Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

Az uborka gyomnövényei

Az uborka gyomnövényei

Az uborka különösen a tenyészidőszak elején viseli nehezen a gyomkonkurenciát. A gyomosodás mértéke és a károsító gyomnövények faji összetétele a különböző termesztési módoknál eltérő lehet.

Uborkahajtatásnál a termesztőberendezésben a külső hőmérséklettől függetlenül a T1 életformacsoport tagjain kívül bármilyen szántóföldi gyomfaj előfordulhat. Az évelő gyomfajok közül a G3 életformacsoportba tartozó aprószulák (Convolvulus arvensis) okozhat gondot.

Az uborka szabadföldi termesztése során a tavaszi egyévesek (T3), nyárutói egyévesek (T4) és az évelő tarackos (G1 és G3) gyomfajok megjelenésére számíthatunk. A T3-as gyomok közül a vadrepce (Sinapis arvensis), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum) és a sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia) fordulhat elő.

A síkművelésű és a támrendszeres uborkatermesztésnél egyaránt a T4 életformájú fajok borítanak a legmagasabb értékekkel. Az egyszikű nyárutói gyomnövények közül valamennyi uborkatáblán előfordul a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), helyenként nagy borításokat érhet el a fakó muhar (Setaria glauca), a zöld muhar (Setaria viridis) és a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanquinalis).

A kétszikű nyárutói gyomok mind fajszámuk, mind borítási értékeik és nem utolsósorban termetük, méreteik alapján az uborkát leginkább veszélyeztető növények. Ezek közül majdnem mindenhol előfordul a fehér libatop (Chenopodium album), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a henye disznóparéj (Amaranthus blitoides), az apró gombvirág (Galinsoga parviflora), a tarló tisztesfű (Stachys annua), a varjúmák (Hibiscus trionum) és a fekete ebszőlő (Solanum nigrum).

Helyileg, nem általánosan, a T4 gyomfajok közül a talaj gyommagszennyezettségétől függően előfordulhat a csattanó maszlag (Datura stramonium), a parlagfű (Ambrosia elatior), a lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium) és ha korábban a területen napraforgót termesztettek, akkor az árvakelésű napraforgó is.

Az évelő fajok közül a szártarackos (G1) közönséges tarackbúza (Agropyron repens), valamint a gyökértarackos aprószulák (Convolvulus arvensis) és a mezei acat (Cirsium arvense) a tarackos gyomokra jellemzően kisebb foltokban lehet jelen.

Az uborka gyomirtása

Szabadföldi uborka gyomirtása: az uborka érzékeny a herbicidekkel szemben, ezért gyakori feladat a kézi gyommentesítés.

Mivel az uborkának a tenyészidőszak egyik fenológiai fázisában sincs jó gyomelnyomó képessége, termesztésére olyan területet válasszunk ki, ahol az elővetemény gyomirtásakor az egyéves és esetenként az évelő gyomfajok ellen a védekezések jól megoldhatók.

A rendelkezésre álló gyomirtó szerek hatásspektrumát ismerve, a terület kiválasztásánál kerüljük el a keresztes virágzatúak, a fészkes virágzatúak, a mályvafélék és a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövényekkel fertőzött területeket.

Az uborka vegyszeres gyomirtására csak néhány gyomirtó szer engedélyezett, ezért gyomirtó szer használata mellett is szükség van a mechanikai gyomirtásra.

Szabad földön helyre vetett uborka alap gyomirtására presowing vagy preemergens időpontban kerülhet sor.

Vetés előtt benefin vagy naptalam hatóanyagú készítmények használhatók. A hatás szélesítése érdekében a két hatóanyag kombinációban is kijuttatható. A talajba juttatás eszköze lehet a kombinátor, a tárcsa vagy az ásóborona. A permetezést és a bedolgozást célszerű egy menetben elvégezni.

A naptalam vetés után 48 órán belül is kijuttatható. Szabad földön, palántázott uborka alap gyomirtására a palántázás előtt ppi vagy preplanting módon, illetve időpontban kerülhet sor. A palánták károsodásának elkerülése végett a benefin hatóanyagú herbicideket önmagukban vagy a naptalam hatóanyagú herbiciddel kombinálva, a palántázás előtt 5–6 nappal juttassuk ki. Amennyiben a gyomirtásra csak a naptalam hatóanyagú herbicidet használjuk, a kezelést a palántázás előtt 1–2 nappal is elvégezhetjük. A bedolgozással kapcsolatban a helyre vetett uborkánál leírtakat kell figyelembe venni.

Helyre vetett vagy palántázott uborka állománykezelésére az uborka morfológiai sajátosságai (széles, szöszös, mirigyes levél) miatt kétszikű gyomfajokat irtó herbicidek nem használhatók. Posztemergensen tehát csak az egyszikű gyomok ellen tudunk védekezni az egyéves fűféle gyomok 1–3 leveles és az évelő egyszikű gyomok 10–15 cm-es fejlettségénél. Palántázott uborka kezelésére a palánták begyökeresedésének függvényében csak a palántázást követő 10–20 nap eltelte után kerülhet sor.

A tenyészidőszakban kézzel vagy géppel végzett kiegészítő gyomirtások mélysége a 2–3 cm-t ne haladja meg!

Az uborka gyomirtó szerei