Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A len védelme

A len védelme

A len termesztésénél követendő alapelv a vetésváltás alkalmazása, a térbeli izoláció biztosítása, a növények gyors, egyenletes fejlődését lehetővé tevő tápanyag-ellátottság és a korai vetés megoldását elősegítő, jó talaj-előkészítés.

A len vetőmagcsávázása a kórokozó gombák és rovarkártevők ellen indokolt. A csíranövényt károsító kórokozók (pl. Fusarium spp.) ellen alkalmazhatók a benomil és a mankoceb hatóanyag-tartalmú készítmények. A csávázáskor alkalmazott kombinált eljárás az inszekticid hatású karbofurán hatóanyag igénybevételével biztosítja a csíranövény védelmét a talajlakó kártevőkkel és a lenbolhával szemben. A csávázásra alkalmazott készítmények tapadóképességének fokozása érdekében a felvitelt paraffinolaj vagy más, erre a célra alkalmas segédanyagok alkalmazásával együtt kell megoldani.

A fertőzési küszöbértéket (2–3 db/m2) meghaladó drótféreg- és pajorlárva-előforduláskor célszerű talajfertőtlenítést végezni karbofurán hatóanyag-tartalmú inszekticidgranulátummal.

A lenvetések kelése előtt, március közepén alkalmazhatunk preemergens gyomirtást a táblázatban foglaltak szerint.

A fiatal lennövényeket esetenként nagy tömegben lepi el a lenbolha. Abban az esetben, ha a táblaszegély növényeinek 50%-a károsított, szükséges az állománykezelés végrehajtása metilparation hatóanyag-tartalmú készítménnyel.

A posztemergens gyomirtásra a len (8–12 cm-es) és a gyomnövények (2–4 leveles) fejlettségére figyelemmel április első felében kerülhet sor.

Az egyes években tetemes kár okozója lehet a lentripsz. Egyedszámtól függően (5–9 egyed/növény) védekezhetünk – lehetőleg még virágzás előtt – formotion, dimetoát, metilparation és foszmetilán hatóanyag-tartalmú készítményekkel.

A szeptóriás szárbarnulás, a fenésedés és a szártörés kórokozóinak fellépésekor a járvány kialakulásának kezdetén kell a védekezést megkezdeni, amit szükség esetén 8–12 naponként, 2–3 alkalommal meg kell ismételni. A védekezésre igénybe vehetők a cineb hatóanyag-tartalmú készítmények.

Az olajlen betakarítása előtt célszerű a lombtalanítás elvégzése diquát-dibromid hatóanyag-tartalmú készítménnyel. A rostlen dimetipin hatóanyag-tartalmú készítménnyel deszikkálható.

A len védelme