Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A repce gyomnövényei

A repce gyomnövényei

A repce jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, azonban az aratásra a vetés idejétől függően elgyomosodik. Az augusztus utolsó hetében vetett táblák alacsony és közepes mértékben, míg a szeptember második felében vetett táblák kivétel nélkül erősen elgyomosodnak. A repce a vetésforgóban a gabona után következik, és ezért az utóbbi években a gabonavetésekben felszaporodott gyomnövények a repcében is károsítanak. A gyomfelvételezések alapján megállapíthatjuk, hogy a nagy széltippan, a pipitér, a szikfűfajok, a pipacs, valamint a ragadós galaj tekinthetők a legfontosabb gyomfajoknak. Ki kell emelni a ragadós galajt, amelynek károsítása azért jelentős, mert behálózza a repcetábla felső rétegét, és ezáltal a betakarításkor 20–30%-os termésveszteséget is okozhat. Az utóbbi évek védekezésében éppen ezért ennek a gyomnövénynek az irtása jelentette a központi feladatot.

A felmérések alapján a repcénél három kritikus gyomosodási időszak figyelhető meg.

Az első időszak, amikor jelentős gyomfelszaporodás várható, a keléssel egy időben jelölhető meg, különösen csapadékos nyár végi időjárás esetében. Ebben az időszakban 20–25 gyomfaj felszaporodása sem ritka. A rangsor elején már megtalálható az ebszikfű. Jellemző még ebben az időszakban a tyúkhúr, az árvacsalánfajok, a veronikafajok, valamint a nagy széltippan csírázása.

A második időszakban a repce erőteljes fejlődésével a gyomnövények borítási százalékának viszonylagos lemaradása figyelhető meg a repcével szemben. Ez az állapot legtöbbször február végéig, március elejéig tart, amikor a repce rendszerint erősen károsodik a téli időjárástól, és átmenetileg szintén a gyomnövényeké a főszerep. Ez az előny, a hatékony beavatkozás elmaradása esetén tartóssá is válhat. Ebben a (második) periódusban kevesebb jelentős borítással rendelkező gyomfaj található a táblákon, azonban a legjelentősebb fajok állandósulása tapasztalható. Az ebszikfű, a tyúkhúr, a veronikafajok és a galaj térfoglalása növekedik, és erőteljes előretörés figyelhető meg a nagy széltippan, a piros árvacsalán és a pipacsfajoknál is. Ez a periódus kritikus a repce szempontjából, mivel jelentősen csökkenhet a fejlődése, az elágazások száma és növekedése a főhajtáson. Átlagos időjárású években április elejére bekövetkezik a repce erőteljes lombzáródása, amely jó körülményeket biztosít számára egészen az érésig a gyomnövényekkel szembeni versengésben (kompetícióban).

A harmadik kritikus fázis a becők kialakulása tájékán jelentkezik, amikor a repce megdőlhet, és jelentősen felerősödhetnek azok a gyomfajok, amelyek a talajszintben, illetve az állomány alsó harmadában a vegetációs időben végig jelen voltak.

A repce gyomirtása

A repce gyomirtó szerei

A repce betakarítás előtti lombtalanítása