Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A répafélék védelme

A répafélék védelme

A mai, egyelés nélküli cukorrépa-termesztésnél különösen fontos a megfelelő tőszám biztosítása, így a növényállomány védelme. Terület-, illetve táblaválasztásnál, ha a talajlakó kártevők létszáma több mint 3–5 db/m2, ne vessünk arra a területre répát. Répa-fonálféreggel fertőzött területre 5–6 évig nem szabad répát vetni.

A talajlakó kártevők számát lehetőleg előző ősszel állapítsuk meg (talajminták), és létszámtól függően döntsünk az általános felületkezelés, a sorkezelés, illetve magágykezelés (vetéssel egy időben), inszekticides magcsávázás vagy a kezelés elhagyása felől. Egyes talajfertőtlenítő szerek a répára fitotoxikusak lehetnek (a kijuttatás pontosságától, a magágy állapotától függően). Az alkalmazott készítmények vagy a talajban gázosodva hatnak, vagy emellett valamilyen mértékben felszívódva a csíranövénybe a korai levéltetű-, répabarkó- és répabolha-fertőzés ellen is (alacsony kártevőlétszámnál) védelmet nyújtanak. A sorkezelés, illetve vetőágykezelés kiváló eredményt ad megfelelő kijuttatásnál (hidraulikus szivattyús permetezés). Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott kezelésről, a választott szerről a kártevőlétszámtól függően kell döntenünk. Önmagában az inszekticides magcsávázás erősebb fertőzésnél nem elegendő, magágykezeléssel vagy a kikelt növényen felületkezeléssel kell kiegészíteni. Engedélyezett készítmények a diazinon, forát, karbofurán, terbufosz, karboszulfán, teflutrin, klorpirifosz hatóanyagok készítményei.

A vetőmagot mindenkor csávázni kell (drazsírozáskori fungicidfelvitel) a talajból, a vetőmag felületéről fertőző kórokozók ellen benomil, himexazol, mankoceb, carboxin + rézoxikinolát, propamokarb fungicidekkel, illetve kombinációikkal.

A kelő répára rendkívül veszélyes a meleg időben gyorsan aktivizálódó répabolha, amely a talajrepedéseken keresztül már a csíranövényt is megtámadja. Ellene a korábban ajánlott kezelések hatásosak. A szikleveles növényen továbbra is számolhatunk a répabolhával, valamint megjelenik a lisztes répabarkó. Betelepedése ellen a régebben ajánlott árkolás újabb változatával védekezhetünk: keskeny, de mély árkot készítő forgókanalas géppel. A táblán megjelenő barkók ellen javasolt a benszultap, kartap, endoszulfán cipermetrin + klorpirifosz (tömbösített répában, bejelentéssel a monokrotofosz) hatóanyagok készítményei.

A kelő répára folyamatosan telepednek át a levéltetvek; a magkezelés, illetve növénykezelés (répabolha, répabarkó) levéltetű elleni hatékonyságától függően szükség esetén a formotion, pirimicarb, kinalfosz stb. használható.

A cukorrépa megfelelő, de költségkímélő gyomirtása nem kis feladat. Az állományban egészen a betakarításig szükséges a gyomok elfogadható szint alatt tartása, ami hosszú időt igényel. Már az elővetemény (gyakran őszi búza) gyomirtásánál (különösen évelő gyomok, napraforgó-árvakelés) kell a répa gyomirtását kezdeni. A répa gyomirtásában az utóbbi évek jellemző tendenciája az osztott, csökkentett dózisú posztemergens kezelések alkalmazása, elkerülve a fitotoxicitási veszélyt, illetve alkalmazkodva a gyomnövény elleni optimális védekezési időponthoz (április végén, május 1. és 2. dekádjában).

A gyomirtás megtervezésekor a csapadékviszonyokat, a talaj humusztartalmát, a gépkapacitást, a költségeket, a tábla előéletét, várható gyomviszonyait stb. mind figyelembe kell venni. Március közepén presowing alapkezelésre (talajba dolgozva) a cikloat (egyszikűek ellen), illetve a kétszikűek elleni kloridazon, lenacil, engedélyezettek.

Március végén preemergens kezelésre a kloridazon, metolaklór + lenacil javasolhatók.

Jelentős a cukorrépában a posztemergensen alkalmazható herbicidek aránya. A fenmedifam, a dezmedifam főleg kétszikűek ellen, a haloxifop, a metamitron, a szetoxidim stb. egyszikűek ellen engedélyezett szerek.

A répa-aknázómoly és a lombszinten károsító bagolylepkék első nemzedéke megjelenését figyelve a lárvakeléskor védekezhetünk ellenük.

A levélbetegségek közül a lisztharmattal, a cerkospórás és alternáriás levélfoltossággal találkozunk gyakrabban (már júniustól is felléphetnek). A kártevők, levélbetegségek és élettani okok miatt a répa a vegetációs idő második felében, valamint végén gyakran kényszerül levélváltásra, amihez a tápanyagot a répatestből használja fel, vagyis jelentősen csökkenhet a cukortartalom. Emiatt a levélbetegségek elleni védekezésre figyelnünk kell. Lisztharmat ellen a tridemorf, cerkospórás és alternáriás levélfoltosság ellen a benomil, cineb, mankoceb, karbendazim, fentinacetát + maneb, fentinhidroxid engedélyezett.

Fontos a répa-aknázómoly és a lombszinten károsító bagolylepkék második nemzedéke elleni védekezés (augusztus, augusztus második fele) deltametrin, aszimetrin, fentoát, fenvalerát stb. készítményekkel. Lényeges a fiatal lárvák időbeni megtalálása, késői védekezések gyengébb hatékonysággal és veszteség után végezhetők el.

A cukorrépa védelme