Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

2. fejezet - Az árpa

2. fejezet - Az árpa

Az árpa betegségei

A búzánál ismertetett betegségek közül több előfordul az árpán is (pl. fuzáriózis, szártőbetegségek, lisztharmat, rozsdák). Ezeken kívül a főként árpát károsító kórokozók idéznek elő jelentős károkat (pl. helmintosporiózis, rinhospóriumos levélfoltosság, üszögök, vírusok).

Már ősszel, keléskor különböző, magról vagy talajból származó gombafajok (Fusarium spp., Penicillium spp., Aspergillus spp., Rhizopus spp., Helminthosporium spp.) hatására számottevő a csíranövény-pusztulás, ezek ellen hatásos csávázószerekkel rendelkezünk. A dúsabb lombozat kedvez a lisztharmatfertőzés kialakulásának. A szártőbetegségeket előidéző kórokozók hatására a téli kiritkulás jelentős lehet. Az utóbbi években fokozódik a tifulás vetésrothadás is. Egyes vírusok jellemző tünetei ősszel is kialakulhatnak.

A tél folyamán és a tél végén az abiotikus tényezők közül a hideghatások különböző mértékben veszélyeztetik a fiatal növényeket. Szárbainduláskor a különböző vírusok, rozsdák, lisztharmat, helmintosporiózis, rinhospóriumos, szeptóriás foltosságok egyre inkább szembetűnőek a növényállományban. A szártőbetegségek tünetei ettől az időszaktól diagnosztizálhatók jól.

Kikalászolás után a kalász- és szembetegségek (fuzáriózis, helmintosporiózis, lisztharmat, szeptóriás pelyvabarnulás, fedett-, valódi por- és fekete porüszögök, korompenész stb.) speciális avagy kevésbé jellegzetes tüneteit találjuk meg az árpán. Ekkor lehet szükség a domináns kórokozók elleni védelemre permetezés formájában.

Árpa csíkos mozaik

(barley stripe mosaic hordeivirus)

Gazdanövény: az igen jelentős gazdanövénykörrel rendelkező vírus gazdái mind a kultúrnövényekre, mind a gyomnövényekre kiterjednek. A gazdák az egyszikű (pl. árpa-, búza-, zab-, rozsnokfajok) és kétszikű (pl. Nicotiana tabacum, Spinacia oleracea) növények között is megtalálhatók. A gyomnövény-gazdák közül az Amaranthus fajok és a Sorghum cernuum jelentős.

Tünet: a beteg növények klorotikus, néha szürke elszíneződést mutatnak. Jellemző tünet a növekedésgátlás és a kalászrövidülés; egyes esetekben sterilitás is megfigyelhető.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a vírusbetegség Európában mindenütt megtalálható. Hazai előfordulása az 1980-as évek közepétől ismert. A gabonafélék egyik legjelentősebb vírusbetegsége. A termesztett fajták fogékonyságától függően a vírus 60–70%-os termésveszteséget is okozhat.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag könnyen átvihető. Az árpa és különböző növények (pl. Avena, Bromus, Hordeum, Poa fajok) esetében maggal és pollennel történő vírusátvitelt (90–100%) is megállapítottak.

Ökológia: a betegség kialakulását elősegíti a sűrű vetés és a vírusfogékony kultúrnövények termesztése.

Védekezés: vírusmentes vetőmag használata, vírustoleráns, -rezisztens fajták használata, a gyomnövények elpusztítása.

Árpa vírusos levélfoltosság

(brome mosaic bromovirus)

Gazdanövény: a vírus gazdanövényköre igen kiterjedt. Legjelentősebb a rozsnok, tarackbúza, zab, árpa, muhar és búza. A libatopfélék családjába tartozó növények közül a Chenopodium hybridum kiváló vírusdiagnosztikai növény.

Tünet: a beteg növény levelein világoszöld foltosodás és csíkosság figyelhető meg, amely legtöbbször levélelszáradással végződik.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: az árpát termesztő országokban mindenütt előfordul. Magyarországon az 1980-as évek közepén állapították meg előfordulását. Kiterjedt gazdanövényköre miatt jelentősége figyelemre méltó.

A kórokozó átvitele, terjedése: a vírus mechanikailag átvihető. A rágó szájszervű bogarak (Lema fajok) vírusátvivő szerepét megállapították. Laboratóriumi körülmények között sikerült a vírust Xiphinema fonálféregfajokkal is átvinni, maggal azonban nem terjed.

Ökológia: a vírusfogékony egy- és kétszikű gyomnövények, valamint a mechanikai átvitel könnyű volta (szövetnedvvel, sérüléseken át, bogárvektorokkal) kedvez a betegség kialakulásának.

Védekezés: vírusellenálló fajták termesztése és a gyomnövények elpusztítása.

Árpa sárga törpülés

(barley yellow dwarf luteovirus)

Gazdanövény: a vírus a Poaceae család több mint száz faját fertőzi. A jelentősebb növények a következők: árpa, búza, zab, rizs, rozsnok, kukorica.

Tünet: a beteg növény levelei a levél csúcsi részétől kiindulva aranysárgásan elszíneződnek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: az árpát termesztő országokban mindenütt előfordul, gazdasági szempontból jelentős betegség. Korai fertőződés esetén a termésveszteség elérheti az 50%-ot is.

A kórokozó átvitele, terjedése: a perzisztens vírus levéltetvekkel (pl. Aulacorthum circumflexum, Macrosiphum avenae, Myzus persicae, Rhopalosiphum spp.) terjed. Az egyes vírustörzseknek speciális levéltetűvektoraik vannak (vektorspecifikusság). A vírus maggal és a beteg növény szövetnedvével (mechanikailag) nem terjed.

Ökológia: a betegség fellépésének igen kedvez a nagyszámú vírusfogékony kultúr- és gyomnövény, valamint a vírust perzisztens módon átvivő számos levéltetűfaj.

Védekezés: a vírussal szemben toleráns vagy ellenálló genotípusok, fajták termesztése és a levéltetűvektorok elpusztítása. A kaliforniai UC 476 árpavonal tartalmazza az Yd2 rezisztenciagént, és ezáltal a nevezett árpa rezisztens az árpa sárga törpülés vírussal szemben.

Árpa helmintosporiózisai

(régi nevezéktan alapján Helminthosporium spp.).

Új nevezéktan alapján (Drechslera spp., Bipolaris spp.);

Drechslera graminea (teleomorf alak: Pyrenophora graminea),

D. teres (teleomorf alak: P. teres),

D. tritici-repentis (teleomorf alak: P. trichostoma),

Bipolaris sorokiniana (teleomorf alak: Cochliobolus sativus)

Gazdanövény: árpa és egyéb gabonafélék.

Tünet: a tünetek igen változatosak. Ezek alapján szinte lehetetlen a pontos diagnózis. Fajazonosításra a konídiumtartók, a konídiumok jellemzőit használják fel elsősorban. Néhány jellegzetes tünet mégis előfordul: a D. graminea levélcsíkoltságot, a D. teres és a B. tritici-repentis levélfoltosságot, míg a B. sorokiniana fekete csírájúságot és szártőbetegséget is okoz.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a helmintosporiózisok a világ minden gabonatermesztő országában jól ismertek. Egyes fajok vetőmaggal is terjednek, ami kártételüket tovább fokozza.

A kórokozó életmódja: a primér fertőzési forrás lehet a vetőmag. Számos esetben a fertőzött növényi maradványokon képződött pszeudotéciumokból kijutó aszkospórák indítják el a fertőzést. A vegetációs időben, később, a konídiumok fertőznek.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozók általában 15–25 °C közötti hőmérsékleten, magas légnedvesség, bőséges harmatképződés esetén, szeles, esős időjárásban okoznak súlyos fertőzéseket.

Védekezés: a fertőzött növényi maradványok aláforgatása, vetésváltás, kevésbé fogékony fajták vetése ajánlatos. A csávázás imazalil-, fuberidazol-, triadimenol- stb. tartalmú szerekkel véd a korai fertőzések ellen.

Árpa törpe- vagy levélrozsda

(Puccinia hordei)

Gazdanövény: árpa.

Tünet: a nyári, ún. uredonemzedékek telepei aprók, narancssárga vagy barna színűek, leggyakrabban a levéllemezen fordulnak elő. A teleutotelepek szintén kicsik, ritkábban képződnek, sokáig epidermisszel borítottak.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a betegség az egész világon elterjedt, és az árpát fertőző többi rozsdafajnál komolyabb gazdasági kárt is okozhat. Korai fertőzésnél jelentős az ezer-szemtömeg csökkenése és a szemzsugorodás.

A kórokozó életmódja: teljes fejlődésmenetű, köztesgazdája az ernyős sárma vagy madártej. A gomba áttelelését főként az uredomicélium biztosítja, de a teleutoalak is áttelelhet, és a köztesgazda jelenlétében végbemehet a teljes fejlődésmenet is. Az árpa fertőzése már ősszel is bekövetkezhet, de a járvány rendszerint csak tavasszal alakul ki.

Ökológia és előrejelzés: a gomba fertőzéséhez kedvező a mérsékelten csapadékos és hűvösebb (15–20 °C) időjárás.

Védekezés: a vetésváltás betartása, harmonikus tápanyagellátás, és szükség esetén a fungicides védelem triadimefon-, prokloraz- stb. tartalmú szerekkel mérsékli a kártételt.