Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A napraforgó gyomnövényei

A napraforgó gyomnövényei

A napraforgó gyomnövényzete hasonlít a kukorica gyomflórájához. A gyomnövényzet összetételét nagymértékben meghatározza a vetés ideje, ugyanis a vetőágy-előkészítés talajmunkáival egyidejűleg elpusztítjuk a korábban kicsírázott gyomnövényeket.

Legnagyobb tömegben a T3 és T4 életformacsoportba tartozó egy- és kétszikű fajok fordulnak elő. Az előbbiből a vadrepce (Sinapis arvensis) és a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), az utóbbiból a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a muhar és a pirók-ujjasmuhar (Setaria spp., illetve Digitaria spp.), a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), a libatopfélék (Chenopodum spp.) és a keserűfűfajok (Polygonum spp.) találhatók meg tömegesen. Az évelők sorából a G1 csoportba tartozó fenyércirkot (Sorghum halepense), valamint a G3 életformájú apró szulákot (Convolvulus arvensis) és a mezei acatot (Cirsium arvense) kell megemlíteni.

A napraforgóban a veszélyes, nehezen irtható fajok betelepedését jól nyomon követhetjük az alábbi táblázat szerint.

Veszélyes gyomok elterjedése napraforgóban, Magyarországon (1986–1989)

Forrás: Tizenkét, jelentős kárral fenyegető gyomnövény országos felmérése. FM. Kiadv., Bp., 1990.

Különösen nagy gondot okoz a parlagfű (Ambrosia elatior), amelynek visszaszorítása széles körű szakértelmet és gyakorlati tapasztalatot igényel. Itt kell megemlíteni a csattanó maszlagot (Datura stramonium) és az olasz szerbtövist (Xanthium italicum), amelyek a korábbi egyoldalú szerhasználat következtében szaporodtak fel a napraforgótáblákon.

A napraforgó speciális élősködő gyomnövénye a napraforgó vajvirág vagy szádor (Orobanche cumana). Jelentősége lényegesen kisebb napjainkban, mint korábban volt. Ott, ahol mégis előfordul, használjuk az oxifluorfen hatóanyagú herbicidet, mert kifejezetten gátolja a vajvirág szekunder hausztóriumainak kifejlődését.

A napraforgó gyomirtása

Agrotechnikai védekezés: elsőrendű fontosságú a megfelelő tábla kiválasztása, ugyanis a napraforgó gyomirtásának „gyenge pontja” a kétszikű gyomfajok elleni posztemergens védekezés. Erre a célra jelenleg mindössze egy hatóanyag, illetve készítmény áll rendelkezésünkre. A táblát tehát úgy kell kiválasztanunk, hogy lehetőség szerint mentes legyen a nehezen irtható, ún. veszélyes, magról kelő, kétszikű és az évelő kétszikű gyomoktól.

További kívánalom, hogy a tábla talaja rendelkezzék a minimális, 1% feletti humusztartalommal és a 3032 feletti Arany-féle számmal jellemezhető kötöttséggel, ugyanis a felhasználható herbicidek többségének kicsi a szelektivitási faktora. Humuszban szegény, homokos talajokon könnyebben bekövetkezik a kártétel. Extrém időjárási körülmények között, pl. a keléskor lehulló nagy intenzitású és mennyiségű csapadék hatására, a napraforgón általánosan megjelennek a változó erősségű fitotoxikus tünetek. Szélsőséges esetekben a tábla teljes kipusztulása is bekövetkezhet. A fenti kedvezőtlen folyamatokat elősegíti az a körülmény is, ha a tábla helyenként lejtős vagy erodált felszínű.

A talaj-előkészítés minősége is döntő fontosságú a napraforgó gyomirtásánál. Az aprómorzsás, jól elmunkált talajban kedvezően fejthetik ki hatásukat a vetés előtt használt gyomirtó szerek. A nagy rögöket tartalmazó talajból a herbicidek elillannak vagy a preemergens védekezésnél a rögárnyék miatt alakulnak ki kedvezőtlen feltételek.

További fontos agrotechnikai módszerként tartjuk számon az egyenletes és kellő állománysűrűséget. A napraforgó hatalmas levélzetével kifejezetten jól árnyékolja a talajt, így az 50–60 cm-es állománynak már jó a gyomelnyomó képessége. A vetéshibás, ritka vagy valamilyen okból egyenetlen növény-állomány felgyomosodhat, és a gyomnövények egészen a betakarítás előtti lombtalanításig a napraforgó konkurensévé válnak.

Mechanikai védekezés: csaknem egyedül a kultivátorozás lehetősége adott, a rendelkezésre álló időintervallum is korlátozottabb, mint a kukoricánál.

Vegyszeres gyomirtás

Presowing (vetés előtti) kezelések

A vetés előtt alkalmazható herbicidek nagy része a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatásspektrummal rendelkezik, bár e készítményeknek mérsékelt kétszikűirtó hatásuk is van. Laza talajon és száraz tavaszokon jó hatást biztosítanak és megalapoznák a további kezelések jó hatásfokát.

A napraforgó presowing (vetés előtt) használható gyomirtó szerei

Preemergens kezelések

A preemergensen alkalmazható készítmények két nagy csoportra oszthatók: a magról kelő egyszikűek elleni és a magról kelő kétszikűek elleni hatásspektrummal rendelkezőkre.

A kombinációs partnereket a tábla várható gyomösszetételének figyelembevételével kell meghatározni. A karbamid típusú készítményektől ne várjunk el jó eredményt a parlagfű, a csattanó maszlag és egyéb, nehezen irtható gyomok ellen. Külön kell említést tenni a fluorkloridon-tartalmú herbicidről, amely fontos komponense a parlagfűvel erősen fertőzőtt területek herbicidkombinációinak.

A napraforgó preemergensen alkalmazható gyomirtó szerei

Posztemergens (állomány-) kezelések

A posztemergens (állomány-) kezelésre az egyszikű gyomnövények ellen bőségesen van megoldás a fenoxi-fenoxi propinát hatóanyagú herbicidek közül. Az alacsonyabb dózis az egynyári egyszikűek ellen, a magasabb dózis az évelő egyszikűek ellen alkalmazható.

A napraforgóban a kétszikű gyomok elleni védekezésre kizárólag a bifenox hatóanyagú Modown 4F herbicidet lehet felhasználni. E tényből adódóan nem ajánlott az alapkezelés elhagyása és kizárólag a posztemergens technológia alkalmazása. Megkésett alkalmazásakor a napraforgó „levélárnyékában” megmaradhatnak a gyomnövények, ezért a kezelést a kultúrnövény 4–6 leveles állapotában el kell végezni.

A napraforgó posztemergensen alkalmazható gyomirtó szerei

* Jó hatása van a Sorghum halepense ellen

A deszikkálás vagy lombtalanítás csaknem állandó technológiai eleme a napraforgó-termesztésnek. Fő szabály, hogy gyommentes területen a dimetipin hatóanyagú (Harvade 25 F) készítményt használjuk, a gyomos táblákon pedig a többi engedélyezett deszikkánst.

A napraforgó deszikkánsai