Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A szója védelme

A szója védelme

Kívánatos a vírusmentes szaporítóanyag használata és a monokultúra kerülése.

Az egészséges növényállomány felnevelése érdekében szükséges a vetőmagtételek csávázása. Ezzel megakadályozzuk a vetőmaggal terjedő kórokozók okozta csírafertőzést. Erre a célra eredményesen alkalmazhatók a benomil, kaptán, himexazol, metalaxil és dimetomorf hatóanyag-tartalmú készítmények. A tőszámcsökkenést okozó madárkárok mérsékelhetők zirám hatóanyag-tartalmú csávázószerrel.

A talaj-előkészítési munkálatok során célszerű a talajlakó kártevők előfordulásáról meggyőződni és a fajok egyedszámától függően a talajfertőtlenítést elvégezni vetés előtt talajbadolgozással és a vetéssel egy időben. Az inszekticidgranulátumok közül használhatók karbofurán, terbufosz, diazinon, forát, klórpirifosz, teflutrin, bendiokarb és karboszulfán hatóanyag-tartalmúak.

Április elején a vetés előtti (presowing), április közepén, a kelés előtti (preemergens) gyomirtás alkalmazható, a 34. táblázat szerint.

A fiatal növények első kártevői a barkók, a csipkézőbogarak és a földibolhák lehetnek. Az egyedszámtól függően alkalmazott védekezések során felhasználhatók a metilparation hatóanyag-tartalmú készítmények.

A szója-növényállomány gyomosodásától függően posztemergens kezelés is megvalósítható április végén, május elején, a 35. táblázatban foglalt készítmények igénybevételével.

A keléstől számítva folyamatosnak tekintjük a levéltetvek és az atkák betelepedését, amelyek felszaporodása az időjárási feltételektől függően alakul. A közvetlen (táplálkozás) és közvetett (vírusterjesztés) kártételek megakadályozása érdekében célszerű metilparation és formotion hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazása. Az atkák dominanciája esetében eredményesen használhatók fenpropatrin, foszfamidon, triazofosz, amitráz, brómpropilát, propargit és cihexatin hatóanyag-tartalmú készítmények.

A szója-növényállományban – gradáció esetén – jelentős károkat okoznak a bagolylepkelárvák. Egyes esetekben tömegesen előfordulnak a bogáncslepke és a migráló muszkamoly hernyói is, amelyek a növények levélzetén tarrágást okozhatnak. E kártevők ellen eredményesen alkalmazhatók deltametrin, metidation és metilparation hatóanyag-tartalmú készítmények.

A 2–4 lombleveles kortól számítva, 8–12 naponként ellenőrizni kell a növényállományban fellépő levélbetegségeket (peronoszpóra, alternária, szeptória), amelyek ellen javasolhatók propineb, cineb, mankoceb, benalaxil + rézoxiklorid, rézoxiklorid + cineb, metirám, rézoxiklorid és metalaxil + rézoxiklorid hatóanyag-tartalmú készítmények.

A szójatermesztés eredményességét egyes években kártételükkel mérsékelhetik az akácmoly második nemzedékének lárvái. A védekezés a petékből kikelt fiatal lárvák ellen oldható meg, még mielőtt a hüvelyben lévő szemek súlyosan károsodnának. Védekezésre a bagolylepkelárvák ellen javasolt hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazhatók.

A szója betakarításának megkönnyítése érdekében célszerű a lombtalanítás elvégzése dimetipin, diquát-dibromid és glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalmú készítmények valamelyikével.

A szója védelme