Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

6. fejezet - A lucerna

6. fejezet - A lucerna

A lucerna betegségei

Az új telepítésű lucernában a csíranövényeket a talajból a Pythium spp., a Fusarium spp. és a Rhizoctonia spp. támadja meg. A baktériumos levélsárgulást (Corynebacterium insidiosum) csak küföldről behozott tételeknél érdemes megemlíteni (karantén kórokozó). A lucernában is károsító virágos élősködők (Orobanche spp., Cuscuta spp.) magvait már vetés előtt célszerű ellenőrizni. (Magfogás, fémzárolás előtti tisztítás.)

A kifejlett állományban vagy a régi vetésű lucernásban a gyökérzeten a Fusarium spp. és a Rhizoctonia crocorum károsít. A levélzeten különböző vírusok (leggyakrabban az alfalfa mosaic virus), levélfoltoságok (Pseudopeziza medicaginis, P. jonesii, Cercospora zebrina, Ascochyta imperfecta) a lisztharmat (Erysiphe communis f. sp. medicaginis), a peronoszpóra (Peronospora aestivalis) és a rozsda (Uromyces striatus) károsítanak. Az ellenük való védelemben az agrotechnikai módszereket alkalmazzuk. A gombás betegségek ellen fungicidekkel csak magfogás esetén védekezünk.

Magfogásnál a Cuscuta campestris és a C. trifolii irtásáról kell gondoskodni, mert jelenlétük a magtermesztésből való kizárást jelenti. A levélhullás (P. jonesii) és a lucernafekély (Colletotrichum trifolii) minőségi romlást, kisebb magtermést okoz.

Lucernamozaik

(Alfalfa mosaic virus, monotípusos vírus)

Gazdanövény: polifág vírus, mintegy 70 növénycsalád 600 faját betegítheti meg. Legismertebb a burgonyán, a fűszer- és étkezési paprikán, valamint a zöldségféléken.

Tünet: a beteg, fertőzött tövek torzultak, törpe növésűek. A leveleken sötétzöld foltok láthatók, az erek kivilágosodnak. Néha a világoszöld foltok gyűrű alakú rajzolatot mutatnak. A fiatal levelek fodrosodnak, hólyagosodnak, az idősebbek tünetmentesek lehetnek. Nyári melegben sok esetben latens megbetegedéssel állunk szemben.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a kórokozó vírus Földünk minden államában előfordul valamilyen kultúrában. A fertőzés erősségétől függően a lucerna zöldtömege 20– 60%-kal csökken. Első kaszálásnál a mennyiségi kár lényegesen nagyobb, mint a nyári melegben a 2–3. betakarításnál.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus multikomponensű, egyszálú RNS-ekből áll. Mechanikailag könnyen átvihető, erre általában kaszáláskor kerül sor. Főleg levéltetvekkel (nem perzisztens a vírus) és vetőmaggal terjed. Meghatározása agar-gél diffúziós módszerrel, lokál lézióval reagáló jelzőnövényekkel (bab, dohány) lehetséges. A vírus az epidermiszben és a mezofillumban zárványokat képez.

Ökológia és előrejelzés: a vírus terjedése a levéltetvek szaporodásának függvénye. Előrejelzése a növényállomány vizsgálatával és sárgatálas módszerrel lehetséges.

Védekezés: fiatal, 2–3 éves lucernában kell magfogást végezni, ahol a vírusos tövek száma még kevesebb. A térbeli izolációt (paprika, paradicsom, burgonya stb.) célszerű betartani. Toleráns fajták termesztését részesítsük előnyben. Az aranka vírusvektor irtása rendkívül fontos.

Lucerna levélragya

(Pseudopeziza medicaginis)

Gazdanövény: lucerna és vadon termő Medicago fajok.

Tünet: a leveleken a gomba apró, 1–2 mm átmérőjű, kezdetben világosbarna, majd sötétbarnára színeződő foltokat okoz. A levelek színén, a foltok közepén a gomba apotéciumai jelennek meg. Az apotéciumok száraz időben beszáradnak, megsötétednek. Az erősen fertőzött leveleken a foltok közötti rész sárgul, a levelek lehullanak. A levélhullás az alsó levelekkel kezdődik, és felfelé terjed. A lucerna virágzásakor a levelek kétharmada hiányzik. A levélnyélen és a lucernaszáron a foltok megnyúlnak, sötétbarnák, ezeken nem képződnek apotéciumok.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a lucerna legsúlyosabb levélbetegsége. A lombveszteség 40–50%-os is lehet. Rontja a széna minőségét, betakarításkor a levelek pergését okozza. Különösen magfogáskor hatalmasodik el, csökkenti a vetőmag mennyiségét és rontja a minőségét.

A kórokozó életmódja: a gomba a lehullott növényi maradványokon és a lucernatarlón telel át apotécium alakjában, ahonnan aszkospórákkal terjed. Az aszkospóra-képződés április közepétől ősz végéig folyamatos. Az aszkospóra a növényre jutva tömlőt hajt, fertőzi a lucerna zöld részeit. A micélium a szövetekben fejlődik, a levél színén az epidermisz alatt vékony strómát képez, később ezen apotéciumot hoz létre. Az aszkuszok hengeresek, bennük 8 aszkospóra helyezkedik el. Az aszkospórák egysejtűek, színtelenek. A kórokozó konídiumokat csak mesterséges táptalajon képez.

Ökológia és előrejelzés: a betegség terjedésének rendkívül kedvez a párás, csapadékos időjárás. Járványos felszaporodására kell számítani, ha a tavasz az átlagosnál hidegebb. A fertőzöttség az első kaszálás idején 20–50%-os, a harmadik kaszálás idejére 80–90% is lehet.

Védekezés: amikor a betegség kezd elhatalmasodni, korai kaszálással és gyors szárítással lehet a nagyobb mértékű kártételt megakadályozni. A fertőzött táblát kaszálás után sem kezeljük fungiciddel (kivételt képez a magfogás). Jó védelmet nyújt a kórokozó felszaporodása ellen a zineb, a benomil, a kaptán hatóanyagú fungicides permetezés.

Lucerna fertőző hervadása

(Fusarium oxysporum, Verticillium alboatrum)

Gazdanövény: lucerna, lóhere, burgonya, paprika, paradicsom stb.

Tünet: a vegetációs időszakban a betegség tünetei száraz, meleg időben szembetűnőek. A beteg tövek gyengén fejlődnek, a levelek sárgulnak, a déli órákban lankadnak. A fertőzött növény gyökerein barna foltok, később lilás elszíneződés figyelhető meg (Fusariumok), más esetben a gyökéren a foltok megfeketednek (Verticillium fajok). A tőpusztulás okát laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: minden lucernatáblán megtalálható kisebb-nagyobb százalékban. A hiányos kelés, a fiatal növények pusztulása, a kifejlett növények hervadása és elhalása nyomán megindul a gyomosodás, csökken a hasznosítható termés mennyisége. A felszaporodott gyomok között toxikus fajok is lehetnek, amelyek a kárt csak fokozzák.

A kórokozó életmódja: mind a két tracheomikózist okozó patogén képes a talajban növényi maradványokon fennmaradni és megfelelő körülmények között – ha a lucerna fejlődése lelassul vagy stagnál – megfertőzni a növényt.

A Fusarium fajok polifágok, többségükben a meleg, párás időjárást kedvelik. Elsősorban mechanikai sérülések (rovarrágás, fonálféregszúrás) helyén fertőznek, a gyökérnyaki részen, ritkábban a gyökéren vagy a föld feletti szárrészen fordulnak elő. Nyáron, kora ősszel a F. solani, esős, hűvös időjárás esetén a F. oxysporum dominál. A Fusarium fajok micéliuma fehér, világosbarna, rózsaszín, kárminpiros vagy halványlila. Legjellegzetesebb spóraalakjuk a kifliszerű makrokonídium, amely 4–6 sejtű, gyengén görbült, két végén kihegyezett.

A Verticillium gomba a hűvös, csapadékos időjárást kedveli. A lucernát a talajból fertőzi gyökéren, gyökérnyaki részen keresztül. A beteg növény gyökere megfeketedik, a szár a talajtól 10 cm magasságig megszürkül. A kórokozó micéliuma fehér, konídiumtartói jellegzetesen, örvösen elágaznak. Konídiumai egysejtűek.

Ökológia és előrejelzés: az új telepítésű lucernában a gyenge minőségű, rossz csírázóképességű vetőmag növeli a tőpusztulást. A kórokozók valamelyike mindig megtalálható a talajban, jelenlétük lehetőséget nyújt a fertőzésre, ha a feltételek lehetővé teszik. A fertőzést a kártevők rágásai, a fagy segítik elő. Szélsőséges időjárási körülmények között a lucernatövek legyengülnek, a fertőzés és a tőpusztulás növekszik.

Védekezés: a vetőmagot a szokásos csávázószerek valamelyikével csávázzuk, ami a fiatal növényt a kezdeti időszakban megvédi a fertőzéstől. A különböző lucernafajták Fusarium- és Verticillium-érzékenysége eltérő, ezért a lucerna számára kevésbé kedvező területekre csak ellenálló, illetve toleráns fajtákat vessünk. A szarvasi fajta a Fusarium fajokkal, a Vertibenda a Verticillium fajokkal szemben ellenálló. Kiegyensúlyozott káliumtrágyázással a lucerna ellenálló képességét fokozni lehet. Az erősen fertőzött lucerna helyére 5–6 évig lucerna, vörös here vagy más pillangós takarmánynövény ne kerüljön.

Ibolyaszínű gyökérpenész

(Rhizoctonia crocorum)

Gazdanövény: lucerna, lóhere, burgonya, cukorrépa, sárgarépa stb., közel 50 gazdanövényen.

Tünet: a beteg növények gyengén fejlődnek, klorotikusak, sárgulnak. Száraz, meleg időben a növények fonnyadnak, majd a tő kipusztul. A beteg növények körül a folt egyre nagyobb lesz. Ha a beteg tövet kiássuk a földből, a gyökereken ibolyaszínű, nemezszerű penészbevonatot találunk. Nedves talajban a gyökér rothad, szárazban korhad, míg végül a tő kipusztul. A gyökérről az elhalt rész könnyen leválik. A gomba fiatal micéliuma fehér, az idősebb micélium lilásbarna.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: polifág kórokozóként egy-egy vidéken (pl. a Galga térsége, somogyi tájakon) kártétele jelentős és rendszeres. Országosan azonban a betegség kevésbé ismert.

A kórokozó életmódja: a kórokozó a talajban szaprofiton módon fenn tudja magát tartani. Gazdanövényein néha sötét ibolyaszínű szkleróciumokat képez, amelyekkel nagyobb távolságra is eljut. Egyik növénytől a másikig a talajban micéliumnyalábbal (rhizomorfa) terjed. Konídiumot nem fejleszt. Irodalomból a bazídiumképződése ismert, Helicobasidium purpureum néven sorolták be a Basidiomycetes osztályba. A fertőzés sebzéseken, sérüléseken át történik, és másodlagos szervezetekkel együtt gyors lefolyású pusztulást okoz.

Ökológia és előrejelzés: nyirkos, mély fekvésű területen gyakrabban fordul elő. Talajban a terjedése lassú, ritkán lép fel nagyobb területen. Az egyoldalú nitrogéntrágyázás és a friss istállótrágya a kórokozó elterjedésének kedvez. Terjesztésében fontos szerepet játszhatnak a talajmegmunkáló gépek, amelyek a gomba vegetatív részeit végighúzhatják a táblán. A talaj fertőzöttségét ismerve prognózis készíthető. Mivel a lucerna évelő növény, így a kihalt foltok által előidézett termésveszteség több éven át ismétlődhet.

Védekezés: a lucerna telepítésekor kerüljük a mély fekvésű, vizes területeket. Jó eredményt érhetünk el a talaj meszezésével, továbbá az összehangolt trágyázással. Ha a betegség fellépése szórványos, a beteg foltokon tanácsos a lucernát benomiloldattal alaposan beöntözni. Erős fellépés esetén a lucernát ki kell szántani, és 3–4 évig olyan növényt kell vetni a táblába, amit a kórokozó nem támadhat meg.