Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A dinnye kártevői

A dinnye kártevői

A görög- és a sárgadinnye kártevőegyüttese közel azonos. Mindkét növénynél eltérés mutatkozik a szabadföldi és a növényházi termesztésben előforduló kártevők jelentőségében.

A szabad földön termesztett dinnye legfontosabb kártevői a terrikol kártevők (Melolonthidae, Elateridae), az uborka-levéltetű (Aphis gossypii) és a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae). A termésen okozott kártételével a mezei nyúl (Lepus europaeus) érdemel figyelmet.

A szabad földön termesztett dinnye, különösen, ha a palántanevelőből kártevőtől, elsősorban gyökérgubacs-fonálféregtől, közönséges takácsatkától, uborka-levéltetűtől mentes szaporítóanyagot ültetnek ki, alig igényel növényvédelmi kezeléseket. Ezzel szemben a növényházban termesztett dinnye, az ott megjelenő melegigényes, polifág kártevők miatt, lényegesen több növényvédelmi beavatkozással védhető meg. A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.) mint gyökérkártevők, az uborka-levéltetű (Aphis gossypii), a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae), az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) és olykor a dohánytripsz (Thrips tabaci) mint levélkártevők, súlyos károk okozói lehetnek. A felsorolt melegigényes fajok károsítása már a palántanevelés során elkezdődhet és a növényházi kiültetést követően, a számukra kedvező körülmények esetén, egész tenyészidő alatt folytatódik.

Mivel a görög- és a sárgadinnye kártevői az uborka kártevőivel zömmel azonosak, ehelyütt csak a növényállományok eltéréséből adódó különbségeket ismertetjük. A kártevők részletes ismertetése az uborka kártevőinél található.

Terrikol kártevők

(Melolonthidae, Elateridae)

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a dinnye, mint nagy tenyészterületű, lágy szárú növény a talajlakó kártevők kártételének erősen kitett. Ezért a szabadföldi dinnyetermesztésre kijelölt területen, a nyár végén, ősz elején feltétlenül indokolt a talajlakó kártevők egyedsűrűségének a megállapítása. Amennyiben a térfogati kvadrát módszerrel az L1-nél fejlettebb cserebogárpajorokból és drótférgekből m2-enként átlagosan 0,5–1-nél többet találunk, védekezés hiányában a kártétel bekövetkezésével számolhatunk.

Védekezés: az ültetést megelőző rovarölőszeres talajkezelés (diazinon, malation + fenitrotion). Több évre szóló területhasznosítási terv birtokában, indokolt esetben, a dinnye előveteményeként termesztett őszibúzánál, vetéssel egy menetben kijuttatott granulált inszekticiddel elvégezhetjük a talajlakó kártevők elleni védekezést.

Gyökérgubacs-fonálférgek

(Meloidogyne spp.)

A szabad földön is áttelelő M. hapla a görögdinnyét eddigi vizsgálatok alapján nem támadja meg, így a fertőzést legfeljebb a palántanevelőben előforduló melegigényes fajok okozhatják. A gyepkockában nevelt palántánál szabadföldi termesztés esetében gyökérgubacs-fonálféreg fertőzésétől nem kell tartani. Növényházi termesztés során a melegkedvelő Meloidogyne fajok károsíthatnak.

Mezei nyúl

(Lepus europaeus)

Tápnövénykör: fás szárú és lágy szárú növények. A fiatal gyümölcsfákat elsősorban nyugalmi időszakban, továbbá a tavasz folyamán károsítja. A zöldségfélék közül a salátán és a dinnyén károsít a leggyakrabban.

Kárkép: a fiatal csemeték törzsén a kérget gyakran körberágja. A kipalántázott fiatal saláta leveleit szinte teljesen lerágja. Dinnyén a termés felületét rágja meg. Kártétele az érést megelőző időszakban a leggyakoribb.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: országszerte elerjedt faj. A fiatal gyümölcsösökben, továbbá a zöldségfélék közül a dinnyében és a salátában rendkívül súlyos károk okozója.

Szaporodása: rendkívül szapora. Évente 3–5 alkalommal fial. Az újszülöttek nyitott szeműek, szőrösek, és hamarosan önállóan is táplálkoznak.

Védekezés: a veszélyeztetett növényállományok bekerítésével, kutyás őrzésével és táplálkozást gátló, vadriasztó készítmények használatával. A dinnyében a mezei nyúl kártételének megelőzésére természetes gyanta + rézszappan hatóanyagú vadriasztó szer ismételt kipermetezése kielégítő eredményt ad.

Uborka-levéltetű

(Aphis gossypii)

Tápnövénykör: lásd az uborkánál.

Kárkép: a dinnyelevelek fonákán és a fiatal hajtásokon élő levéltetvek szívogatásának hatására a növények növekedése leáll, a hajtás torzul, rövid ízközű lesz.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a dinnye egyik legjelentősebb kártevője. Kártételének mértéke évről évre változó. Egyes esztendőkben tömeges megjelenése súlyos károk okozója, más esztendőkben szórványosan előforduló, kisebb populációi nem indokolják a védekezést.

Fejlődésmenet: lásd Az uborka kártevőinél.

Ökológia és előrejelzés: lásd Az uborka kártevőinél.

Védekezés: a kontakthatású rovarölő szerek (deltametrin, lambda-cihalotrin) csak akkor hatásosak, ha a kártvő élőhelyére, a levelek fonákára juttatjuk. Az első levéltetű-kolóniák észlelésekor kijuttatott szisztémikus (dimetoát, heptenofosz) vagy mély hatású (pirimikarb) rovarölő szerek számottevően mérséklik a levéltetvek elszaporodását.

Közönséges takácsatka

(Tetranychus urticae)

Részletesen lásd Az uborka kártevőinél.

A közönséges takácsatka kártételével dinnyén csak aszályos esztendőben és különösen a tenyészidő második felében kell számolni. A kártételi veszélyhelyzet jelentősen fokozódik, ha a kiültetésre szánt palántákon is megjelenik a takácsatka. Tovább súlyosbítja a helyzetet az elgyomosodott állományban a megkésett, mechanikai gyomirtás, amelynek hatására a gyomnövényeken élő közönséges takácsatka a gyomok elszáradása után a dinnyére vándorol. Növényházi hajtatáskor igen súlyos károkat okoz.

Védekezés: lásd az uborkánál leírtakat.

A levél fonákán élő takácsatkák ellen a kizárólag kontakthatású speciális akaricidek (fenbutatin-oxid, amitráz) használata, csak tökéletes permetléborítással és a takácsatkák elszaporodásának kezdetén ad kielégítő eredményt.

Üvegházi molytetű

(Trialeurodes vaporariorum)

Dinnyekártevőként kizárólag a növényházi hajtatásban fordul elő. A kártétel mértéke azonban itt is elmarad az uborkánál okozottól. A kártevőről, a védekezés lehetőségeiről szóló részletesebb ismereteket A paradicsom kártevőinél tárgyaljuk.

Dohánytripsz

(Thrips tabaci)

Annak ellenére, hogy már a palántanevelés alatt gyakran megjelenik, a szabadföldi kiültetést követően ritkán okoz jelentős kárt a dinnyén. Növényházi hajtatáskor a dohánytripsz számára kedvező hőmérsékleten gyorsan elszaporodik és a közönséges takácsatkával együtt jelentős lombkártevővé válhat. A kártevőről, a védekezés lehetőségeiről szóló részletesebb ismereteket lásd Az uborka kártevőinél.