Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A kukorica védelme

A kukorica védelme

A kukoricatermesztéssel és a vetőmag-forgalmazással együtt számolni kell azokkal a nagy kárral fenyegető karantén szervezetekkel, amelyek meghonosodása tovább növeli a termelés önköltségét, esetleg kockázatossá teszi a gazdaságosságot. Ezért a karantén rendeleti intézkedéseket figyelembe kell venni, tekintettel a növényvédelmi kódexben megfogalmazottakra.

A kukorica térfoglalásából és a több évre kiterjedő hatású herbicidek alkalmazásából adódott a monokultúrában történő termesztés megvalósulása. A monokultúra kedvezően befolyásolta több kórokozó és kártevő felszaporodását. Növelte a fuzáriumok, a rostosüszög, a golyvásüszög okozta fertőzéseket és elősegítette a kukoricabarkó, a kukorica-gyökértetű, valamint a levéltetvek egyedszámának növekedését. Mindezekre tekintettel célszerű a monokultúra kerülése és ezzel szemben a vetésváltás megvalósítása.

A kukorica védelmét szolgáló eljárások között döntő szerepe van az agrotechnikai munkáknak, mert a talajműveléssel és növényápolással több kórokozó és kártevő, valamint csírázó gyomnövény megsemmisíthető. Mindezt elősegítik a károsító fajok érzékeny fenológiai fázisaira szervezett agrotechnikai munkák.

A talajlakó rovarok (drótférgek, áldrótférgek, pajorok, ormányos bogarak, gyökértetvek, mocskospajor-lárvák stb.) területegységre vetített egyedszámának felderítése fontos, mert annak ismeretében irányítani tudjuk a talajmunkákat és az esetleg szükségessé váló talajfertőtlenítéseket. A talajművelő eszközök által mechanikai úton megsemmisített kártevők és gyomok csökkentik a populációban előforduló egyedszámot. A talajművelő eszközök felszínre hozzák a rovarok eltérő fejlődési alakjainak egy részét, amit a madarak elpusztíthatnak.

A kukoricatermesztés során figyelembe kell venni a növény tápanyag-igényét, ismerni kell a talajok tápanyag-ellátottságát és ennek figyelembevételével gondoskodni kell a tápanyag-utánpótlásról. A talajba juttatott szerves trágya mérsékli a talajlakó kártevők károsítótevékenységét, valamint a csírakárosító kórokozók kártételének veszélyét. A kukorica szilárdsága fokozható a foszfor és kálium műtrágyák igény szerinti adagolásával, ami növeli a növények fuzárium-ellenálló képességét. A harmonikus tápanyag-ellátottság mérsékli a fonálférgek, a levéltetvek, a kukoricamoly és a szárlégy kártételét.

A talajlakó kártevők ellen elvégzett talajfertőtlenítéssel veszélyes küszöbérték alá csökkenthető az egyedszámuk. Erre a célra felhasználhatók forát, karbofurán, diazinon, terbufosz, klórpirifosz, teflutrin, bendiokarb és karboszulfán hatóanyag-tartalmú granulátumok. A talajfertőtlenítésre alkalmas készítmények kijuttathatók vetés előtt a talaj felületére és vetéssel egy menetben, sorba adagolva. Felületi kezelés esetén gondoskodni kell a növényvédő szerek azonnali talajbadolgozásáról.

Azokon a területeken, ahol elszaporodott a mezei pocok, az ürge vagy a hörcsög, ott még vetés előtt kell az egyedszámot szabályozó védekezésről gondoskodni. A rágcsálók egyedszámát nemcsak a termőterületeken, hanem azok környékén (árokpartok, töltésoldalak, útszegélyek stb.) is gyéríteni kell.

Április–május hónapokban vetést megelőzően (presowing), kelés előtt (preemergens) végezzük el a gyomirtást, a táblázatban megadott készítmények közül azzal, amely az adott területek talaján és az ott előforduló gyomok ellen a leghatásosabban alkalmazható.

A köztermesztésben szereplő fajták, illetve hibridek közül a különösen veszélyeztetett területeken lehetőleg a toleranciával vagy rezisztenciával rendelkezőket termesszük. A csírafertőző kórokozók ellen a vetőmagforgalmazók kaptán, benomil, izopamfosz, karboxin + karbendazim, rézoxikinolát, TMTD és karboxin hatóanyag-tartalmú készítményekkel csávázzák a magtételeket. Azokon a területeken, ahol az elvetett vetőmagot fácán, varjú, galamb fogyasztja, a tőszám biztosítása érdekében riasztó hatású készítményekkel (ziram, antrakinon + Daphne olaj, merkaptodimetur hatóanyag-tartalmúak) csávázzunk. A merkaptodimetur a fritlégy ellen is hatásos.

A kukorica vetésének időpontját úgy határozzuk meg, hogy ne kedvezzen az egyes károsító fajok felszaporodásának. A korai vetés kedvezően hat a fritlégy, a levéltetűfajok, a kukoricabarkó és a fekete barkó, a késői viszont a rostosüszög felszaporodására. Ügyeljünk a vetés mélységére, mert a takarás nélküli vetőmagvakat a vetési varjú, a fácán, a galamb, a mezei pocok és a vaddisznó is fogyasztja. A mélyre vetett magvakat és a csírákat, különösen hideg talajokban, a csírakárosító gombák és a talajlakó kártevők veszélyeztetik. A növényállomány mikroklíma-szabályozó szerepe miatt fontos a tőszámbeállítás. A túl sűrű vetés következtében kialakuló kedvező feltételek (hőmérséklet, páratartalom) nagyban elősegítik a fonálféreg-, a levéltetűfajok, a kukorica-gyökértetű és a kukoricamoly egyedszámának növekedését.

A monokultúrában termesztett kukorica esetében gyakran előfordul – a kukorica kelésével egy időben – a kukoricabarkó károsítása. A kelést követő hűvös, csapadékos időjárás esetén a fritlégy kártételével kell számolni. Ezek ellen állománykezelést alkalmazhatunk benszultap, foszfamidon, metilparation, kartap és metidation hatóanyag-tartalmú készítményekkel. A fritlégy egyedszáma elfogadható eredménnyel gyéríthető foszfamidon, kinalfosz, metidation és triazofosz hatóanyag-tartalmú készítményekkel.

A vetés és kelés előtt elmaradt gyomirtás miatt vagy ha ezek a kezelések sikertelenek voltak, állománykezelést (posztemergens) lehet alkalmazni a gyomnövények fejlettségi állapotától függően, általában május utolsó harmadában, esetleg június elején.

A levéltetvek és a különböző atkafajok a kukorica kelésétől számítva az egész tenyészidőszakban előfordulhatnak. Az ellenük alkalmazható védekezés elvégzésének célszerű időpontja a betelepedést követő egyedszám-növekedés fázisa, ami általában május közepétől számítható. A megtelepedett szárnyasok és szárnyatlan utódaik szaporulata ellen eredményesen alkalmazhatók állománykezelésre dimetoát, permetrin + tetrametrin, cipermetrin, metilparation, fenpropatrin, deltametrin, diflubenzuron, kinalfosz, alfametrin, metilazinfosz, heptenfosz, triazofosz, foszmet, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, eszfenvalerát, fenvalerát, bifentrin, foszalon, formotion, foszfamidon és metidation hatóanyag-tartalmú készítmények.

A vetési bagolylepke és a vele együtt gradációt alkotó más bagolylepkefajok lárvái ellen a károsítás kezdetén eredményes állománykezelés hajtható végre permetrin + tetrametrin + PBO, cipermetrin, metilparation, deltametrin, klórpirifosz, kinalfosz, alfametrin, lambda-cihalotrin + pirimikarb, lambda-cihalotrin, acefát, fenvalerát, endoszulfán és etofenprox hatóanyag-tartalmú készítményekkel. A permetezést lehetőleg a késő délutáni vagy kora esti órákban végezzük el. Ez az időbeni megoldás biztosíték arra, hogy a gázosodó hatóanyag a leszálló légáramlat hatására abban a zónában marad, ahol a kártevő faj egyedei tartózkodnak.

A kukoricabogár térhódításával várható a védekezési eljárások engedélyezése, amelyek célszerűségből lehetnek talajfertőtlenítések és állománykezelések.

A címerhányás kezdetén rajzó és petét rakó kukoricamoly kelő lárvái ellen eredményesen alkalmazhatók dimetoát, foszfamidon, formotion, aszimetrin, cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin, teflubenzuron, fenvalerát és a metidation hatóanyag-tartalmú készítmények. Az integrált növényvédelem keretében alkalmazhatók a Bacillusthüringiensist tartalmazó biopreparátumok. Kielégítő hatás a tömeges lárvakelés időpontjában való kijuttatástól várható.

Az öntözéses kukoricatermesztés csapadékszegény évjáratokban elkerülhetetlen. Az esőztető módszerrel kijuttatott öntözővíznek egyedszámcsökkentő hatása van a levéltetvekre, a kukorica-gyökértetűre és a fiatal bagolylepkehernyókra. Megfigyelések és kísérleti adatok bizonyítják, hogy a kukoricabogár fejlődését az öntözés kedvezően befolyásolja.

Az erdő közeli területeken számolni kell a vaddisznó, a dámvad és a szarvas kártételével. Ezért gondoskodni kell a területek védelméről, a vadriasztásról. Erre a célra mechanikai, fizikai és kémiai módszerek alkalmazhatók.

A kukoricatermés betakarítását követően feladatunk a szármaradványok felhasználása vagy megsemmisítése, mert ezzel egy időben a kórokozók szaporítóképleteit és a kártevők telelő alakjait gyéríthetjük. A leveles kukoricaszár takarmányozási célú felhasználásakor gondoskodni kell a parazita- és parazitoidmentésről.

A kukorica védelme