Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A dinnye védelme

A dinnye védelme

A dinnye a kertészeti kártevők által kevésbé veszélyeztetett zöldségfélék közé tartozik. Eltekinve az uborka-levéltetű és a talajlakó kártevők esetenként megismétlődő kártételétől, a termést súlyosan veszélyeztető kártevők megjelenésétől nem kell tartani.

A fajtaválasztáskor a dinnye fuzáriumos hervadásával szemben ellenálló vagy toleráns fajtát kell előnyben részesíteni. E tulajdonságot a fajtaleírások közlik. A fajták zöme a dinnyemozaikkal szemben is ellenálló.

A terület kiválasztása ugyancsak a dinnye fuzáriumos hervadása miatt fontos. Olyan területeken, ahol már termesztettek dinnyét, és a fuzáriumos betegség előfordult, fogékony fajtát termeszteni kockázatos. Ha a fuzáriumos betegség görögdinnyén fordul elő, sárgadinnye még termeszthető, mivel a betegség kórokozói növényfaj-specifikusak.

A dinnye jól gyomirtható elővetemény (gabonafélék) után kerüljön sorra. A kiválasztott terület évelő gyomoktól mentes legyen.

A termesztési mód növényvédelmi szempontból jelentős. Ha fuzáriumos hervadástól szennyezett talajon fogékony fajtát kívánunk termeszteni, akkor Fusarium-ellenálló alanyokat használjunk. A növényvédelmi munkák elvégzésére művelőutakat kell hagyni.

Vetés előtt a magot a kolletotrihumos betegség ellen kaptán vagy tirám hatóanyagú porcsávázó szerrel csávázni kell. A vetőmag-forgalmazó cégek a magot csávázva árusítják, ezt pedig a csomagolóanyagon feltüntetik. Csávázás előtt erről győződjünk meg!

Helyre vetett dinnye esetében vetés előtt (presowing) juttathatók ki a gyomirtó szerek. Lásd A dinnye gyomirtása.

A palántanevelés során a dinnye kolletotrihumos betegsége ellen a védekezést legalább 2 alkalommal el kell végezni. Védekezésre mankoceb, propineb, kaptán vagy folpet hatóanyagú permetezőszerek jöhetnek számításba.

A szaporítóanyag-előállítás általános növény-egészségügyi szabályainak betartásával egészséges, kártevőktől mentes szaporítóanyag (palánta) állítható elő, és ezzel akár a növényházban továbbnevelt, hajtatott dinnye, akár a szabadföldi dinnye növény-egészségügyi helyzete az egész termesztési ciklus alatt alapvetően befolyásolható.

A palántanevelés idején a kártevők közül a gyökérgubacs-fonálférgek, az uborka-levéltetű, a közönséges takácsatka és a dohánytripsz okozhat károkat. Bár jelentős a kártételük, az majd csak a tenyészidő későbbi időszakában jelentkezik, ezért rendkívül fontos a védekezés körültekintő megszervezése.

A gyökérgubacs-fonálféreg kártételének veszélyét a palántanevelésre szánt földkeverékek komponenseinek tesztelésével és fizikai, kémiai talajfertőtlenítésével megelőzhetjük. A már kész tápkockák utólagos fertőzése elkerülhető a palántanevelő aljzatának polietilénfóliás takarásával. Hagyományos gyepkockák használatakor gubacs-fonálféreg kártételétől nem kell tartanunk.

Az uborka-levéltetű, a közönséges takácsatka és a dohánytripsz mint a levél fonákán élő kártevők ellen a megjelenésük esetén, a kiültetést megelőzően kedvezőbb lehetőség kínálkozik a hatásos kémiai védekezésre, mint majd a szántóföldön a kiültetés után, ezért olykor kisebb egyedsűrűség is indokolhatja a permetezést.

Az utóbbi nem vonatkozik a növényházakba kiültetendő palántákra, tekintettel a függőleges támrendszeren nevelt növényállományra, ahol a levelek fonákán élő kártevők a permetezések során jól elérhetők.

Kiültetés előtt 5-6 nappal kell kipermetezni és azonnal a talajba keverni (ppi) a benefin és a naptalam hatóanyagú készítményeket. Csak görögdinnyében, preplanting alkalmazható a metolaklór + dipropetrin hatóanyag-kombináció.

A kiültetéstől a szedésig terjedő időszakban a kolletotrihumos betegség elleni védekezést tovább kell folytatni. Ezzel egy időben a lisztharmat ellen is folyamatosan kell védekezni. Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, fenarimol, pirazofosz vagy tridemorf hatóanyag-tartalmú szerek javasolhatók.

A szántóföldi kiültetés előtt, ha a talajmintavétellel megállapított kártevő-egyedsűrűség a védekezés szükségességét indokolja, a talaj rovarölő szeres kezelését érdemes elvégezni. A kiültetést követően, a talajlakó kártevők okozta növénypusztulás észlelésekor, a fejlett lárvák ellen hatásos üzemi módszer már nem áll rendelkezésre a további kártétel megakadályozására. A veszélyeztetett növényállományban a kártétel mértékének csökkentésére malation + fenitrotion hatóanyagú granulátumok kiszórásával, majd a terület beöntözésével védekezhetünk. Ha a kiültetés utáni hónapban talajlakó kártevők kártétele nem jelentkezik, akkor a tenyészidő későbbi szakaszában már nem kell kártételtől tartani.

A kiültetést követő időszakban, a dinnyeindák erőteljes növekedésekor az uborka-levéltetű károsítása várható. Mivel szívogatásukkal alacsony egyedsűrűség mellett is erőteljesen visszafogják az indák növekedését, ellenük rovarölő szeres permetezés szükséges. Pirimikarb, dimetoát, heptenofosz hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk ellenük.

Az érés közeledtével, főleg öntözetlen területeken, aszályos nyarakon, a közönséges takácsatka szaporodása is megindul. Mivel a dinnyeszüret elhúzódó, a védekezés szükségességének mérlegelésekor ne csak az első szedések idejére várható kártétellel számoljunk. Így alacsonyabb egyedsűrűség is indokolhatja a vegyszeres védekezést. A speciális akaricidek felhasználására csak olyan berendezéssel vállalkozhatunk, amely lehetővé teszi a permetezőszer levélfonákra juttatását.

A takácsatkák elszaporodása dinnyeállományban a gyomirtás sikerétől függ. Az elgyomosodott állományokban, a gyomokon elszaporodó takácsatkák, a mechanikai gyomirtás után a dinnyére vándorolnak. Ennek elkerülésére az időben elvégzett mechanikai gyomirtás szükségességét hangsúlyozzuk.

A szüret előtti időszak veszélyes kártevője a mezei nyúl. A veszélyeztetett állomány vegyi vagy akár más módszerekkel való védelme indokolt.

Állományban gyomirtó szerekkel csak a fűféle gyomok ellen lehet védekezni. Erre a célra a fluazifop-P-butil hatóanyag engedélyezett.

A palántázott dinnye védelme