Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A sárgarépa védelme

A sárgarépa védelme

A fajtaválasztás a növényvédelmi teendőket csak annyiban befolyásolja, hogy a rövid, a középhosszú és a hosszú tenyészidejű fajták esetében a védekezés időtartama, így a kezelések száma is eltérő.

A terület kiválasztása a vetésforgó szempontjából jelentős. Sárgarépát csak gabonafélék után termesszünk, mivel a sárgarépa szklerotíniás rothadása fellépésének veszélye kisebb. Napraforgó elővetemény után sárgarépát kockázatos termeszteni. A sárgarépa azon kertészeti növényfajok közé tartozik, amelyek a termőhely gondos kiválasztása és a vetésforgó betartása esetén kevés növényvédelmi beavatkozással termeszthetők.

A termesztési mód növényvédelmi szempontból szintén jelentős. Bakhátas termesztés esetén a sárgarépa rizoktóniás betegsége (Rhizoctonia crocorum) előfordulásával alig kell számolnunk. E termesztési mód a nyüvő rendszerű betakarítást is megkönnyíti azáltal, hogy a gyökértesten sérülés, zúzódás alig jelentkezik, így a tárolhatóság is jobb lesz.

Vetés előtt a magvakat a sárgarépa sztemfíliumos betegsége ellen csávázni kell. A csávázás szükségessége előzetes laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg. Ha erre nincs mód, akkor a magvak porcsávázását feltétlenül el kell végezni. Csávázásra kaptán és tirám hatóanyag-tartalmú porcsávázó szerek ajánlhatók.

A sárgarépa-termesztők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a legfontosabb terrikol kártevők jelenlétéről, a kártétel várható mértékéről, továbbá a szükséges megelőző, rovarölő szeres kezelésekről talajmintavétellel már a sárgarépa vetése előtt tájékozódhatnak. Indokolt esetben a vetés előtt vagy a vetéssel együtt elvégzett inszekticides talajkezeléssel a talajlakó kártevő rovarok egyedsűrűsége mérsékelhető. A tavaszi rovarölő szeres talajkezelések hatékonysága csak abban az esetben kielégítő, ha a talajlakó kártevők a talaj felmelegedése folytán már a felső talajrétegben tartózkodnak. Éppen ezért a nagyon korai vetések esetén, ha a kezelés mindenképpen szükséges, akkor inkább a termesztést megelőző év őszén védekezzünk a talajlakó kártevők ellen. A polifág, terrikol kártevők elleni védelem legcélravezetőbb módja, ha a védekezést nem a gyökérzöldségféléknél, hanem azok előveteményénél, az őszi vetésű gabonaféléknél végezzük el. Így a termesztés e fontos kártevőcsoporttól mentes talajon kezdhető el.

Szabadföldi gubacs-fonálféreggel fertőzött területen ne termesszünk gyökérzöldségfélét, különösen sárgarépát és petrezselymet. Kényszerhelyzetben a vetéssel együtt kijuttatott oxamil hatóanyagú granulátum a tenyészidő első felében mérsékli a fonálféreg-fertőzöttséget.

Ebben az időszakban kell a presowing kezeléseket elvégezni. Erre a célra trifluralin hatóanyagú készítmények használhatók.

Vetés után, kelés előtt, azaz preemergensen, a vetés előtt presowing kezelések gyomirtó hatását lehet kiegészíteni linuron, klórbromuron, prometrin hatóanyagú készítményekkel. Abban az esetben, ha a vetés előtti kezelés elmaradt, az egyszikű gyomok ellen is védekezni kell. A már említett hatóanyagokkal kombinálva a metolaklór, illetve a pendimetalin hatóanyag jöhet számításba.

2–6 lombleveles állapotban a sárgarépa gyomosodás esetén felülkezelhető. E kétszikű gyomok irtására a preemergens kezelésre már alkalmazott linuron és prometrin gyomirtószer-hatóanyagok ismételten használhatók. Később az egyszikű gyomok irtására állományban a fluazifop-P-butil hatóanyag engedélyezett.

A gyökértest-vastagodás időszakában a sárgarépa alternáriás levélfoltossága ellen a védekezést meg kell kezdeni. Védekezésre cineb, mankoceb, propineb vagy metirám hatóanyagú permetezőszerek jöhetnek számításba. Az e betegség elleni lombvédelem azért fontos, mert a betegség okozta lombpusztulás meghiúsíthatja a nyüvő rendszerű betakarítást meghiúsíthatja. E védekezés ugyanakkor a sárgarépa sztemfíliumos betegsége ellen is hatásos. E korai védekezés egyben a sárgaréparozsda ellen is védelmet nyújt. Ekkor kell megkezdeni a lombpusztulást előidéző sárgarépa-lisztharmat elleni védekezést is. Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, pirazofosz vagy tridemorf hatóanyagú készítmények ajánlhatók.

A gyökérzöldségféléket a tenyészidő nyári időszakában veszélyeztető kártevők közül a vetési bagolylepke lárvája a legjelentősebb. A fénycsapdák fogási adatai, valamint a növényállományban elvégzett felvételezések alapján, időzített rovarölő szeres kezelésekkel a vetési bagolylepke lárvájának kártétele megelőzhető. A fiatal, még a talaj feletti növényrészeken tartózkodó lárvák ellen triazofosz, deltametrin, permetrin + tetrametrin, aszimetrin, cipermetrin hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk.

A lombozat záródásától a betakarításig további lombvédelemre van szükség, ezért az alternáriás levélfoltosság, a sztemfíliumos betegség és a lisztharmat ellen is védekezni kell. Elvileg 3 védekezés elegendő, azonban a megbetegedések mértékétől függően kiegészítő kezelésekre is sor kerülhet.

A vetési bagolylepke második nemzedéke elleni védekezést nehezíti a lárvák kelésének idejére már záródott, túl sűrű növényállomány. Ennek ellenére indokolt esetben az első nemzedék ellen említett inszekticidekkel védekezhetünk.

A sárgarépa védelme