Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

22. fejezet - A paprika

22. fejezet - A paprika

A paprika betegségei

A paprika palántanevelésekor a legnagyobb növényvédelmi gondot a tipikus palántapusztító gombák okozzák, mint pl. a rizoktónia, a pítium, esetleg a fuzárium vagy a baktériumos eredetű xantomonászos levélfoltosság.

A palánták kiültetése után a gyökereken megjelenhet a gyökérnekrózist előidéző vírus (dohány nekrózis vírus, tobacco necrosisnecrovirus), illetve továbbra is jelen lehetnek az előbbi gombakórokozók.

Később, a növekedésben lévő zöld növényi részeken fokozatosan megjelenhetnek a vírusos betegségek (pl. újhitűség, mozaik, érszalagosodás stb.) és a sztolbur fitoplazma. A baktériumkórokozók közül a xantomonászos és a pszeudomonászos foltosságok jelentkezhetnek. Egyes gomba okozta betegségek is felléphetnek, pl. fehérpenészes (szklerotíniás), botrítiszes, fuzáriumos, verticilliumos elhalások, hervadások, illetve újabban a makrofominás hervadás.

A paprikatermésen (hüvelyesen) a vírusok (pl. dohány mozaik vírus, tobacco mosaictobamovirus), a baktériumok közül a pszeudomonászos bogyórothadás, a gombák közül pedig az alternáriás bogyófoltosság és a magházpenész, esetleg a ritkábban előforduló kolletotrihumos foltosság károsíthat.

Esetenként élettani megbetegedések is előfordulnak a paprikán (pl. homokverés, hajtáscsúcselhalás, napégés stb.).

Paprika „újhitűség”

(Cucumber mosaic cucumovirus)

Gazdanövény: a vírusnak több mint ezer kísérleti és természetes gazdanövénye ismert. Egyik legfontosabb természetes gazdanövénye a paprika (Capsicumannuum).

Tünet: a fertőzött növények a fejlődésben visszamaradnak és „bokros” növekedést mutatnak. A levelek elkeskenyednek és aszimmetrikussá válnak. Gyakran klorotikus, mozaikos vagy ún. „tölgyfalevél” mintázatú, esetleg nekrotikus tünetek is megfigyelhetők a leveleken. A levélnyelek meghosszabbodása, a rendellenes mennyiségű virágképződés és a rossz virágkötődés egyaránt megfigyelhető. Egyéb vírusokkal való, ún. komplex fertőzés hatására a tünetek súlyosabbá válnak, és az apró termésen nekrózisok, torzulások lépnek fel.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: minden paprikát termesztő országban előfordul. Magyarországi megjelenését Kalocsa környékén az 1940-es években állapították meg, és innen ered a betegség elnevezése is. Hajtatott és szabadföldi paprikán is előfordul, de fűszerpaprikán a legjelentősebb.

A paprika egyik legsúlyosabb betegsége, amely mintegy 30–40%-os (egyes irodalmi adatok szerint 60%-os) mennyiségi veszteséget és igen jelentős minőségi kárt idéz elő.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag, a beteg növény szövetnedvével az inhibitorok semlegesítése után átvihető. Terjedésében a levéltetvek (pl. Myzuspersicae) igen fontos szerepet játszanak. A nem perzisztens vírus átvitelében mintegy 30 levéltetűfaj vesz részt. A paprikamaggal való átvitel kizártnak tekinthető.

Ökológia: a vírusfertőzéssel szemben nagy affinitást mutató kertészeti növények (pl. paradicsom, uborka, dinnye, patisszon), valamint számos évelő és fás szárú növény jelentős szerepet játszik a fertőzési lánc kialakulásában.

Védekezés: vírustoleráns vagy -rezisztens vonalak (PI. 286419), fajták jelentik a legeredményesebb védekezést. A nem perzisztens vírus levéltetűvektorai elleni inszekticides védekezéssel a kívánt eredmény nem érhető el. A könnyű nyári olajokkal való védekezés gazdasági és egészségügyi szempontból nem vehető figyelembe. Tekintettel az igen jelentős, több mint ezer növényre kiterjedő gazdakörre, a természetes, szabadföldi izolációs távolság betartásával nem lehet eredményt elérni. A vírusfogékony gyomnövények elpusztítása azonban feltétlenül kívánatos.

Paprikamozaik

(Tobacco mosaic tobamovirus)

Gazdanövény: a vírus igen kiterjedt gazdanövénykörrel rendelkezik. Legfontosabbak a Solanaceae családba tartozó növények (Capsicumannuum, Lycopersiconesculentum, Nicotianatabacum).

Tünet: a tünetek a paprika genotípusaitól, a fajtáktól függően eltérőek lehetnek. A beteg növény levelein általában sötétzöld foltosodás mutatkozik, a száron hosszanti irányú nekrózisok, a bogyókon pedig nekrotikus elhalások és rücskösség (kidudorodás) lép fel. A vírusfertőzött növények a fejlődésben jelentősen visszamaradnak. A betegség a legtöbb esetben komplex természetű, több vírus által egy időben jelenik meg, amely a tüneteket igen jelentősen fokozza.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a vírusos betegség a paprikát termesztő országokban mindenütt előfordul. Gazdasági szempontból az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon a legjelentősebb és legnagyobb károkat előidéző paprika-vírusos betegség.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus átvitelében fontos szerepet játszik a vírusfertőzött mag. A növényekben általában igen nagy koncentrációban előforduló vírus a beteg növény szöveteivel, kertészeti eszközökkel, munkaruhával, a termesztési műveletek során könnyen átvihető. Ismeretes öntözővízzel való spontán vírusátvitel is. Az emésztő rendszerrel szemben rezisztens vírus (alimentary resistant virus) a bélsárban is megőrzi aktivitását, ezért a trágyázás jelentős szerepet játszik a vírusos betegség elterjedésében.

Ökológia: a betegség terjedésében jelentős szerepet játszik a kiterjedt gazdanövénykör, a gyors kontakt fertőzés lehetősége és a vírus toleranciája a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben.

Védekezés: a dohány mozaik vírussal szembeni védekezés rezisztens fajták (Yolo Wonder, Sweet Wax, Usede) termesztésével a legeredményesebb. Hazánkban az utóbbi években több új vírusrezisztens fajtát állítottak elő. Fontos szempont a talajfertőtlenítés és magcsávázás 2%-os nátrium-hidroxidban vagy 4,2%-os kalcium-hypo-kloridban vagy 2,6%-os szodium-hypokloridban vagy triszodiumfoszfát (Na3PO4) 10%-os oldatában. Eredményesnek tekinthető a magvak száraz hővel (70 °C) 1 hétig való kezelése is, a betakarítás után. Igen fontos jelentősége van a higiéniai rendszabályok (pl. eszközfertőtlenítés, a beteg növények megsemmisítése, a munkaruhák fertőtlenítése, gyakori kézmosás és elektromos szárítóval való kézszárítás) betartásának.

Paprika érszalagosodás

(Potato Y potyvirus)

Gazdanövény: a vírus gazdanövényköre főleg a Solanaceae családba tartozó növényekre (pl. Capsicum annuum, Lycopersicon esculentum, Nicotianatabacum, Solanumtuberosum) terjed ki. Egyes irodalmi adatok szerint a burgonyát fertőző vírustörzs apatogén a paprikára. Ezzel a megfigyeléssel szemben arra is van adat, hogy a burgonyát fertőző vírustörzs patogén a paprikára is.

Tünet: a levélerek kivilágosodnak (érkivilágosodás), a levélerek mentén pedig sötétzöld sávok alakulnak ki (érszalagosodás). A betegséget előidéző vírustörzstől és a paprika genotípusától függően levélfodrosodás, növekedésgátlás, nekrózis és gyors növénypusztulás is megfigyelhető. A termésen jelentkező mozaikfoltosodás is gyakori tünet.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a vírusos betegség világszerte elterjedt. Jelentősége a meleg klímájú országokban nagy. Gyakoriak a 100%-os megbetegedések szabad földön termesztett paprikákon. Ismeretesek ún. speciális paprikavírustörzsek (W-törzs), amelyek gazdaságilag igen jelentős kárt okoznak. Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is fellépő ún. nekrotikus törzsek nagyon veszélyesek.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag – a beteg növény szövetnedvében lévő inhibitor semlegesítését követően – könnyen átvihető. Terjedésében a levéltetvek (pl. Myzuspersicae) a legfontosabbak. A burgonya Ypotyvirus a beteg növény magjával nem terjed.

Ökológia: a Solanaceae családba tartozó növények közül elsősorban a dohány és a paradicsom veszélyes vírusforrás. Mindkét növényben magas a vírus koncentrációja. E növények közelsége esetén a levéltetvek vírusátvivő közvetítésével a járványok gyors kialakulása következhet be.

Védekezés: vírusrezisztens fajták, genotípusok (Perennial, Yolo–Y, Florida VR–2, Delray) termesztése és vírusfogékony növények (dohány, paradicsom) távoltartása a legeredményesebb. A nem perzisztens típusú vírus levéltetűvektorai elleni védekezéssel tökéletes eredményt nem lehet elérni. A védekezés eredményességét megnehezíti, hogy a korábban előállított rezisztens fajták (pl. Delray Bell) a rezisztenciát áttörő törzsek (resistance breaking strains) fellépése következtében fogékonnyá váltak és elveszítették jelentőségüket.

Paprika sárga mozaik vagy calico

(Alfalfa mosaic alfamovirus)

Gazdanövénye: a vírus gazdanövényköre igen kiterjedt. Számos lágy és fás szárú növény fogékony a vírussal szemben.

Tünet: a vírusbeteg növény levelei sárga elszíneződést (calico) mutatnak, amely az egész levélfelületre kiterjed. Sok esetben ún. tarkalevelűség is megfigyelhető. Egyes fajták esetében érnekrózis, klorotikus gyűrűsfoltosság lép fel. A beteg növények termése deformálódik és nekrotizálódik.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a vírusos betegség a paprikát termesztő országokban mindenütt megtalálható. Előfordulása lucernatáblák közelében igen jelentős. Súlyos fertőzés esetében a termésveszteség elérheti a 44%-ot is.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag, a paprika szövetnedvében megtalálható inhibitor semlegesítését követően könnyen átvihető. A kórokozó terjesztésében a levéltetvek a legfontosabbak. A nem perzisztens vírus tömeges levéltetű-fellépés esetén igen gyorsan súlyos megbetegedést idézhet elő. A vírus kis (1–5) százalékban a fertőzött paprikamaggal is terjed.

Ökológia: járványszerű betegség kialakulása akkor következik be, ha a paprikatáblák közelében hüvelyes növények (pl. lucerna, bab) termesztése folyik. A betegség fellépésére a vírusforrások közelsége, a levéltetvek tömeges elszaporodása és a kedvező, meleg, száraz időjárás előnyösen hat.

Védekezés: vírusrezisztens fajták termesztése, az izolációs távolság betartása és magcsávázás. A nem perzisztens vírus levéltetű-vektorai elleni védekezéssel nem kerülhető el a fertőzöttség kialakulása.

Paprika klorotikus foltossága

(Tomato spotted wilt tospovirus)

Gazdanövény: a vírusnak ismereteink szerint több mint 600 gazdanövénye ismert. A kertészeti növények közül a legismertebb a paradicsom, a saláta, a bab és a paprika.

Tünet: nekrózisok, növekedésgátlás, torzulás.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a világon mindenütt elterjedt kórokozó, számos növény esetében igen súlyos (50–90%-os) minőségi és mennyiségi termésveszteséget okoz.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag átvihető, de terjedésében a különböző tripszfajok (Thrips tabaci, Frankliniella occidentalis) a legjelentősebbek. A vírust csak a lárvák képesek a beteg növényekből felvenni, majd a vírus a lárvában inkubálódik (propagatív vírus), és ezt követően történik meg az egészséges növények megfertőzése. A vektorok életük végéig fertőzőképesek.

Ökológia: a vírus ökológiájában fontos szerepe van a számos áttelelő, évelő gyomnövénynek (Stellaria media, Convolvulus arvensis, Solanum nigrum stb.), amelyek mint elsődleges vírusforrások és vektortápnövények lehetővé teszik a kórokozó fennmaradását és terjedését.

Védekezés: a védekezés alapvetően a technológiai fegyelem és az általános növény-egészségügyi rendszabályok betartására épül. Fontos szempont a tripszvektorok távoltartása és az ellenük inszekticidekkel (Unifosz 50 EC, Evisect S) való védekezés, a gyomgazdanövények elpusztítása. Intenzív kutatás kezdődött meg olyan rezisztenciaforrások (Capsicum chinense C. baccatum, C. frutescens) feltárására, amelyek remélhetőleg vírusrezisztens paprikafajták előállításához vezetnek.

Paprika gyökérnekrózis

(Tobacco necrosis necrovirus)

Gazdanövény: főleg dísznövényeken és zöldségnövényeken fordul elő. Ritkán okoz szisztémikus megbetegedést.

Tünet: a vírus a paprika gyökerein nekrotikus léziókat idéz elő, és csak egész ritkán szisztematizálódik a növényben.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a talajlakó vírus (soil borne) mindenütt elterjedt, de gazdaságilag nem okoz súlyos problémákat.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag könnyen átvihető és gazdanövényein lokális megbetegedéseket idéz elő. Átvitelében jelentős szerepet játszanak a gyökérfertőző, talajban élő Olpidium brassicae zoospórái.

Ökológia: a betegség fellépésére kedvező hatással vannak a talajban megtalálható, fertőző gyökérmaradványok, a nedves és a fertőzött talaj.

Védekezés: talajfertőtlenítés, gyakori talajcsere a vetőmagágyakban és a beteg palánták megsemmisítése.

Paprika sárga érmozaik

(Pepper yellow vein mosaic virus)

Gazdanövény: a vírus gazdanövényköre kevésbé ismert, de a fogékony gazdák között megtalálható a Capsicumannuum, Lactucasativa és a Solanumvillosum.

Tünet: érkivilágosodás és érközi mozaikfoltosság a leveleken.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a vírusos betegség fellépését először Magyarországon állapították meg az 1980-as évek elején, majd ezt követően Angliában és Hollandiában is kimutatták előfordulását.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag, a beteg növény szövetnedvével átvihető, de terjedésében a talajban élő Olpidium spp. gomba zoospóráinak van jelentősége.

Ökológia: a vírusos betegség elterjedését elősegíti a nedves talaj és a fertőző gyökérmaradványok.

Védekezés: talajfertőtlenítés és a fertőző gyökérmaradványok eltávolítása.

Paprika sztolbur

(Potato stolbur phytoplasma)

Gazdanövény: a Solanaceae családba tartozó növények (pl. Lycopersiconesculentum, Solanumtuberosum, Capsicumannuum).

Tünet: növekedésgátlás, klorotikus elszíneződés, korai, gyors levélhullás, elszáradás.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a meleg éghajlatú, paprikát termesztő országokban fordul elő. Fellépése sporadikus.

A kórokozó átvitele, terjedése: a fitoplazma mechanikailag nem, de kertészeti oltással átvihető. Terjedésében a kabócák (pl. Hyalesthesobsoletus) a legfontosabbak.

Ökológia: a kabócavektorok tömeges elszaporodása esetén, száraz, meleg nyarakon a betegség nagymértékű fellépésére lehet számítani.

Védekezés: inszekticidekkel gátolni lehet a kabócapopulációt és ezáltal csökkenteni a fitoplazmafertőzés járványos kialakulását. A gyomnövények (pl. Convolvulusarvensis) irtásával megakadályozható a kabócák áttelelése. Egyéb, a Solanaceae családba tartozó növények (paradicsom, dohány, burgonya) termesztése esetén javasolt a nagyobb izolációs távolság betartása.

Baktériumos bogyórothadás

(Pseudomonas viridiflava)

Gazdanövény: paprika, világviszonylatban többgazdás.

Tünet: a tünetek nyár közepétől, végétől várhatók. A paprikahüvelyek belső, húsos állománya a magházzal együtt fokozatosan megpuhul, elrothad. Csak a külső bőrszövet (héj) tartja össze a hüvelyt, amely idővel leesik a növényről. A kórokozó a paprika tárolása, szállítása alatt is terjed. Száraz körülmények között mumifikálódhat a termés.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Magyarországon az 50-es évek közepétől tartják számon, egyébként világviszonylatban elterjedt. Súlyos problémákat általában nem okoz.

A kórokozó életmódja: a baktériumok a felverődő esőcseppekkel kerülnek a bogyóra, tehát a talajból fertőznek. Csak sérüléseken, esetleg a nyitott kocsányon át jutnak be a szövetekbe. A talaj a leeső elrothadt hüvelytől kontaminálódik. Vetőmaggal nem terjed.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozónak a csapadékos és meleg (28–30 °C) körülmények kedveznek.

Védekezés: negatív szelekció, több éves vetésváltás.

Baktériumos levélfoltosság és levélhullás

(Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)

Gazdanövény: paprika, paradicsom, Solanaceae családba tartozó gyomok.

Tünet: palántakortól kezdve a növény minden föld feletti részén előfordulhat. Legjelentősebb a leveleken, ahol kezdetben apró, világos foltocskák (hólyagok) láthatók, majd ezek növekednek, barna szegélyű, szabálytalan foltokká alakulnak, végül a levelek megsárgulnak és lehullanak. Felkopaszodik a növény. Virágfertőzés esetén a virág is lehull. A hüvelyen hasonlóak a tünetek, mint a leveleken, csak a foltok sötétebbek, varas jellegűek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a kórokozó az egész világon elterjedt, hazánkban a 60-as évek elejétől található. Fellépése kedvező környezeti tényezők esetén járványszerű, ilyenkor súlyos veszteségeket okoz.

A kórokozó életmódja: a baktériumok a vetőmagon és a fertőzött növényi maradványokon, a talajban telelnek át. A légzőnyílásokon és az apróbb sebzéseken (pl. homokverés) keresztül jutnak a növénybe.

Ökológia és előrejelzés: kedvező a magas léghőmérséklet (30 °C) és a csapadékos időjárás, 90% feletti páratartalom. Az öntözés elősegíti az elterjedést. Növényházakban is előfordul.

Védekezés: több éves vetésváltás, egészséges vetőmag, illetve vetőmagcsávázás (kasugamicin), mérsékelt öntözés, állománypermetezés pl. réztartalmú fungicidekkel vagy kasugamicin hatóanyaggal.

Baktériumos levélfoltosság

(Pseudomonas syringae pv. syringae)

Ez a baktériumos betegség viszonylag új, hazánkban az 1980-as évek elejétől ismert.

Csapadékos és hűvös időjárás esetén a kedvezőtlen körülmények miatt legyengült paprikát támadja meg.

Elsősorban az idősebb leveleken pár mm-es szabálytalan, kifehéredő levélfoltokat okoz, a fertőzött levelek megsárgulnak, majd lehullanak. Hajtáscsúcs-feketedést, levéltorzulást is előidézhet. A baktérium a talajból, a felcsapódó vízzel fertőz.

Védekezésként az előző betegségnél tárgyalt módszerek alkalmazhatók.

Palántadőlés

(Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum)

Gazdanövény: paprika, paradicsom, káposztafélék stb. A kórokozók polifágok.

Tünet: a palánták hiányosan kelnek (a csíra a talajban elbarnul, elrothad), illetve később a szártő üvegessé, vizenyőssé válik, elvékonyodik, és a palánta kidől. A Rhizoctonia gomba lombleveles korban is képes megbetegíteni a növényeket, ekkor a szártő parásodását, majd a tő elhalását okozza.

A kórokozók a palántanevelő helyeken gyorsan és gócszerűen terjednek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: általánosan elterjedt kórokozók. A Rhizoctonia előfordulása jóval gyakoribb. Járványos méretekben is felléphetnek, ilyenkor súlyos károkat okoznak.

A kórokozók életmódja: mindkét gombafaj a talajból fertőz, talajlakók, itt évekig életképesen fennmaradnak álszklerócium, illetve oospóra alakban. A csírát és a növények gyökérnyaki részét vagy sebzéseken, vagy aktívan fertőzik.

Ökológia és előrejelzés: mindkét kórokozónak a nyirkos, nedves, levegőtlen, tömődött talaj kedvez, a Rhizoctonia a kissé hűvösebb, a Pythium a melegebb körülményeket kedveli.

Védekezés: a palántanevelő helyek talajának évenkénti cseréje, talajfertőtlenítés gőzzel vagy fungicides beöntözéssel (pl. cineb, benomil stb.), a palánták permetezése ugyanezen szerekkel, negatív szelekció (a beteg gócok kiemelése), mérsékelt öntözés, gyakori szellőztetés.

Alternáriás bogyó- és magházpenész

(Alternaria alternata)

Gazdanövény: paprika, de számos növényen is előfordul (polifág).

Tünet: a tünetek csak a hüvelyeken alakulnak ki. Egyrészt a termés felületén barna, fekete penészes foltosodás alakul ki, amely besüpped a felületbe, másrészt a termés belsejében a magház körül ugyancsak barnás, szürkés, illetve fekete penészcsomók találhatók. Nedves körülmények között elrothad, száraz viszonyok között pedig mumifikálódik a paprika. A paradicsom alakú paprikafajtákon gyakran csak az egészségesnek látszó termés felvágása után vehető észre a penészesedés. A paprika húsa ilyenkor keserű.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a gomba gyakori, elterjedt gyengültségi kórokozó. Ennek ellenére érzékeny termésveszteségeket képes okozni, különösen a sokáig nyitott bibepontú, paradicsom alakú paprikafajtákon.

A kórokozó életmódja: a fertőzött növénymaradványokon szaprofitaként képes fennmaradni. Jellegzetes „bunkó” vagy „sonka” alakú, többsejtű konídiumaival terjed és fertőz, rendszerint sebzéseken vagy a bibén, kocsányon keresztül. A gomba fitotoxint (tentoxin) is termel, amely a csíranövényeket megbetegítheti (sárgulás, elhalás).

Ökológia és előrejelzés: a melegebb időjárási körülmények kedveznek a gombának (a napperzselt hüvelyeken gyakoribb az előfordulása).

Védekezés: rezisztenciára nemesítés (pl. Piknik, Greygo), preventív fungicides permetezések (cineb, mankoceb stb.), a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése, negatív szelekció, vetésváltás.

Fehérpenészes szárrothadás

(Sclerotinia sclerotiorum)

Gazdanövény: kimondottan polifág kórokozó, több mint 200 gazdanövénye ismert.

Tünet: a legjellegzetesebb szimptóma a paprikatövek alsó szárrothadása (esetleg korhadása), amelyet a növény hervadása, majd elszáradása követ. Gyakori, hogy kívülről a rothadó foltok körül szennyesfehér penészcsomók találhatók. A szár bélállománya felszívódik, eltűnik, helyette fekete szkleróciumok töltik ki az üreget.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: általánosan elterjedt kórokozó, esetenként jelentős károkat okoz.

A kórokozó életmódja: elsősorban a talajból fertőz. A szkleróciumai rendkívül ellenállóak, több évig életképesen fennmaradnak. A szkleróciumok vagy micéliumot fejlesztenek s ezek aktívan fertőznek, vagy – ritkábban – tölcsér alakú apotéciumokat hajtanak, s ekkor aszkospórákkal terjed.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozónak a csapadékos, mérsékelten meleg (20–24 °C) időjárás kedvez.

A monokultúrás termesztés felszaporítja a gombát (szkleróciumok).

Védekezés: 3–5 éves vetésváltás vagy talajcsere (pl. hajtatóházakban), negatív szelekció, fungicidtartalmú beöntözés, később permetezés (pl. benomil, iprodion, vinklozolin).

Paprikalisztharmat

(Leveillula taurica)

Magyarországon viszonylag új betegség. Szabad földön előfordulása nem jellemző. A leveleken okoz sárgás foltosodást, kanalasodást, majd levélhullást. A kórokozó endoparazita. Micéliummal telel át, konídiumokkal fertőz. Magas hőmérséklet- és páratartalom-igényű.

Kolletotrihumos bogyófoltosság

(Colletotrichum nigrum, C. atramentarium)

Az érett hüvelyeken okoz kezdetben kerek, később hosszúkás, besüppedő, barnás foltokat, a folt körül enyhe rothadással. Mikroszkleróciumokkal marad fenn, konídiumai sebzéseken fertőznek. Magas hőmérsékleti igényű.

Botritiszes rothadás

(Botrytis cinerea)

Főleg hajtatott paprikán fordul elő. A szár, oldalhajtás, virág, hüvely barnán elhal, rothad, penészesedik. A gombának a magas páratartalom kedvez.

Feoramuláriás levélfoltosság

(Phaeoramularia capsicicola)

Szintén új betegség a paprikán. Csak magas hőmérsékletű és páratartalmú hajtatóházban fordul elő. Barnás levélfoltosság, kanalasodás, levélhullás a tünet.

Fuzáriumos és verticilliumos hervadás

(Fusarium solani és Verticillium dahliae)

A kórokozók hervadásokat okoznak (tracheomikózis), a talajból fertőznek.

Makrofominás hervadás

(Macrophomina phaseolina)

A paprika új kórokozójaként az elmúlt években vált ismertté. Főleg meleg évjáratú nyarakon a paprikatövek hirtelen lankadnak, majd elhervadnak. A gomba a talajból fertőz. Felismerését az elszáradás után a szárban képződő ún. mikroszkleróciumok teszik lehetővé.