Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A hagyma kártevői

A hagyma kártevői

A csíranövényt, a gyökérzetet, illetve a föld alatti részeket a talajlakó kártevők (drótférgek, áldrótférgek, pajorok) mellett a hagymalégy, a szár-fonálféreg, a közönséges nárciszlégy, a fésűslábú viráglégy károsíthatja.

A leveles növényen, a zöld növényi részeken a dohánytripsz, a hagymabogár, a hagymaormányos, a hagymaaknázólégy, a hagymalégy és a bagolylepkék okoznak kárt.

A virágzaton (maghagymatermesztésben) a dohánytripsz mellett a hagymamolyt lehet megemlíteni.

Hagymaormányos

(Ceutorhynchus suturalis)

Tápnövénykör: vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma (általánosan az Allium nemzetségbe tartozó növények).

Kárkép: az imágó és a lárva is károsít. Az imágó a hagyma levelén lyukakat furkál, körkörösen kirágja az epidermiszt. A sárgás-fehéres, testszínű, kukac típusú lárva a levél belsejében hosszanti lefutású hámozást végez, csak az epidermiszt hagyja meg. A lárva fejlettségétől függően 1–2 mm széles, illetve néhány centiméter hosszú a hámozgatás, ami következtében a levél elsárgulhat, elszáradhat.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Közép-Európában elterjedt faj, Magyarországon az ismert hagymatermesztő vidékeken megtaláljuk. Kártétele egyes években jelentős.

Fejlődésmenet: imágó alakban telelő, évi egy nemzedékű faj. Az imágók április végétől, május elejétől jelennek meg a hagymatáblákon, érési táplálkozás után párosodva a nőstények lyukat fúrva a hagymalevél belsejébe helyezik el petéiket. Mintegy egyhetes embrionális fejlődés után a kikelő lárvák májusban és júniusban károsítanak (az elhúzódó peterakás miatt hosszú a károsítás időtartama). Egy levélben több, sokszor különböző fejlettségű lárvát is találunk. Nyár közepén a talajban bábozódnak, a frissen kikelt imágók még táplálkozhatnak, majd diapauzába vonulnak.

Ökológia és előrejelzés: kevés ismeretünk van ökológiájával kapcsolatban, valószínűleg elszaporodásának a meleg, korai tavasz kedvező. A táblán hálózással végezhetünk szignalizációt az imágóra.

Védekezés: az ormányosok ellen hatékony és a hagymában engedélyezett inszekticidek (foszfamidon, kinalfosz) megfelelő védelmet adnak.

Hagymalégy

(Phorbia antiqua)

Tápnövénykör: vöröshagyma, fokhagyma, téli sarjadékhagyma.

Kárkép: magvetés után a fiatal növények (gyakran sorban egymás mellett több is) elszáradnak, kipusztulnak. Idősebb növényen a hagymafej károsított, a növény elpusztulhat, a károsított hagymarész főleg csapadékos időben rothadhat.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Európában jól ismert, különösen a nedves, csapadékos éghajlatú területeken fontos kártevő. Hazánkban is mindenütt előfordul, kártétele elsősorban a csapadékosabb Dunántúli területeken vagy csapadékos évjáratokban jelentősebb.

Fejlődésmenet: évente 2, esetleg csonka 3 nemzedéke fejlődik. A talajban telelő tonnabábból az imágók a cseresznye virágzásakor jelennek meg. A nőstények petéiket a fiatal vagy idősebb hagyma levélhónaaljába, a levelek közé rakják, többnyire csoportokba. A fiatal nyüvek a növény föld alatti részébe, a hagymafejbe fúrják be magukat. Fiatal növényeknél egyik növényből a másikba átmenve egy sorban többet is elpusztítanak. 2–3 heti táplálkozás után elhagyják a hagymát, és a talajban bábozódnak. 10–14 napos bábállapot után következhet a 2. nemzedék előjövetele.

Ökológia és előrejelzés: a nedvesebb országrészeken gyakoribb és jelentősebb a kártétele. Nyugat-Európa egyik legsúlyosabb hagymakártevője. Nálunk az első nemzedék imágórajzását kell hálózással nyomon követni és a védekezést időben elvégezni.

Védekezés: korai kártétele megakadályozható talajfertőtlenítéssel (diazinon), illetve az imágók rajzásakor kell ezek és a frissen kikelő lárvák ellen védekezni (pl. foszfamidon, fenitrotion, klorpirifosz-metil hatóanyagokkal).

Hagyma-aknázólégy

(Dizygomyza cepae)

Tápnövénykör: vöröshagyma, fokhagyma.

Kárkép: a hagyma levelein hosszúkás lefutású, kacskaringós aknázás látható.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Európában ismert faj, a csapadékosabb területeken jelentősebb kártétele. A kártétel minőségrontásként is jelentős.

Fejlődésmenet: évente egy nemzedéke ismert, második nemzedéke Európában ismert, nálunk még pontosítandó. A legyek április végétől rajzanak, a nőstények petéiket tojócsövükkel a levél lemezébe helyezik. A nyüvek a levélben aknázva táplálkoznak, néhány hét után a levél tövi részébe vagy a talajba vonulnak bábozódni.

Ökológia és előrejelzés: elszaporodásának valószínűleg a nedves időjárás, a nedves talajállapot, a magas talajvízszint kedvez.

Védekezés: a hagymalégy ellen engedélyezett készítmények itt is használhatók.