Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A komló kártevői

A komló kártevői

Talajszint alatt a gyökereket, a tőkét és az indák elfásodott alapját támadják meg a vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici L.) és a cserebogár (Melolontha melolontha L.) lárvái. A két bogárlárva kívülről támadja meg a gyökereket, illetve a tőkét. Tömeges elszaporodásuk esetén a szikét teljesen tönkretehetik rágásukkal.

Fakadó komlón károsítanak a különböző ormányosbogarak: a vincellérbogár (Otiorhynchus ligustici L.), a hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus F.) és a fekete barkó (Psalidium maxillosum F.) imágói. Kártételük – a fakadó hajtások hegyének lecsipkedése – nemritkán minden egyes hajtáson megfigyelhető, ami súlyosabb esetekben a tarrágásig fokozódhat. Leveleken, tobozokon és indákban károsít a komlóbolha (Psylliodes attenuata Koch), a komlólevéltetű (Phorodon humuli Schrk.), a takácsatka (Tetranychus urticae Koch), a káposzta-bagolypille (Mamestra brassicae L.), a saláta-bagolypille (Mamestra oleracea L.), az amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea Drury) és a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hb.). A káposzta- és saláta-bagolypille második nemzedékének hernyói a korai érésű komlóban a szürettel kb. egy időben okoznak komoly károkat egyes években. Olyan mértékben pusztítják el a leveleket és tobozokat, hogy csak az indák maradnak meg. Ugyancsak ebben az időben jelentkezik az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke, hasonló kártétellel, mint a bagolypille. A kárt fokozza, hogy a nem károsított, de összeszövögetett tobozok sem alkalmasak szedésre. A kukoricamoly hernyója az indák szövetét rágja, be- és kifurakodásával a szállítószövetekben okoz sérüléseket, és ezáltal tápanyag-szállítási zavarokat.

Komlólevéltetű

(Phorodon humuli)

Tápnövénykör: télen a szilva és néhány Prunus faj (kökény, kökényszilva, sajmeggy). Nyáron a vad és a termesztett komló.

Kárkép: a levéltetvek szívogatásának hatására a levelek a fonák felé begörbülnek, az alsó leveleken fényes, ragadós bevonat, mézharmat található. A virágzatot, a tobozokat is meglephetik, és azok torzulását idézik elő.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: eurázsiai faj, de behurcolással Észak-Amerikában is megtelepedett. Magyarországon gyakori, a Balaton környékén, a Budapest körüli hegyvidékeken és a Tiszántúlon a vad komlón tömegesen fordul elő. A közvetlen szíváskár és a vírusos betegségek átvitele miatt a termést jelentősen csökkentheti.

Fejlődésmenet: a petéből kifejlődő ősanya és első leánynemzedékük a Prunus-félék leveleinek fonákán él. A május közepén megjelenő szárnyas egyedek repülnek át a vad és termesztett komlóra. Rajzásuk elhúzódó, mert a Prunus-féléken a nyár folyamán sok szárnyas nőstény fejlődik.

Ökológia és előrejelzés: a levéltetvek hőmérsékleti optimuma 18–22 °C, 75–85% körüli relatív nedvességtartalom mellett szaporodnak tömegesen. Egyes katicabogárfajok, lebegőlegyek, fátyolkák, parazitoidok, darazsak és Entomophtora gombafajok csökkenthetik számukat. A szárnyas egyedek betelepedését sárgatálakkal jelezhetjük elő.

Védekezés: tömeges elszaporodás esetén használhatók a formotion, foszfamidon, dimetoát hatóanyagú inszekticidek.