Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

18. fejezet - A bab

18. fejezet - A bab

A bab betegségei

A babon a babmozaik (bean common mosaic potyvirus, bean yellow mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus), valamint a bab levélsodródása (bean leaf roll luteovirus) fordul elő. Számos fajta a gyakran előforduló bean common mosaic potyvirus kórokozóval szemben rezisztens. Ezeket a fajtaleírások közlik. A bab xantomonászos betegsége (Xanthomonas campestris pv. phaseoli) magas hőigénye miatt a bab legjelentősebb betegsége. A bab pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. phaseolicola) főleg hűvös, csapadékos nyarakon jelentkezik. A bokorbab-fajták zöme e betegséggel szemben ellenálló. A bab kurtobaktériumos hervadása (Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens) ritkán fordul elő. A bab kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum lindemuthianum) elsősorban meleg, csapadékos nyarakon válik jelentőssé. A babrozsda (Uromyces appendiculatus) elsősorban a szárazbab- és magtermesztés során fordul elő. A bab szklerotíniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum) egyes fajtákon, rendszeres öntözés esetén lép fel.

Babmozaik

(Bean common mosaic potyvirus, BCMV, bean yellow mosaic potyvirus, BYMV, cucumber mosaic cucumovirus, CMV)

Gazdanövény: a BCMV gazdanövénye a bab, a BYMV gazdanövényei elsősorban a hüvelyesek.

Tünet: a levélen világos- és sötétzöld vagy élénk sárgászöld mozaikfoltok, a száron vonalszerű elhalások, a hüvelyen sárgás- vagy sötétzöld foltok láthatók. A hüvely apró, deformált.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a betegség babon gyakori, a növények satnyák, a hüvelyek aprók, alaktalanok.

Kórokozó átvitele, terjedése: fertőzési források a vetőmag, valamint az évelő gazdanövények. A kórokozó szövetnedvvel átvihető. Számos levéltetűvektoruk van. A BCMV pollennel is terjed.

Ökológia: a levéltetveknek kedvező időjárás esetén a megbetegedés mértéke jelentős lehet.

Védekezés: a babfajták zöme BCMV-vel szemben ellenálló, a többi vírussal szemben azonban nem. Ezért fontos a vírusmentes vetőmag előállítása. Magtermesztés során a növényállományban a szelekciót virágzás idején, valamint a hüvelyek kifejlődése után el kell végezni. Továbbá a levéltetűvektorok rendszeres gyérítése is elengedhetetlen.

A bab xantomonászos betegsége

(Xanthomonas campestris pv. phaseoli)

Gazdanövény: a bab és a szója.

Tünet: a sziklevélen apró, a lomblevélen pedig 2–3 mm-es, szögletes, vizenyős foltok láthatók. A száron a foltok megnyúltak. A hüvelyen 4–5 mm-es, kerek, vizenyős foltok találhatók. A magon okkersárga elszíneződés észlelhető.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a babon általánosan előforduló, jelentős betegség.

A kórokozó életmódja: fertőzési forrás a vetőmag, ahonnan a kórokozó a sziklevelekkel kerül a talaj felszínére. A baktérium a sziklevelekről a lomblevelekre, a szárra jut, onnan pedig a hüvelyeket fertőzi meg. A kórokozó felfröccsenő vízcseppekkel terjed.

Ökológia: a meleg, 20 °C feletti hőmérséklet, a csapadékos időjárás vagy a gyakori öntözés a kórokozó számára kedvező.

Védekezés: vetésre csak egészséges mag használható. A betegség ellen 2–3, majd 6–7 lombleveles korban, virágzás előtt és után, valamint a hüvelyfejlődés időszakában kell védekezni. Védekezésre kasugamicin-, réz-szulfát-, rézoxiklorid- vagy réz-hidroxidtartalmú szerek jöhetnek számításba.

A bab kolletotrihumos betegsége

(Colletotrichum lindemuthianum)

Gazdanövény: bab.

Tünet: a sziklevélen apró, kerek, barna foltok láthatók. A levélen bár foltok is észlelhetők, mégis a legjellegzetesebb tünet a levélerek részleges vagy teljes barnulása. A száron hosszú, barna csíkok jelentkeznek. A hüvelyen 4–5 mm-es, kráterszerűen besüppedő foltok észlelhetők. Bennük apró, rózsaszínű acervuluszok tömege képződik.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a babon gyakran előforduló, jelentős gombás betegség.

A kórokozó életmódja: fertőzési forrás a vetőmag. A kórokozó a sziklevélről a lomblevélre és szárra, majd a hüvelyre jut. A kórokozó acervuluszból kikerült konídiumai légmozgással vagy vízcseppekkel terjednek.

Ökológia: a kórokozó számára a 17–24 °C körüli hőmérséklet, a csapadékos időjárás vagy a rendszeres öntözés kedvező.

Védekezés: a vetőmagot porcsávázni kell. Csávázásra benomil, tirám és kaptán hatóanyagú csávázószerek használhatók. A magvakat általában csávázottan forgalmazzák. Amennyiben nem, akkor a termelőnek kell a csávázást elvégezni. Az állományvédelem időpontjai a bab xantomonászos betegségénél leírtakkal azonosak. Védekezésre cineb, mankoceb, propineb, metirám, kaptán vagy folpet hatóanyagú szerek ajánlhatók.

Babrozsda

(Uromyces appendiculatus)

Gazdanövény: bab.

Tünet: a levélen, a száron, valamint a hüvelyen figyelhetők meg a tünetek. Tavasszal a levélen és a száron pontszerű spermogóniumok és sárgásfehér, csésze típusú ecídiumok láthatók. Később a levélen, a száron és a hüvelyen vörösbarna uredo- és fekete teleutopusztulák jelennek meg.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: étkezési babon szórványosan, főleg szárazbabnak termesztett babon vagy magtermesztés esetén jelentkezik. Súlyos lombpusztulást okoz, a hüvelyek értéktelenek.

A kórokozó életmódja: fertőzési források a növénymaradványok, ahol a kórokozó uredo- és teleutospórákkal telel át. Innen fertőződnek a következő évben a növények. A vegetációs időben több uredospóra-generáció fertőz.

Ökológia: a betegség számára a meleg, száraz időjárás kedvező.

Védekezés: a betegség jelentkezésekor cineb, mankoceb, propineb vagy metirám hatóanyagú szerekkel védekezhetünk.