kell folytatni a salátaperonoszpóra elleni védekezést is. Az ellenálló fajták esetében egy, a fogékony fajták esetében pedig 2 alkalommal, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával kell védekezni.

A saláta kiültetésétől a betakarításig tartó időszakban a levéltetvek észlelése esetén pirimikarb hatóanyagú rovarölő szerrel eredményesen védekezhetünk.

A saláta védelme