Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A dohány védelme

A dohány védelme

A dohánytermesztés eredményességét befolyásoló számos károsító ellen csak az agrotechnikai és a kémiai védekezési módok ésszerű összehangolásával tudunk sikeresen védekezni.

A megfelelő vetésforgó, illetve vetésváltás alkalmazásától, valamint a káros szomszédság elkerülésétől a dohány termesztése esetében sem tekinthetünk el.

Leginkább javasoltak a kalászos növények, de szerepelhetnek a vetésforgóban még a kukorica, cukorrépa vagy a pillangós növények is, azonban nem közvetlen előveteményként.

A terület szakszerű megválasztásával és a kellő minőségben elvégzett talajmunkákkal a vírusos és gombás fertőzések mértékét, az állati kártevők felszaporodását és a gyomok veszélyes térhódítását tudjuk visszaszorítani.

Palántaágyi növényvédelem

A dohányvész ellen vetőmagcsávázás, a második védekezési feladat a melegágy talajának, takaróföldjének és a palántanevelés során használt eszközöknek a fertőtlenítése. A talajlakó kártevők, kórokozók és gyommagvak ellen leghatásosabb az általános talajfertőtlenítés. Erre a célra a metam-ammónium és a dazomet hatóanyagú szerek alkalmasak. Az utóbbi években elterjedt a metilbromid-klórpikrin hatóanyag alkalmazása is (csak gázmester végezheti!), főleg a csírázó gyommagvak, rovarkártevők és talajlakó gombák ellen. A talajban élő káros szervezetek elpusztítása történhet még talajgőzöléssel is.

A dohánypalántákon még a gondosan elvégzett talajfertőtlenítés esetén is felléphetnek betegségek. Gombás betegségek esetén, preventív jelleggel, a propineb és cineb hatóanyagú szerekkel való ismételt beöntözés javasolható.

Baktériumos fertőzés esetén a bordói leves beöntözés vagy – eseti engedéllyel – a kasugamicin hatóanyagú szerrel történő permetezés javasolható.

A fekete gyökérrothadás korai szántóföldi fertőzése ellen palántaágyban is védekezhetünk a triadimefon vagy a ciprokonazol hatóanyagú (alkalmazásuk csak eseti engedély esetén!) szerekkel, a kiültetést megelőzően 24–48 órával.

Szántóföldi növényvédelem

A termesztésre kijelölt terület talaját a kiültetést megelőzően (legalább 6–10 nappal) fertőtleníteni kell a talajlakó kártevők (pajorok, drótférgek stb.) számának csökkentése végett. Erre a célra a diazinon, a klorpirifosz, valamint a terbufosz hatóanyagú inszekticideket lehet a talajba bedolgozva alkalmazni. A felszívódó hatású terbufosz alkalmazása esetén csökkenthetjük a fiatal növényeken megjelenő szívó kártevők (tetvek, tripszek) egyedszámát is. Enyhe teleket követően vagy a talajfertőtlenítés elmaradása esetén számítani lehet a mocskospajor kártételére. Ellenük a kora reggeli vagy az esti órákban kinalfosz, foszfamidon vagy tetrametrin hatóanyagú szerrel való, sorra irányított permetezéssel védekezhetünk.

A dohánytermesztés sikerét a terület gyomviszonyai döntően meghatározzák. A gyomok elleni védekezésnek több módja is lehetséges, viszont mindegyiknek elengedhetetlen feltétele a vetésváltás, valamint az időben és megfelelő minőségben elvégzett talajmunka. Jelenleg széles körben elterjedt a dohány mechanikai gyomirtása. Ez kapálást, kultivátorozást jelent, amit a tenyészidő során 3–4 alkalommal célszerű elvégezni. Gyakran kombinálják a mechanikai gyomirtást a vegyszeres gyomszabályozó eljárásokkal.

Palántázás előtt, április végén vagy május elején az izopropalin vagy a benefin hatóanyagú gyomirtó szereket a talajba kell dolgozni. Talajfelszínre a metolaklór, a metobromuron, a napropamid, a difenamid és a pendimetalin hatóanyagú készítményeket vagy a technológiai kombinációk valamelyikét lehet kijuttatni.

A vírusok járványszerű jelentkezése elengedhetetlenné teszi az ellenük való védekezést. Ez lehetséges fajtakiválasztással (rezisztens), a terület megválasztásával (izoláció), valamint a vektorok elleni inszekticides kezelésekkel. A vírusvektor levéltetvek és tripszek ellen az előrejelzésre alapozott, szükség szerinti ismétlésben (szerrotációt alkalmazva) elvégzett formotion, pirimikarb, foszfamidon vagy tetrametrin hatóanyagú szerekkel védekezhetünk. Biztató kísérleteket folytatnak természetes olaj alapanyagú permetezőszerekkel is, amelyek a „szívás” megakadályozása útján a vírus növénybe való bejutását teszik lehetetlenné.

A dohánytermesztésben jelentős problémát okozhatnak a gombás eredetű megbetegedések is. Fogékony fajtáknál, meleg, párás időjárás esetén jelentkezik a peronoszpóra. Ellene preventív védekezés formájában alkalmazhatóak a propineb, mankoceb, metalaxil, oxadyxil, foszetil-Al vagy a benalaxil hatóanyagú fungicidek, váltakozva alkalmazva, szükség szerinti ismétlésben. Nagyon lényeges a levélfonák egyenletes fedése. A felsorolt fungicidek hatásosak az alternáriás levélfoltosság ellen is.

A dohánytermő területek egy része fertőzött dohányfojtó szádorral. Irtásának egyik lehetséges megoldása a fertőzött területek elhagyása s megfelelő vetésforgó betartása (5–6 év). Védekezhetünk mechanikai gyomirtással is (virágzás előtt kikapáljuk). Vegyszeres védekezéshez javasolható levél alá permetezéssel a glufozinát-ammónium a virágzó szádor ellen.

A pendimetalin és a maleinsav-hidrazid K-sója a kedvezőtlen kacsfejlődést akadályozza meg.

A dohány védelme