Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A szója gyomnövényei

A szója gyomnövényei

A szója tág térállású növény, emiatt, főként a tenyészidőszak kezdetén, nehezen tudja felvenni a küzdelmet a gyomnövényekkel.

Gyomflórájára – hasonlóan más, tág térállású kultúrához – a tavaszi egyévesek (T3), a nyári egyévesek (T4) és az évelő gyomok (G1 és G3) jelenléte a jellemző.

A T3 életformacsoportból leggyakrabban a vadrepcével (Sinapis arvensis) és a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum) találkozhatunk.

Tömegesen azonban a T4 fajok fordulnak elő, amelyek közül mind az egyszikűek, mind pedig a kétszikűek magas borítottsági értékekkel lehetnek jelen.

Az egyszikűek sorából főként a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) okozhat gondot, ugyanis gyorsan túlnövi a szójanövényt, és emiatt még fokozottabban jelentkezik kártétele, de helyenként nagy tömegben fordulnak elő a muharfélék (Setaria spp.), a pirók-ujjasmuhar-fajok (Digitaria spp.) és a különösen veszélyes köles (Panicum miliaceum).

A T4 kétszikűek olykor nagy tömegei jelentős termésbefolyásoló tényezőként hatnak a szójaföldeken. Legjelentősebbek a libatop (Chenopodium album), a parlagfű (Ambrosia elatior), a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), amelyekre, kozmopolita gyomok lévén, csaknem mindenütt számítani lehet.

Helyileg, lokálisan a talaj gyommag-fertőzőttségétől függően előfordulhatnak a veszélyes, nehezen irtható gyomnövények, mint pl. a szerbtövisfajok (Xanthium spp.), a selyemmályva (Abutilon theophrasti) és a csattanó maszlag (Datura stramonium).

E csoportba soroljuk a napraforgó-árvakelést is, amely a napraforgó-termesztés utáni években nehezíti meg a szójatermesztő gazdák munkáját.

A nyári egyévesek csoportjából számos gyomfajt említhetnénk még meg, azonban ezek helyileg lehetnek jelentősek, mint pl. a keserűfűfajok (Polygonum spp.), a kender (Cannabis sativa) stb.

A G1 (szártarackosok) életformacsoportból kiemelkedik jelentőségével a fenyércirok (Sorghum halepense), amely magról kelő és tarackról növő változatának jelenléte egy adott területen fontos szempont a gyomirtás tervezésénél. Ugyancsak helyileg és foltokban található meg a tarackbúza (Agropyron repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a nád (Phragmites communis).

A G3 életformacsoport (gyökértarackosok) egyik jellemző képviselője az acat (Cirsium arvense), amely az évelő gyomokra jellemzően foltokban található meg a területen.

A szója gyomirtása

Agrotechnikai védekezés: a tarlóhántás, az őszi mélyszántás, a tavaszi talaj-előkészítés gyomgyérítő hatását a kukorica esetében részletesen tárgyaltuk.

A tavaszi talaj-előkészítés során mechanikai úton elpusztíthatók a korán végzett őszi mélyszántáson kicsirázott T1 és T2 fajok, de eredményesen irthatók a korán kelő T3 életformacsoport tagjai. Nagyon fontos, hogy ezt a műveletet gondosan végezzük el, és a vetés gyommentes talajba történjen. Ugyancsak ekkor gyéríthető a viszonylag korán sarjadó acat (Cirsium arvense) is.

A vetésforgónak is nagy jelentősége van a gyomok elleni küzdelemben. A szója, mint kétszikű kultúra, jó lehetőséget nyújt az egyszikű gyomok elleni posztemergens védekezésekre, hiszen ilyen hatású herbicidek bőségesen állnak ma már rendelkezésre.

Ilyenformán lehetséges pl. a fenyércirok elleni védekezést célirányosan elvégezni a szójaszakaszban egy adott fertőzött táblán vagy területen.

Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg ne vessünk szóját olyan területre, ahol napraforgó-árvakelés prognosztizálható!

A vetőmag tisztítására is nagy figyelmet kell fordítani, ugyanis néhány nagymagvú gyomnövény magja a gondos tisztítás ellenére is belekerülhet a vetőmagtételekbe. Ilyenek előfordulhatnak a selyemmályva (Abuthilon theofrasti), a szerbtövis (Xanthium spp.), a kender (Cannabis sativa) stb. esetében.

A vetés egyenletessége és a megfelelő állománysűrűség is „besegíthet” a gyomok elleni küzdelemben. Ez a szempont az egész tenyészidőszak alatt fontos lehet, hiszen a szójaállomány korai és jó záródásával a gyomelnyomó képesség jelentős eszköz lehet kezünkben a gyomok elleni küzdelemben.

A különböző szójafajták más-más gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, általában a hosszabb tenyészidejű, nagy zöldtömeget nevelő fajták jobb gyomelnyomó képességűek, és ezt a tulajdonságukat a tenyészidőszak későbbi időszakában is jól érvényesítik.

Mechanikai védekezés: a szója fiatal korában lehetőségünk nyílik a mechanikai védekezésre is a sorközök kultivátorozásával. E művelettel sok gyomnövény pusztítható ki a szója sorközeiből, és ezzel időlegesen megnövelhetjük a kultúrnövény esélyét a gyomnövényekkel szemben.

Vegyszeres gyomirtás: a szója vegyszeres gyomirtása régóta jól kimunkált, biztonságos technológiai megoldások egész sorát kínálja a termelők számára. Mindhárom alkalmazási módra (presowing, preemergens, posztemergens) rendelkezésünkre állnak megfelelő herbicidek, és különösen jó lehetőségünk van az egyszikű gyomcsoport visszaszorítására.

A szója vegyszeres gyomirtásának „gyenge” pontja a nehezen irtható kétszikűek problémaköre, ugyanis ezek mélyről csírázva vagy kihajtva túlélik az alapkezelések (presowing, preemergens) hatását, később viszont posztemergensen nem vagy csak nagy költségekkel pusztíthatók ki eredményesen. Ilyen problémát okoz pl. a napraforgó-árvakelés, a szerbtövis, a csattanó maszlag.

Nagyon fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a szója vegyszeres gyomirtásának tervezésénél első és legfontosabb feladatként vegyük figyelembe a terület gyomflórájának megismerését.

Amennyiben nem végezzük el a gyomfelvételezést, nem tudjuk összeállítani a terület eredményes gyomirtásához szükséges herbicidkombinációkat. Ebben az esetben vagy eredménytelen lesz a munkánk, vagy pedig feleslegesen juttatunk ki költséges és környezetterhelő herbicideket.

A gyomfelvételezést célszerű a területen a „kapásnövény szakaszban” elvégezni, mert pl. a kukorica, a napraforgó, a burgonya, a cukorrépa gyomnövényzete nagyon hasonlít a szójáéhoz.

A gyomfelvételezéseknél jegyezzük fel a fajok nevét, lehetőleg a borítottság sorrendjében. Hasznos lehet a későbbiekben, ha ismerjük a gyomoknak a területen való foltos, sávos vagy általános jellegű elhelyezkedését.

A gyomirtási technológiák tervezésénél figyelembekell venni a gazdaság herbicid-bedolgozó eszközeinek meglétét és kapacitását, a domborzati viszonyokat, a tavaszi időjárás valószínűsíthető száraz vagy nedves jellegét és a talajviszonyokat.

A talajtulajdonságok közül a terület humusztartalma és kötöttsége játszik fontos szerepet a gyomirtó szerek hatásában. Alacsony humusztartalmú, laza, homokos talajokon az engedélyezett dózisintervallum alsó értékeit alkalmazzuk, humuszban gazdag, kötött talajokon a magasabb dózisokkal érhetünk el jó eredményt.

A szója gyomirtástervezése megköveteli a szakembertől e bonyolult ismeretrendszeren belüli tisztánlátást. E sokváltozós összefüggés-rendszer kezelésére ma már léteznek számítógéppel támogatott tervezőprogramok (szoftverek), amelyek megkönnyítik és biztonságossabbá teszik a döntést hozó szakember munkáját.

Presowing (vetés előtti) technológiák

A szója vetését megelőzően a vetés-előkészítési munka utolsó műveleteként vagy azzal egy menetben végezzük el. A herbicidek bedolgozását elsősorban az indokolja, hogy a készítmények fény hatására, a talaj felszínén gyorsan elbomlanak (trifluralin). A talajbajuttatás eszköze lehet a tárcsa, a kombinátor vagy az ásóborona. A műveletet célszerű kapcsoltan, a permetezéssel egy menetben elvégezni, mert ez esetben nem következhet be munkaszervezési hibából eredő káros, idő előtti hatóanyagbomlás.

A gyomirtó szerek talajba dolgozása után célszerű 4–6 napot várni és csak ezután kezdeni a vetést. Azonnali vetésnél a herbicidekre érzékeny fajták károsodhatnak.

A talajba dolgozott herbicidek hatására a magról kelő gyomnövények a csírázási vagy a kezdeti növekedési szakaszban már elpusztulnak, és az esetek többségében a szója kelése idején gyommentes talaj jelzi jó munkánk eredményét.

A szója presowing alkalmazható gyomirtó szerei

a *-gal jelölt gyomirtó szerek utóhatását a vetésváltás tervezésénél figyelembe kell venni

A vetés előtt alkalmazható herbicideknek nincs hatásuk az évelő gyomok ellen, ugyanakkor jó eredménnyel használhatjuk e készítményeket a magról kelő egyszikű gyomok (kakaslábfű, muharfélék, pirók-ujjasmuhar stb.) ellen.

A presowing eljárás száraz tavaszokon is jó gyomirtó hatású, ami feltétlenül előnyeként említhető.

A szója preemergensen alkalmazható gyomirtó szerei

a *-gal jelölt gyomirtó szerek utóhatását a vetésváltás tervezésénél figyelembe kell venni

Preemergens (vetés után, kelés előtti) technológiák

A szója vetése után, de mindenképpen kelése előtt alkalmazzuk. A talajra permetezett gyomirtó szerek a csapadék (10–30 mm) hatására bemosódnak a talaj néhány centiméteres felső rétegébe, abba a zónába, ahonnan a gyommagvak zöme csírázik.

A preemergens herbicidek nem jutnak el a szója csírázási zónájába, így a kultúrnövényt nem károsítják. Ritkán előfordul, hogy sekély vetési mélységnél, túldozírozás esetén vagy nagy intenzitású csapadék hullásakor a herbicidek lemosódnak a szójacsírához és fitotoxikus tünetet okoznak. A szója a gyenge fitotoxikus tüneteket gyorsan kinövi, és ilyenkor a termésben sem tapasztalható depresszió.

Célszerű a preemergensen alkalmazott herbicideket sekélyen bemunkálni, ez azonban csak kívánalom marad, megfelelő eszköz hiányában.

A gyomirtást célszerű közvetlenül a vetés után azonnal megkezdeni, mert hosszan tartó esős időjáráskor a szója a kezelést megelőzően kikelhet, és ekkor már a tervezett technológia nem hajtható végre.

Ilyen szempontból feltétlenül előnyös az imazaquin és az imazetapir hatóanyagok betervezése, mert ezek mindhárom alkalmazási módban felhasználhatók.

A herbicidek hatásspektruma kizárólag a magról kelő egyéves gyomokra terjed ki, nem hatásosak az évelő gyomok ellen.

Posztemergens (állománykezelési) technológiák

A szója kelése után alkalmazott technológia, amely általában az alapkezelések kiegészítéseként terjedt el a gyakorlatban.

A presowing alapkezelések sikertelenek lehetnek csapadékos tavaszokon, a preemergens technológiák pedig éppen száraz tavaszokon nem adnak megfelelően jó gyomirtó hatást. Elmaradhat a jó gyomirtó hatás akkor is, ha a gyomirtószer-kombinációkat nem a terület gyomflórájának megfelelően választottuk ki vagy a szükségesnél alacsonyabb dózisokat alkalmaztunk. Ezen kívül számos más eset is közrejátszhat abban, hogy a nem megfelelő gyomirtó hatást kell megállapítanunk, ekkor alkalmazzuk az utolsó lehetőséget, a posztemergens kezelést.

A posztemergens technológia tervezésénél viszonylag könnyű a dolgunk, mert már látjuk azokat a gyomfajokat, amelyek ellen védekezni szükséges.

Könnyen tudunk védekezni az egyszikűek ellen, mert bőségesen rendelkezésünkre állnak e kategóriából a készítmények. Arra is van lehetőségünk, hogy alacsonyabb dózissal, költség- és szertakarékosan védekezzünk, ha a területen csupán egyéves egyszikűek vannak, ugyanakkor magasabb dózisokat vessünk be az évelő egyszikűek ellen.

Az egyéves kétszikűek ellen is számos készítményünk van, azonban fontos ismerni e gyomirtó szerek hatásspektrumát, az egyes gyomokra kifejtett erősebb vagy gyengébb ölő hatását.

Lényeges a gyomok érzékeny fenológiai állapotának ismerete: általánosságban az mondható el, hogy minél fejlettebbek a gyomok, annál kevésbé károsodnak a kezelések hatására. Emiatt célszerű a védekezéseket a gyomok szikleveles vagy 2–4 leveles állapotában elvégezni, ami nem valósítható meg minden esetben a gyomfajok eltérő növekedési üteme miatt.

A szója posztemergensen alkalmazható gyomirtó szerei

* jó hatása van a Sorghum halepense ellen

Azokon a területeken, ahol évelő kétszikű gyomnövények vannak (pl. acat), nincs megfelelő vegyszeres lehetőségünk a gyomok eredményes irtására.

Hasonló, nehéz probléma előtt állunk, ha a területen számítani lehet a napraforgó-árvakelésre.

Ezekben az esetekben a terület megválasztása lehet az egyedüli eszköz a kezünkben az eredményes gyomirtás érdekében.

A szóját, amennyiben elgyomosodik vagy az érés gyorsítása miatt, deszikkálni szükséges.

A szója deszikkálása