Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A paradicsom védelme

A paradicsom védelme

A paradicsom melegigényes, szabad földön és növényházban egyaránt termeszthető növény. Az általánosan elterjedt palántázással és szabad földön helyrevetéssel is termesztik. A palántanevelés növényvédelmének színvonala hatással van a tenyészidő későbbi időszakára. Ez különösen a növényházi paradicsomhajtatásra érvényes, mert a palántanevelés során megjelenő melegigényes kártevők a számukra kedvező növényházi mikroklíma mellett jelentős károkat okozhatnak. A szabadföldi termesztés céljára nevelt palántákon, a gyökérgubacs-fonálférgektől eltekintve, a palántanevelőből növénnyel kikerülő melegigényes kártevők kedvezőtlen körülmények közé kerülnek, így kártételükkel nem kell számolni.

Szabadföldi termesztés

A fajtaválasztáskor a tobacco mosaic tobamovirussal szemben ellenálló fajtákat kell előnyben részesíteni. A fajták zöme e kórokozóval szemben ellenálló.

A szabad földön áttelelő Meloidogyne hapla ellen a fonálféreg-rezisztens, illetve -toleráns paradicsomfajták nem nyújtanak védelmet.

A terület kiválasztása az elővetemény miatt fontos. A gabonafélék után termesztett paradicsomon a szklerotíniás betegség alárendelt szerepet játszik. A paradicsomtábla szomszédságában burgonyát termeszteni a fitoftórás betegség miatt kockázatos.

A paradicsomot a hatékony gyomirtás érdekében évelő gyomoktól (elsősorban évelő kétszikűektől) mentes területen termesszük. Ellenkező esetben a termesztést megelőző évben tarlókezelés javasolt.

A termesztési mód a növényvédelmi teendőket befolyásolja. A helybe vetett paradicsom esetében a palántadőlés elleni védelem mellőzhető. Az ikersoros termesztés a folyamatos növényvédelmi munkák elvégzése miatt elengedhetetlen. Újabban szabad földön a támrendszeres termesztéssel foglalkoznak. Előnye, hogy a tövek légjárhatósága miatt a fitoftórás betegség előfordulása ritkább.

A helyre vetett paradicsom érzékenyebb a gyomirtó szerekre, mint a palántázott. Az eltérő érzékenység befolyásolja a szerválasztást.

Vetés előtt a maggal terjedő tobacco mosaic tobamovirus, valamint a tomato mosaic tobamovirus ellen a magot 1%-os nátrium-hidroxid vegyszerben 10 percig csávázni kell. E csávázást általában a vetőmag-előállító cégek elvégzik, és ezt a mag csomagolóanyagán fel is tüntetik. Ezért e kezelés feltételes.

A gyökérgubacs-fonálféreg kártétele a palántanevelés közegének gondos megválasztásával előzhető meg. Indokolt esetben a talajfertőtlenítésre még a palántanevelés előtt sor kerülhet. A fonálférgek elleni talajfertőtlenítés módszereit lásd A paradicsom kártevői, gyökérgubacs-fonálférgek című résznél. A fonálféreggel fertőzőtt talajban nevelt palánta akár a szabadföldi, akár növényházi kiültetés során súlyos károk előidézője lehet.

A gyökérgubacs-fonálférgek ellen a kiültetés előtt használt, komplex hatású készítményeknek gyomirtó hatása van.

A helyre vetett paradicsomnál a bedolgozás miatt vetés előtt kell a presowing kezeléseket elvégezni.

Vetés után, kelés előtt, a palántanevelés során a már kikelt gyomok ellen diquát-dibromid vagy a glufozinát-ammónium hatóanyagú totális herbicidek engedélyezettek.

A helyre vetett paradicsomnál alkalmazhatók a bedolgozást nem igénylő gyomirtó szerek.

A palántanevelés során magvetés után, majd kelés után palántadőlés ellen megelőzésképpen 8-oxikinolin-szulfát, cineb, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyagú szerrel kell a talajt beöntözni. Ugyancsak a palántanevelés során a xantomonászos, fitoftórás, szeptóriás és alternáriás betegség ellen rézoxiklorid + cineb hatóanyag-tartalmú szerrel kell védekezni.

A szabadföldi kiültetésre termesztett paradicsom palántanevelése során, amennyiben a gyökérgubacs-fonálférgektől a palántanevelés közege mentes, elsősorban a növényházban előforduló levéltetvek ellen, a vírusos betegségek terjesztésének megakadályozása céljából szükséges védekezni. A palántával a szabad földre esetleg kikerülő üvegházi molytetű a számára kedvezőtlen szabadföldi időjárás miatt számottevő kárt nem okoz, így a palántanevelés során az ellene való védekezés, ellentétben a hajtatás céljára nevelt palántaneveléssel, alárendelt jelentőségű. A levéltetvek ellen pirimikarb, dimetoát hatóanyagú rovarölő szerek hatásosak.

Kiültetés előtt a palántázott paradicsomnál javasolható gyomirtó szerek egy része bedolgozást (ppi) kíván, más része viszont bedolgozást (preplanting) nem igényel.

A kiültetés után a betakarításig a xantomonászos, fitoftórás, szeptóriás és alternáriás betegség ellen rézoxiklorid + cineb hatóanyagú szerrel kell védekezni. A megelőző védekezések alapvetően fontosak, ezért a kiültetés után, május végén, júniusban és július elején a kezeléseket feltétlenül el kell végezni. A megbetegedés mértékétől függően esetleg júniusban a betervezett egy kezelés helyett 2–3 is lehet. Az augusztusi kezelés a szeptóriás és alternáriás betegségek elleni feltételes védekezés.

A kiültetést követő intenzív hajtásnövekedés megindulásának időszakában a vírusvektor levéltetvek ellen szükséges védekezni. Esetenként a védekezés többszöri megismétlésére is sor kerülhet.

A szabadföldi paradicsomot károsító burgonyabogár különösen a tábla széléhez közeli területeken okozhat károkat. A tömegesen betelepülő imágók elleni védelemre hatásos inszekticid hatóanyagok (piretroidok, nereisztoxin prekurzorok) állnak rendelkezésre. A kártétel további terjedése gyakran a szegélykezeléssel megállítható. A lárvák elleni védekezésre az előzőeken túl a Bacillus thüringiensis var. tenebrionis mint biopreparátum is engedélyezett.

A folyamatos, elhúzódó érési idő a paradicsom kártevői ellen esetenként szabad földön is szükségessé tehet rovarölő szeres kezeléseket.

Az utóbbi esztendőben a gyapottok-bagolylepke termést veszélyeztető, kelő lárvái ellen a paradicsom érése során volt szükség vegyszeres növényvédelmi beavatkozásra. Ilyen esetben az inszekticides permetezéseket a szedések közötti időszakban az élelmezés-egészségügyi várakozási idő messzemenő figyelembevételével lehet elvégezni.

A helyre vetett paradicsom gyomnövények elleni állománykezelésére a paradicsom 6–8 leveles fejlettségénél kerülhet sor, míg palántázott paradicsomnál ez az időpont a palántázást követő 2 hét. Gyomirtásra metribuzin hatóanyag engedélyezett. Egyéves vagy évelő egyszikű gyomok előfordulása esetén a speciális egyszikűirtó készítmények használhatók.

Hajtatás

A fajtaválasztáskor a tobacco mosaic tobamovirussal, továbbá a kladospóriumos betegséggel szemben ellenálló fajtákat kell előnyben részesíteni. Ahol már a pirenohétás betegség előfordulását észlelték, ott e betegséggel szemben ellenálló fajtát kell választani.

Ha a palántanavelést követően a növényházi kiültetésre kijelölt terület talaja gubacs-fonálféreggel fertőzött és a talajfertőtlenítési módszerek nem használhatók, akkor a rezisztens és a toleráns fajták termesztésével a kártevő ellen kielégítő eredménnyel védekezhetünk.

A termesztési mód a védekezés sikerét alapvetően meghatározza. A vegetációs fűtés használata, a jó szellőztetés megoldása, a m2-re javasolt tőszám betartása elengedhetetlen. Mindezek a növényfelület nedvességi időtartamának csökkentését szolgálják. Ellenkező esetben a kórokozók számára kedvező környezet sok védekezést indokol. Ha beporzásra poszméheket használunk, akkor csak méhekre nem veszélyes szereket válasszunk!

Vetés előtt a maggal terjedő tobacco mosaic tobamovirus, valamint a tomato mosaic tobamovirus ellen a magot 1%-os nátrium-hidroxidban 10 percig csávázni kell. E kezelés elmaradhat, ha a vetőmag-előállító cég a magot már csávázta és ezt a mag csomagolóanyagán feltüntette.

A gyökérgubacs-fonálféreg kártétele megelőzhető a palántanevelés közegének gondos megválasztásával. Indokolt esetben a talajfertőtlenítésre már a palántanevelés előtt sor kerülhet. A fonálférgek elleni talajfertőtlenítés módszereinek leírása A paradicsom kártevői, gyökérgubacs-fonálférgek című résznél található.

A gyökérgubacs-fonálférgek ellen a kiültetés előtt használt készítmények egyúttal gyomirtó hatásúak is.

Vetés után, kelés előtt a már kikelt gyomok ellen diquát-dibromid vagy a glufozinát-ammónium hatóanyagú totális herbicideket kell használni.

A palántanevelés során magvetés után, majd kelés után palántadőlés ellen 8-oxikinolin-szulfát, cineb, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyagú szerrel kell a talajt beöntözni. Palántaneveléskor legalább 2 alkalommal a fitoftórás betegség ellen mankoceb, propineb, metirám, kaptán vagy klórtalonil hatóanyagú szerekkel kell védekezni.

A palántanevelés időszaka a tervezett kiültetési időponttól függően változó, általában két hónapig tart. A kártevők előfordulása részben a palántanevelő belső higiénés viszonyaitól, másrészt a kívülről betelepedő fajok migrációs viszonyaitól függ. A palántanevelés téli és kora tavaszi időszakában a kártevők szabad földről való betelepedésével nem kell számolni. Így kizárólag a növényházban előforduló fajok veszélyeztetik a palántanevelés során a paradicsomot. Közülük a fertőzött talajjal terjedő gyökérgubacs-fonálférgek és a gyomokon, növényházakban átteleltetett növényeken meghúzódó üvegházi molytetű a legjelentősebb.

Az üvegházi molytetű elleni védelem a téli, kora tavaszi növényházi hajtatás céljára nevelt palántáknál meghatározó jelentőségű. Mivel ebben az időszakban külső betelepedéstől nem kell tartani, akár kémiai, akár biológiai módszerek felhasználásával elejét vehetjük a kártevő elszaporodásának. Az üvegházi molytetű ellen a palántanevelés során buprofezin, teflubenzuron, metomil, oxamil hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk.

Amennyiben a kiültetést követően az üvegházi molytetű elleni védelmet az Encarsia formosa kibocsátásával kívánjuk megoldani, úgy a palántanevelés során rovarölő szerek használatát kerülnünk kell.

Az őszi növényházi hajtatás céljára a nyár folyamán nevelt palánták üvegházi molytetű elleni védelme, a szabadból betelepedő népes populációk miatt, különösen a hajtatókörzetekben, alapvető fontosságú.

Kiültetés előtt sekélyen bedolgozva (ppi) gyomirtásra a difenamid hatóanyagú gyomirtó szer használható.

A kiültetéstől a betakarításig terjedő időszakban kiültetés után közvetlenül a szklerotíniás betegség ellen a növényeket procimidon- vagy vinklozolintartalmú szerrel kell permetezni. Ha az előző növénykultúrákban a szklerotíniás betegség nem jelentkezett, akkor e kezelés elmaradhat. A kiültetés után, a növények intenzív fejlődésének időszakában a fitoftórás betegség veszélyeztet. Ilyenkor a szisztémikus hatású benalaxil, cimoxanil, metalaxil, efozit vagy oxadixil hatóanyagú szerrel kell védekezni. Ekkor ún. blokk-kezelést ütemezünk, azaz e készítmények valamelyikét egymás után legalább 3 alkalommal használjuk. E megelőző védekezések időköze 14 nap lehet, ha viszont a fitoftórás betegséget már észleljük, akkor a védekezési időközt 6 napra kell csökkenteni. A zárókezeléseket újra kontakt szerekkel végezzük, és a palántanevelésnél már használt készítményekkel permetezzünk. A botrítiszes betegség ellen a zöldmunkák elvégzése után legalább 3 alkalommal procimidon vagy vinklozolin hatóanyag-tartalmú szerrel kell védekezni. A paradicsomon a lisztharmat is felléphet. Ilyenkor a miklobutanil- vagy a bupirimáttartalmú szert kell választani. A kezelések feltételesek, csak a betegség észlelése esetén védekezzünk.

A gyökérgubacs-fonálféreggel fertőzött palánta ültetésekor vagy az ültetést megelőzően elmulasztott talajfertőtlenítés esetén oxamil hatóanyagú granulátum kiszórásával vagy azonos hatóanyagú növényvédő szerrel, levélpermetezés formájában védekezhetünk. Ezen kezelések csak a tenyészidő elején mérséklik a fonálférgek elszaporodását.

A kiültetést követő időszak növényvédelmét az üvegházi molytetű elleni védelem határozza meg. Azokban a temesztőberendezésekben, ahol a termesztés a tél folyamán szünetel és a palánta üvegházi molytetűtől mentes, csak a szabadföldi felmelegedést követően, rendszerint májustól várható a kártevő megjelenése. A termésérést megelőző időszakban a későbbi, tömeges elszaporodás megelőzése érdekében szükség lehet az üvegházi molytetű elleni védekezésre.

A kiültetést követő intenzív hajtásnövekedés időszakában számíthatunk a paradicsomon előforduló levéltetvek megjelenésére. Ellenük vagy az Encarsia formosat kímélő speciális levéltetűölő készítménnyel (pirimikarb), vagy a természetes ellenségeik (Aphidius matricariae) kibocsátásával védekezhetünk.

A növényházba, a terméskötődés mértékének fokozására betelepített Bombus terrestis kímélése érdekében, a tenyészidőszak ezen részében a biológiai növényvédelem nyújtotta lehetőségeket részesítsük előnyben!

A hajtatóházban, támrendszer mellett termesztett paradicsom érése több hónapig elhúzódik. Gyakori, hogy az üvegházi molytetű az érés időszakában olyan mértékben szaporodik el, hogy a szedések között is indokolt a növényvédő szeres kezelések elvégzése. Erre az üvegházi molytetű ellen engedélyezett készítmények egyrészének (deltametrin, cipermetrin, permetrin + tetrametrin) rövid élelmezés-egészségügyi várakozási ideje lehetőséget ad.

A szabadföldi paradicsom védelme (palántázott)

A hajtatott paradicsom védelme

* A vetés előtti és a kiültetés előtti kezeléseket a nematoid hatású készítmények fitotoxikus hatása miatt a feltüntetett naptári időpontnál korábban kell elvégezni.