Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A len kártevői

A len kártevői

Az olaj- és a rostlen szikleveleit a lenbolha, a zsírfényű lenbolha, a vetési fésűsbagolylepke és a lentripsz veszélyezteti.

A növények gyökérzetét kisebb mértékben a pajor, a drótféreg és az áldrótféreg típusú lárvák, valamint a lenbolha, a lószúnyog és a bagolylepkelárva károsítja.

A zöld növényi részeket táplálékként fogyasztják a hörcsög, a sároshátú bogár, a lenbolha, a mezei poloska, a somkóró-bagolylepke lárvája, a lentripsz és a tavaszi lentripsz.

A len szárát a lencincér lárvája károsítja.

A virágot a lentripsz, a termést a lenbolha, a gamma-bagolylepke és a lentokmoly lárvája veszélyezteti. Eseti kártevő még a lucerna-, a somkóró-, a len-bagolylepke, a törpe- és güzüegér, valamint a mezei pocok.

Lentripsz

(Thrips lini)

Tápnövénykör: tápnövényei a termesztett és a vad lenfajok.

Kárkép: a károsított növények gyengén fejlődnek, a levelek deformálódnak, sarló alakúak, zsugorodnak és leszáradnak. A hajtásvégek meggörbülnek, kifakulnak, a tövük elhal, és oldalágak fejlődnek (gyertyatartószerű tövek). A szívogatott bimbók elhalnak és lehullanak, így a toktermés is kevesebb lesz.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Európa minden lentermelő országában elterjedt. Hazánk dunántúli területein és a lentermelő körzetekben gyakori.

Kártétele mennyiségi és minőségi vonatkozásokban egyaránt értékelhető.

Fejlődésmenet: évente egy nemzedéke fejlődik.

Az imágók telelnek át a talajban. A rajzás a len kelésével egybeesik.

A nőstények 4–5 hetes érési táplálkozás után raknak petét a növények tenyészőcsúcsába és a bimbókba. Az embrionális fejlődés kb. egy hétig tart, a lárvák fejlődése 5–6 hétig. A kifejlett tripszek még egy ideig károsítanak, majd a talajba vonulnak telelni.

Ökológia és előrejelzés: a száraz, meleg tavaszok, valamint a sok vad len és a rendszeres lentermesztés kedvez a tripszeknek.

Növényegyed-vizsgálattal szignalizációt adhatunk. A keléstől számítva 5 naponként kell figyelni a növényeken károsító tripszek egyedszámváltozását.

Védekezés: a vetésváltás betartása minden körülmények között célszerű. Az egyedszámtól függően a növényállomány-kezelést zöldbimbós állapotban kell elvégezni dimetoát, metilparation, formotion és foszmetilán hatóanyag-tartalmú készítményekkel.

Lenbolha

(Aphthona euphorbiae)

Tápnövénykör: fő tápnövénye a termesztett és a vad len. A lenen kívül a kutyatejféléken is kifejlődik.

Kárkép: fő kártevő a bogár, amely a szikleveles növényen kis gödröket rág. Ezeken a sebhelyeken a növény szabályozás nélkül párologtat, ezért kiszáradhat. Erős kártétel esetén a növény levelei hervadnak, barnulnak, majd elpusztulnak. Száraz idő esetén a bogarak gyakran a rögök közé húzódnak, és már a talajban elrágják a csíratengelyt. Az új bogarak általában júniusban hámozgatják a zöld hajtásokat és tokokat. Következményként romlik a rost minősége. A lárvák a gyökereken rágnak, de kártételük nem jelentős.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt faj. Hazánkban a termesztő területeken mindenütt előfordul.

Kártétele általában 4–5%, egyes években azonban 25–30%-os termésveszteséget is okoz. A rostlen károsítása esetében rostminőségi problémákat (a szakítószilárdság csökkenését), olajlen esetében pedig az olajtartalom csökkenését okozza. A magvak csírázóképességét rontja a kártétel.

Fejlődésmenet: évente egy nemzedéke van.

Bogár alakban telel át az árokpartok avarában, pormentes, gyepes területeken. 9–10 °C-os hőmérsékleten jönnek elő. A rajzás általában szinkronban van a len kelésével. Száraz, meleg időben rendkívül falánk állat, ilyenkor okoz jelentős kárt. Érési táplálkozás és párosodás után rak petét a len tövéhez, a talajba. A kikelt lárva 3–4 hétig táplálkozik a gyökerekkel. A 2–3 hetes bábállapot után megkezdődik az új bogárnemzedék rajzása. Ezek az egyedek hámozzák a len szárát és a toktermését. Aratás után vad lenen és kutyatejféléken táplálkoznak, majd telelőre vonulnak.

Ökológia és előrejelzés: az egymást követő száraz, meleg tavasz kedvez a tömegszaporodásának. Csapadékos, meleg tél nagymértékű pusztítást okoz.

A telelő imágók egyedsűrűségét gyeptéglaminta módszerrel állapítjuk meg. Rövid előrejelzést, illetve szignalizációt tővizsgálattal adhatunk.

Védekezés: biztosítanunk kell a len optimális fejlődését. Jelenleg karbofurán hatóanyag-tartalmú csávázószerekkel vonják be a lenmagot. Ez az inszekticid kb. egy hónapig védelmet nyújt a bolha ellen. Ennek következtében az utódnemzedék kártételét is minimálisra lehet csökkenteni. Állománykezelés elvégezhető a metilparation hatóanyag-tartalmú készítményekkel.