Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A mák védelme

A mák védelme

A mák igényes növény, megkívánja, hogy a termesztés egész ideje alatt a szükséges feltételeket biztosítsuk számára.

Jó táperőben lévő, gyommentes talajon a legtöbb növény után termeszthető. Legjobb előveteményei a pillangósok és a trágyázott kapás kultúrák. Leggyakrabban azonban két gabona közé vetik. A mák öntűrő képessége rossz, így legalább 3 év múlva kerülhet vissza arra a területre. Az agrotechnikai eljárások közül kiemelhetjük a vetés, a sarabolás és az egyelés gondos, időben való elvégzését.

A technológiai műveletek közül elsőrendű feladat a terület megválasztása. Itt a főbb szempontok: a talaj tápanyagkészlete, gyommentessége, az előző év(ek) mákterületeitől való tér- és időbeli izoláltsága. Ezzel visszaszorítható a növények ervíniás és pleospórás megbetegedése, és a gyomok térhódítása is.

Fontos a vetőmagtételek gondos tisztítása. A fertőzési forrásként szóba jövő magtoktöredékeket el kell távolítani. A csíranövényt károsító talajlakó gombák és a peronoszpóra ellen ajánlatos a magot csávázni. A gyakorlatban jól bevált a metalaxil hatóanyagú szerrel való csávázás (a szer engedélye a mákra nem tér ki).

A talajlakó kártevő elleni védekezés kisebb jelentőségű, de ha számuk a kritikus értéket (3–5 db/m2) meghaladja, célszerű a talajfertőtlenítést elvégezni diazinon hatóanyagú készítménnyel.

Tenyészidőben védekezni általában a peronoszpóra, a máktokormányos és ritkábban a levéltetvek ellen szükséges.

A peronoszpóra ellen a védekezést korán el kell kezdeni. Ez részben már a magcsávázás során elkezdődik, de később, a tőrózsa fejlődési állapotában – különösen a hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén (, a gomba fellépésekor állománykezelés formájában folytatódik, amely elsősorban a tokfertőzés megakadályozására irányul. A permetezést cineb, mankoceb, propineb, cineb + réz hatóanyagú fungicidekkel végezzük, és csapadékos időben 14 naponként megismételjük.

A peronoszpóra elleni védekezéshez legtöbb esetben kapcsolható a levéltetvek elleni szerek kijuttatása. Megjelenésüket figyelemmel kell kísérni (Moericke-féle sárgatál), s a lárvakolóniák kialakulásakor (virágzás előtt és/vagy után) dimetoát vagy pirimikarb hatóanyagú szerrel védekezzünk!

A máktokormányos megjelenésével május elejétől számolhatunk.

A levélen okozott kártétel jelentkezésekor dioxakarb, dimetoat, benszultap vagy metilparation porozó- és permetezőszerek valamelyikével védekezhetünk. Ha az imágók betelepedése a virágzás idejére is kiterjed, csak méhkímélő technológia alkalmazásával védekezhetünk ellenük.

A mák ápolási munkái közül legjelentősebb a gyomok elleni védekezés. Ez mechanikai és vegyszeres formában történhet.

Amint a sorok látszanak, el kell végezni a mák sekély kapálását (sarabolás), ezen kívül még további 2–3 kapálás válik szükségessé a tenyészidő során.

A vegyszeres gyomirtás rendszerint két alkalommal szükséges. Az első kezelést a vetés után, kelés előtt klórtoluron vagy a nitrofen hatóanyagú szerrel végezzük el. Sugárkezelt mag vetése esetén, a fitotoxikus hatás elkerülése végett, a nitrofen hatóanyagú herbicidet kell választani.

A második kezelésre az egyelést követően, a mák 8–10 leveles állapotában kerül sor. Ekkor a klórtoluron vagy piridat hatóanyagú szereket alkalmazhatjuk.

Amennyiben az alapkezelések hatása nem kielégítő, akkor a mák 4–6 leveles állapotában, március végén, a klórtoluron, piridat, fluazifop-p-butil vagy a diquat-dibromid hatóanyagú szer juttatható ki, durva cseppek formájában.

A mák védelme