Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A bab gyomnövényei

A bab gyomnövényei

A bab gyomnövényzete egyéb, melegigényes zöldségnövények gyomflórájához hasonlít. Gyomnövényei közt számtalan egyéves egy- és kétszikű, helyenként évelő egy- és kétszikű faj egyedei találhatók meg. Legnagyobb mennyiségben és borítással a T3, de leginkább a T4 életformájú gyomnövények fordulnak elő.

A T3 életformájú gyomnövények csoportjából a vadrepce (Sinapis arvensis) és a repcsényretek (Raphanus raphanistrum) említhető. A nagyszámú nyárutói, egyéves (T4) gyomnövény közül – az Országos Gyomfelvételezések adataival megegyezően – a magas termetű közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a fehér libatop (Chenopodium album), a szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus) és a parlagfű (Ambrosia elatior) emelhető ki. Helyenként kiugróan magas borítási értékkel egyéb gyomnövények is, mint pl. a muharfélék (Setaria spp.), keserűfűfélék (Polygonum spp.) is előfordulhatnak. Betelepülésük és felszaporodásuk esetén gondot okoznak a már említett parlagfüvön kívül más, veszélyes, nehezen irtható növények is: maszlag (Datura stramonium), olasz szerbtövis (Xanthium italicum).

Azokon a területeken, ahol a korábbi években napraforgót termesztettek, számítani kell az árvakelésű napraforgó megjelenésére is.

Az évelő gyomnövények sorából a foltszerűen előforduló apró szulák (Convolvulus arvensis), a mezei acat (Cirsium arvense), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens) és a fenyércirok (Sorghum halepense) gyomosíthat.

A bab gyomirtása

A bab gyomirtásának tervezésekor vegyük figyelembe, hogy a bab a gyomosodásra érzékenyen reagál. Gyomos táblán csökken a termés mennyisége és romlik a termés minősége. Ez a megállapítás vonatkozik az évelő gyomnövényekre is, amelyek a babban nem vagy csak nagyon nehezen és költségesen irthatók. Ezért a bab termesztésére kijelölt terület lehetőség szerint évelő gyomoktól mentes legyen. Gyomirtási szempontból a babnak hormon hatású gyomirtó szerrel gyomirtott kalászos növény a legjobb előveteménye, mert az évelő gyomok már az előveteményben gyéríthetők. Kalászosok kizöldült tarlóján glifozat hatóanyagú gyomirtó szerekkel az évelő fajok mennyisége tovább csökkenthető. A bab termesztését megelőző agrotechnikai munkák (tarlóhántás, őszi mélyszántás, talaj-előkészítés) során nagy mennyiségű gyom pusztítható el.

A bab termesztése során a termesztés helyétől és a gyomirtandó felület nagyságától függően mechanikai (kézi kapálás, kultivátorozás) vagy vegyszeres gyomirtást végezhetünk.

A kézi vagy gépi kapálásokat a bab kelését követő gyomosodás kialakulásakor kell kezdeni, és igény szerint a tenyészidőszak során több alkalommal lehet megismételni. A sorok záródása után a babnövények sérülése nélkül a mechanikai gyomirtás már nem végezhető el.

A gyomirtó szerek kiválasztásánál általános elv, hogy a zöldbabot egy, esetleg két kezeléssel, rövid hatástartamú szerekkel, míg az étkezési szárazbabot és a vetőmagnak termesztett babot a hosszabb tenyészidő miatt nemritkán három kezeléssel, lehetőség szerint hosszabb hatástartamú készítményekkel kezeljük.

A vegyszeres védekezés a presowing kijuttatott trifluralin hatóanyagú herbiciddel indítható.

A kétszikű gyomnövények elleni hatékonyság preemergensen és/vagy posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerekkel növelhető.

A csak vetés után, kelés előtt kezelt területeken egy- és kétszikű gyomok ellen két gyomirtó szer tankkombinációját vagy kombinált gyomirtó szert használjunk. Túl korai vetés vagy a kelést követő hideg időjárás esetén számolni kell a gyomirtó szerek esetleges fitotoxikus hatásával.

Jól sikerült gyomirtás esetén a posztemergens kezelések elmaradhatnak. Amennyiben a bab kelését követően tömeges gyomkelés indulna meg, a gyomok 2–4 leveles állapotánál használjunk kétszikű gyomokat irtó, bentazon hatóanyagú gyomirtó szert.

Posztemergensen egyszikűirtó készítmények alkalmazására csak ritkán kerül sor, mivel az egyéves fűfélék presowing vagy preemergens kezelésekkel kiválóan irthatók. Használatukat a helyenként foltokban előforduló évelő egyszikű gyomok indokolhatják.

A bab gyomirtó szerei