Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

24. fejezet - A dinnye

24. fejezet - A dinnye

A dinnye betegségei

A dinnyemozaik watermelon mosaic potyvirus (WMV), cucumber mosaic cucumovirus (CMV), a sárga- és görögdinnyén egyaránt előfordul. A dinnyefajták nagy része WMV-ellenállósággal, illetve -toleranciával rendelkezik. A CMV-ellenállóság csak egyes fajták jellemzője. Az ellenállósággal nem rendelkező fajták esetében a megbetegedés mértéke az uborka-levéltetű elszaporodásának függvénye.

A dinnye kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum orbiculare) a jelentős betegségek közé tartozik. Már a palántanevelőben is jelentkezhet, ha a magcsávázás elmaradt. Ilyenkor a palánta szártöve barna és befűződött. Szabad földön a betegség levél-, szár- és termésfoltosságot okozva jelentős terméskiesést okozhat.

A dinnye lisztharmata (Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea) szabad földön, meleg nyarakon jelentkezik.

A dinnye fuzáriumos hervadása (görögdinnyén: Fusarium oxysporum f. sp. niveum; sárgadinnyén: F. oxysporum f. sp. melonis) a dinnyetermesztés kulcskérdése. Fogékony fajták esetében ezért sok, főleg hagyományos dinnyetermesztő körzetben a termesztést meghiúsíthatja. Vegyi védekezések eredményre nem vezetnek. Ellenálló fajták termesztése vagy a fogékony fajták Fusarium-ellenálló alanyra oltása a legmegbízhatóbb növényvédelmi eljárás.

Dinnyemozaik

(watermelon mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus)

Gazdanövény: sárgadinnye, görögdinnye, továbbá más kabakosok és gyomnövények.

Tünet: a levélen szembetűnő, sárgászöld és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levelek kisebbek, hullámosak, deformáltak.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a kabakosokon a betegség egyre jelentősebbé válik.

A kórokozó átvitele, terjedése: a kórokozók növénynedvvel és levéltetvekkel vihetők át.

Ökológia: a betegség terjedése a levéltetvek tömeges elszaporodásának függvénye.

Védekezés: a levéltetvek elleni rendszeres védekezés.

Dinnyelisztharmat

Lásd: Uborkalisztharmat.

A dinnye kolletotrihumos betegsége

(Colletotrichum orbiculare)

Gazdanövény: kabakosok.

Tünet: a csíranövény és a palánta szártöve enyhén befűződik, barna színű lesz, majd rostossá válik. A sárgadinnye levelén először kicsi, kerek, sárgászöld foltok mutatkoznak. A foltok később 6–10 mm átmérőjűek, kerek vagy ovális alakúak, vörösbarnák, szegély nélküliek. A görögdinnye levelén a foltok kisebbek, csak 3-4 mm átmérőjűek, a foltokat pedig szürkésbarna szegély határolja. A levélnyélen és a száron a foltok megnyúltak, oválisak, enyhén besüppedtek. A termésen a foltok nagyobbak, a sárgadinnye foltjait vörösbarna, kiemelkedő szegély határolja, a görögdinnye foltjai viszont szegély nélküliek. A fent említett növényrészeken – a levelet kivéve – elszórtan vagy koncentrikus körökbe rendeződve, apró, rózsaszínű konídiumtömeggel teli acervuluszok vannak.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a betegség szabad földön, csapadékos időjárás esetén jelentős károkat okoz.

A kórokozó életmódja: fertőzési források a beteg növénymaradványok és a vetőmag, ahol a kórokozó a mag felületén helyezkedik el. A gomba magnyeréskor mosódik a mag felületére. A kórokozó a magról a csíranövényekre jut, ahonnan konídiumai a vízcseppekkel újabb növényrészekre kerülnek.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozó számára a 22–27 °C-os hőmérséklet és a csapadékos időjárás kedvező. Előrejelzés nincs.

Védekezés: a vetőmagot kaptán- vagy tirámtartalmú csávázószerekkel csávázzuk. A palántanevelőben legalább két alkalommal, szabad földön pedig a kiültetés után legalább 6 alkalommal, megelőzésképpen védekezni kell. Permetezésre mankoceb, propineb, kaptán vagy folpet hatóanyag-tartalmú szerek ajánlhatók.

A dinnye fuzáriumos hervadása

(Fusarium oxysporum f sp. niveum, F. oxysporum f. sp. melonis)

Gazdanövény: a Fusarium oxysporum f. sp. niveum gazdanövénye a görögdinnye, a Fusarium oxysporum f. sp. melonis gazdanövénye a sárgadinnye.

Tünet: a növényeken először csak egy-egy inda lankad, hervad, fokozatosan azután a többi indán is jelentkeznek a tünetek. Az edénynyalábok barna színűek. Végül az inda elszárad, és a tövén apró sporodóhiumok jelennek meg.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a Fusarium oxysporum f. sp. niveum nagymértékű kártétele miatt a korábbi, hagyományos görögdinnye-termesztő területeken ma már görögdinnyét alig termesztenek. A tövek nagymértékű pusztulása miatt az egységnyi területről leszedett termés mennyisége kevés.

A Fusarium oxysporum f. sp. melonis hazánkban néhány éve vált ismertté a sárgadinnye-termesztésben, jelentősége egyre növekszik.

Mindkét kórokozónak több fiziológiai rassza van.

A kórokozó életmódja: fertőzési források a talajba került fertőzött növényrészek. A kórokozók a talajban a növényrészek elbomlása után 10 évig is megmaradnak. Fertőzési forrás lehet még a vetőmag is. A kórokozók a talajból a növény gyökerén keresztül jutnak az edénynyalábokba.

Ökológia és előrejelzés: a gombák hőigénye magas, hőmérsékleti optimuma a 25–27 °C-os talajhőmérséklet. Előrejelzés nincs.

Védekezés: ott, ahol a betegség előfordult, azt a dinnyefajt legalább 10 évig ne termesszük, más kabakos növény azonban termeszthető. A legeredményesebb védekezési eljárás az ellenálló fajták előállítása és termesztése. Ilyen hazai és külföldi sárga- és görögdinnyefajták széles választékban állnak rendelkezésre. Újabban mind a görögdinnye, mind a sárgadinnye esetében egyre jobban terjed a Fusariumnak ellenálló alanyok használata, amelyeket kézben oltással állítanak elő.