Ugrás a tartalomhoz

Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai

Bárdos László – Husvéth Ferenc – Kovács Melinda

Mezőgazda Kiadó

Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai

Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai

Bárdos, László

Húsvéth, Ference

Kovács, Melinda

2007


Tartalom

Előszó
1. A testi szerveződés
1.1. Az állati test szerveződése
Az általános életjelenségek, az anyagcsere (metabolizmus)
A sejtek felépítése. A sejtek közötti kapcsolatok
A membránnal határolt területek szerepe a sejtanyagcserében
Sejtek közötti kapcsolatok
Sejtplazma – sejtszervek – sejtmag
A sejt anyagcseréje
A belső környezet állandósága
Az állati szervezet organizációs szintjei
1.2. Az állati test tájékai
Nevezéktan (nómenklatúra), irányok jelölése a testen
Az állati test tájékai
2. A test támasztása és mozgatása
2.1. Csonttan
Részletes csonttan
A törzs csontjai
A végtagok csontjai
A madarak csontváza (2.1.19. ábra)
A csontok összeköttetései
2.2. Az izmok anatómiája
Részletes izomtan
Bőrizmok
Az elülső végtag izmai
A hátulsó végtag izmai
A törzs izmai
A fej izmai
A házimadarak izmai (2.2.11. ábra)
Statika
Dinamika
2.3. Izomélettan
A harántcsíkolt izom szerkezete
Az izomműködés vizsgálata
A simaizom
A sima és harántcsíkolt izom működése közötti főbb különbségek
3. A szervezet létfenntartása
3.1. Az emésztőszervek és az emésztés
Az emésztőkészülék (apparatus digestorius)
Az előbél
A szájüreg (cavum oris)
A nyálmirigyek
A garat (pharynx)
Az emésztőcső (canalis alimentarius)
Az emésztés
Az emésztőkészülék működése
A madár emésztőkészüléke
A madár emésztése
3.2. A szervezet folyadékterei és a vér
A vér
Immunológiai alapok
3.3. A keringési rendszer szervei és működésük
A vérérrendszer
A szív
A nyirokérrendszer
A szívműködés és a vérkeringés élettana
A vérkeringés hemodinamikája
3.4. A légzőkészülék, a légzés és a gázcsere
A légzés és a gázcsere
A madarak légzőkészülékének és légzésének sajátosságai
3.5. A kiválasztás szervei és folyamatai
A húgyszervek felépítése
A vizeletkiválasztás, a vesék élettani szerepe
A házimadarak kiválasztásának sajátosságai
4. Az életműködések szabályozása
4.1. Az idegrendszer felépítése és alapvető működése
A központi idegrendszer felépítése
A gerincvelő felépítése
Az agyvelő felépítése
A környéki idegrendszer felépítése
Alapvető idegrendszeri folyamatok
A gerincvelő működése
Az agytörzs működése
A nagyagyvelő működése
A mozgás és a testtartás szabályozása (a szomatikus idegrendszer működése)
Az autonóm idegrendszer
Szimpatikus idegrendszer
4.2. Az érzékszervek és az érzékelés
A látószerv és a látás
A látás folyamata
A hallás szervei és működésük
A hang érzékelése
Az egyensúlyozás készüléke és működése
A szaglás
Az ízérzés
A köztakaró mint érzékszerv
4.3. A belső elválasztású mirigyek és működésük
A hormonális szabályozás általános jellemzése
A hipotalamusz-hipofízis rendszer
A tobozmirigy
A pajzsmirigy
A mellékpajzsmirigy
A mellékvese
A mellékvesevelő
A mellékvese működése és az adaptáció
A hasnyálmirigy
5. Az anyagcsere-folyamatok kölcsönhatásai
5.1. A táplálóanyagok felszívódásai és metabolizmusa (közti anyagcsere)
A felszívódás helye és a felszívódott molekulák elszállításának útjai
A szénhidrátok felszívódása és anyagcseréje
A zsírok felszívódása és anyagcseréje
A nitrogéntartalmú anyagok felszívódása és anyagcseréje
5.2. Ásványianyag-forgalom
Az ásványianyag-forgalom szabályozása
5.3. A vitaminok anyagcseréje
A zsírban oldódó vitaminok
A vízben oldódó vitaminok
5.4. A szervezet energiaforgalma és hőszabályozása
A szervezet energiaforgalmának jellemzése
A háziállatok hőszabályozása
A külső hőmérséklethez való alkalmazkodás
A szélsőséges hőmérsékleti hatásokhoz való alkalmazkodás
6. A szaporodás
6.1. Az ivarszervek és működésük
A hím állatok nemi működése
A nőivarú állatok szaporodási folyamatai
Sárgatest fázis
Az ivarzás
Az ivari ciklus hormonális szabályozása
A párzás, a megtermékenyítés
A vemhesség élettana
Placentatípusok
A placenta működése
A placenta hormontermelése
A vemhesség hormonális háttere
Az ellés
A madarak szaporodási folyamatai
A here hormontermelése
A párzás és az ondó
A madarak női nemi szerveinek felépítése és működése
Az oogenezis és a tüszőérés
A petefészek hormontermelése
A tojásképződés folyamata
A kotlás és szabályozása
6.2. A tejmirigy és működése
A tejmirigy felépítése
A tejmirigy működése

Az ábrák listája

1.1.1. Az állati sejt vázlata (forrás: http://www.cliffsnotes.com)1. plazmamembrán, 2. citoplazma, 3. sejtmag (nucleus), 4. magvacska (nucleolus), 5. mitokondrium, 6. rögös endoplazmatikus hálózat (RER), 7. sima endoplazmatikus hálózat (SER), 8. riboszóma, 9. Golgi-készülék, 10. lizoszóma, 11. űröcske (vacuolum), 12. sejtközpont (centriolum), 13. csilló, 14. membránbefűződés vagy űröcske-membrán fúzió, 15. filamentum
1.1.2. A sejtmembrán vázlata (forrás: http://www.biologymad.com)1. foszfolipid, 2. foszfolipid zsírsav része, 3. foszfolipid poláros feje, 4. belső integráns fehérje,5. külső integráns fehérje, 6. csatornát formáló fehérje, 7. citoszkeleton, 8. szénhidrát rész
1.1.3. A sejtek közötti kapcsolat vázlata (forrás: http://medinfo.ufl.edu)1. záróléc (zonula occludens), 2. öv dezmoszóma vagy „ragasztó” kapcsolat (zonula adherens), 3. pont dezmoszóma vagy rugalmas kapcsolat (dezmosoma), 4. réskapcsolat (gap junction), 5. fél-dezmoszóma vagy „horgony” kapcsolat (hemidezmosoma), 6. alaphártya
1.2.1. A testet felosztó síkok és az általuk kijelölt irányok Síkok: 1. fő (median) sík, 2. vízszintes (horizontalis) sík, 3. haránt (transversalis) sík. Irányok:4. fej felőli (cranialis), 5. farok felőli (caudalis), 6. hátfelé (dorsalis), 7. hasfelé (ventralis), 8. kifelé (lateralis), 9. befelé (medialis)
1.2.2. A fej tájékai 1. tarkótájék, 2. fejtetői tájék, 3–4. halántéktájék, 3. fültájék, 4. vakszemtájék, 5. homloktájék, 6. szemgödri tájék, 7. szemgödör alatti tájék, 8–12. az orr tájékai, 8. orrháti tájék, 9. az orr oldalsó tájéka, 10. orr-ajki tájék, 11. rágóizomtájék, 12. az állkapocsízület tájéka, 13–14. a pofa tájékai, 13. állcsonti rész, 14. állkapcsi rész, 15–17. a száj tájékai, 15. a felső ajak tájéka, 16. az alsó ajak tájéka, 17. szájrés, 18. állkapocs ágai közötti tájék, 19. fültőmirigy tájéka, 20. garattájék, 21. gégetájék, 22. a légzacskó vetülete
1.2.3. A törzs és a végtagok tájékai A nyak tájékai: 23. a nyak felső tájéka (E: sörény), 24. a nyak oldalsó tájéka, 25. torkolati barázda, 26. a nyak alsó tájéka (B: lebernyeg).A mellkas tájékai: 27. lapocka előtti tájék, 28. a hát/csigolyák/ tájéka, 29. martájék, 30. bordatájék, 31. lapockatájék, 32. szívtájék, 33. bordaív, 34. szügytájék; 35. szegycsonti tájék. A has tájékai: 36–38. előhasi tájék, 36. borda alatti tájék; 37. a lapátosporc tájéka, 38. ágyéktájék, 39–41. középhasi tájék, 39. a has oldalsó tájéka, 40. horpasz- vagy éhgödri tájék; 41. köldöktájék. 42–43. utóhasi tájék, 42. lágyéktájék, 43. haskorci redő, 44. kereszttájék, 45. fartájék, 46. a külső csípőszöglet tájéka, 47. a végbélnyílás tájéka, 48. faroktájék.A mellső végtag tájékai: a) lapockatájék, b) válltájék, c) kartájék, d) könyöktájék, e) alkartájék, f) mellső lábtőtájék, g) mellső lábközéptájék, h–j) ujjak tájéka, h) csüdízület, i) pártaízület, j) E: pata-, B, O és S: csülök-, C: karomtájék. A hátulsó végtag tájékai: k) csípőízületi tájék, l) combtájék, m) térdtájék, n) szártájék, o) hátulsó lábtőtájék, p) hátulsó lábközéptájék, r–t) ujjak tájéka, r) csüdízület, s) pártaízület,t) E: pata-, B, O és S: csülök-, C: karomtájék, u) az ülőgumó tájéka
2.1.1. A ló csontváza (sceletum equi) 1.arckoponya (splanchnocranium), 2.agykoponya (neurocranium), 3.állkapocs (mandibula), 4. I.nyakcsigolya (atlas), 5. VIl.nyakcsigolya, 6. hátcsigolyák (vertebrae thoracales), 7. ágyékcsigolyák (vertebrae lumbales), 8. keresztcsont (os sacrum), 9. I. farokcsigolya (vertebra caudalis prima), 10.lapocka (scapula), 11.karcsont (humerus), 12.szegycsont (sternum), 13.könyökcsont (ulna), 14.orsócsont (radius), 15.elülső lábtő (kéztő) carpus csontjai (ossa carpi), 16.elülső lábközép csontjai (ossa metacarpalia), 17.az elülső végtag ujjának csontjai (ossa digiti: phalanx proximalis, phalanx media, phalanx distalis), 18.egyenítőcsontok (ossa sesamoidea proximalia), 19.bordák (costae).Medencecsont (os coxae): 20.csípőcsont (os ilium), 21.ülőcsont (os ischiadicum), 22. fancsont (os pubis), 23.combcsont (os femoris), 24.térdkalács (patella), 25.sípcsont (tibia), 26.szárkapocs (fibula), 27.hátulsó lábtő csontjai (ossa tarsalia), 28. hátulsó lábközép csontjai (ossa metatarsalia), 29. hátulsó végtag ujjának csontjai (ossa digiti: phalanx proximalis, phalanx media, phalanx distalis)
2.1.2. A csontszerkezet 1. középdarab (diaphysis), 2. végdarab (epiphysis), 3. velőüreg, 4.kéregállomány, 5.szivacsos állomány, 6. Havers-féle csatorna, 7. Volkmann-féle csatorna, 8. osteon, 9. csontsejt, 10. csonthártya
2.1.3. A ló koponyájának oldalnézete(a számok magyarázata a szövegben)
2.1.4. A szarvasmarha koponyájának oldalnézete(a számok magyarázata a szövegben)
2.1.5. A ló koponyájának median metszete(a számok magyarázata a szövegben)
2.1.6. A szarvasmarha állkapocscsontja és a ló nyelvcsontja (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.7. A ló ágyékcsigolyájának hátulsó felülete 1. csigolyalyuk (foramen vertebrae), 2. csigolyaárok (fossa vertebrae), 3. tövisnyúlvány (proc. spinosus), 4. harántnyúlvány (proc. transversus), 5. elülső ízületi nyúlvány (proc. articularis cran.), 6. hátulsó ízületi nyúlvány (proc. articularis caud.)
2.1.8. A szarvasmarha és a ló bordacsontja 1. fej (caput costae), 2. nyak (collum costae), 3. gumó (tuberculum costae), 4. test (corpus costae)
2.1.9. A ló szegycsontja 1. markolat (manubrium sterni), 2. test (corpus sterni), 3. szelvények (sternebrae), 4. lapátosporc (cartilago xiphoidea), 5. bordaporc (cartilago costalis)
2.1.10. A ló és a szarvasmarha lapockája (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.11. A ló, a szarvasmarha és a sertés karcsontja (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.12. A ló, a szarvasmarha és a sertés alkarcsontjai (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.13. A szarvasmarha és a sertés mellső lábtő-, lábközép- és ujjcsontjai (magyarázat a szövegben)
2.1.14. A ló lábvégcsontjai(külső felület) (forrás: Reece 2005) 1. harmadik lábközépcsont (Mc3, os metacarpale tertium), 2. második lábközépcsont (Mc2, osmetacarpalesecundum), 3. felső egyenítőcsont (os sesamoideum proximalis), 4. csüdcsont (Ph1, oscompedale), 5. pártacsont (Ph2, oscoronale), 6. nyírcsont (os sesamideum distale), 7–11. patacsont (os ungulare), 7. a patacsont oldalfali felülete (facies parietalis), 8. hegyfali felület, 9. a patacsont ága, 10. a patacsont kápája (proc. extensorius), 11. hordozószél (margo solearis)
2.1.15. A medenceövet alkotó keresztcsont [A
2.1.16. A ló, a sertés és a szarvasmarha combcsontjának caudalis nézete (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.17. A ló és a szarvasmarha szárcsontjai (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.18. A ló hátulsó lábtő- (csánk-)csontjai (a számok magyarázata a szövegben)
2.1.19. A házityúk csontváza 1.áll közötti csont (praemaxilla), 2. könnycsont (os lacrimale), 3. falcsont (os parietale), 4. nyakszirtcsont (os occipitale), 5.állkapocs (mandibula), 6. járomcsont (os jugale),7. négyszögű csont (os quadratum), 8. nyakcsigolyák (vertebrae cervicales), 9. összeforrt hátcsigolyák (notarium),medencecsont (os coxae): 10. csípőcsont (os ilium), 11. ülőcsont (os ischiii), 12. fancsont (os pubis), 13.farokcsigolyák (vertebrae caudales), 14.farokcsíkcsont (pygostyl), 15. lapocka (scapula), 16. villacsont (furcula), 17.hollócsőrcsont (os coracoideum), 18. bordák (costae), 19. mellcsont (sternum),20.combcsont (femur), 21. szárkapocs (fibula), 22. sípcsont (tibia), 23. összenőtt lábközépcsontok (os tarsometatarsale), 24. az első ujj csontjai (ossa digiti l.), 25. a második ujj csontjai (ossa digiti II.), 26. a harmadik ujj csontjai (ossa digiti III.), 27. a negyedik ujj csontjai (ossa digiti IV.),28.karcsont (humerus), 29. orsócsont (radius), 30. singcsont (ulna), 31. szárnytőcsontok (ossa carpi), 32. összenőtt szárnyközépcsontok (ossa metacarpi), 33. a harmadik ujj csontja (os digiti III.), 34. a második ujj csontja (os digiti II.), 35. az első ujj csontja (os digiti I.)
2.1.20. Az ízület felépítése 1. ízületi fej (caput articulare),2. ízületi vápa (fovea articularis),3. ízületi tok (capsula articularis) külső, rostos rétege (stratum fibrosum), 4. az ízületi tok belső rétege (stratum synoviale), 5. ízületi nedv (synovia), 6. csont, 7. izom, 8. nyálkatömlő (bursa synovialis),9. ín (tendo)
2.2.1. Az izom tapadásának vázlata (több szerző nyomán) 1. csont, 2. Sharpey-féle rostok, 3. ín, 4. ínba átmenő kötőszöveti elemek, 5. izomhas, 6. izomrost, 7. a rostokat, kötegeket és nyalábokat elhatároló kötőszöveti elemek, 8. erek, idegek
2.2.2. Az izmok tollazottságának vázlata A – anatómiai átmérő, É – élettani átmérő, Í – ínlemez, 1. egyszerű izom, 1/a. nyugalomban, 1/b. összehúzódva, 2. tollazott izom, 3. többszörösen tollazott izom
2.2.3. A ló felületes izmai (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.4. AA ló mellső lábának izmai (lateralis nézet) (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.5. A ló mellső lábának izmai (medialis nézet) (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.6. A ló hátulsó lábának izmai (lateralis nézet) (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.7. A ló hátulsó lábának izmai (medialis nézet) (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.8. A ló jobb oldali mellső és hátulsó lábának metszete (Kovács 1956 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.9. A ló rekeszizmának mellüreg felőli nézete (Popesko 1968 nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.10. A hasizmok vázlata (több szerző nyomán) (a számok magyarázata a szövegben)
2.2.11. A házityúk felületes izmai 1. mellcsont-nyelvcsonti izom (m. sterohyoideus), 02. nagy összetett izom (m. complexus majus), 3. hosszú nyakizom (m. longus colli), 04. csuklyásizom (m. trapezius), 05. kétfejű karizom(m. biceps brachii), 06. háromfejű karizom (m. triceps brachii), 07. a repülőhártya izma (m. tensor patagii), 08. a szárnytő hajlítója (m. flexor carpi), 09. ujjnyújtó izom (m. extensor digitorum), 10. ujjhajlító izom (m. flexor digitorum), 11–12. felületes mellizom (m. pectoralis superficialis), 13. felső fűrészizom (m. serratus dorsalis), 14. szabóizom (m. sartorius), 15. kétfejű combizom (m. biceps femoris), 16. félig hártyás izom (m. semimembranosus), 17. félig inas izom (m. semitendinosus), 18. külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus), 19. átfúrt hajlítóizom (m. perforans), 20. a lábszár ikerizma (m. gastrocnemius), 21. hosszú szárkapcsi izom (m. peronaeus longus), 22. rövid szárkapcsi izom (m. peronaeus brevis), 23. az ikerizom és az ujjhajlítók egyesült ina, 24. közös ujjnyújtó izom (m. ext. digitorum pedis communis)
2.2.12. A mellső végtag statikai rendszere ↓ a testsúly 1. kétfejű karizom, 2. összekötő ínköteg (lacertus fibrosus), 3. orsói lábtőnyújtó izom, 4. a felületes ujjhajlító izomhoz térő erősítő ínköteg, 5. a mély ujjhajlító izomhoz térő erősítő ínköteg, 6. a közös ujjnyújtó izomhoz térő erősítő ínköteg
2.2.13. A hátulsó végtag statikai rendszere 1. négyfejű combizom, 2. a térdkalácsízület hurkot képező szalagjai, 3. kétfejű lábikraizom, 4. Achilles-ín, 5. harmadik szárkapcsi izom, 6. erősítő ínsapka a sarokgumón, 7. hármas ínheveder-rendszer
2.3.1. A harántcsíkolt izomrost szerkezete(több szerző nyomán)
2.3.2. Az izom-összehúzódásban részt vevő fehérjék 1. vékony filamentum, 2. aktin, 3. troponin, 4. tropomiozin, 5. vastag filamentum, 6. miozin nehéz lánc (farok), 7. a miozin fej ATP-áz aktivitású része, 8. a miozinfej aktint kötő része, 9. nyaki rész
2.3.3. A kontrakció történései az izomrostban (a számok magyarázata a szövegben)
2.3.4. Azonos terhelésű izom ismételt ingerlése. A számok az egymást követő ingerléseket jelzik: 1–3. az izom-összehúzódás nagysága nő (lépcső jelenség), majd 4–7. a kitérések csökkennek (fáradás)
2.3.5. Az izom energianyerése oxigénhiányos állapotban és a Cori-féle körfolyamat 1. glikogén, 2. glukóz, 3. piroszőlősav (piruvát), 4. tejsav (laktát), a) oxigénhiány, b) tejsav-felhalmozódás (izomláz)
2.3.6. A simaizomsejt szerkezete – www.cytochemisty.net nyomán 1. sejtmag, 2. sejtplazma, 3. kontraktilis fehérjék (aktin-miozin), 4. kapcsolódási pont, 5. horgony, 6. membránöblöcske, A nyugalmi állapot (relexáció), B – összehúzódott állapot (kontrakció)
3.1.1. A szájfenék és a nyelv szarvasmarhában (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. metszőfogak (I1), 2. a negyedik metszőfog tejfogi maradványa (I4), 3. éhszemölcs a nyelv előtt, 4. nyelvfék (frenulum), 5. a nyelv hegye (apex linguae), 6. szemölcsök az alsó ajakon (papillae labiales), 7. előzápfogak
3.1.2. A szarvasmarha szájüregének dorsalis nézete (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. áll közötti szemölcs (papilla incisiva), 2. rágólap (palvinus dentalis), 3. szemölcsök a felső ajakon (papillae labiales), 4. szájpadlépcsők (rugae palatinae), 5.szájpadvarrat (raphe palati), 6. felső előzápfogak, 7. lágy szájpad (palatum molle), 8. a lágy szájpad szabad határa, 9. szájpad-garat ív
3.1.3. A ló és a szarvasmarha nyelve (Kovács 1965 nyomán) 1. a nyelv hegye (apex linguae), 2. a nyelv teste (corpus linguae), 3. a nyelv gyökere (radix linguae), 4. elülső szájpadív (arcus glossopalatinus), 5. szájpadi mandula (tonsilla palatina), 5/a a nyelv nyiroktüszői (fulliculi linguales), 6. nyelvháti dudor (torus linguae), 6/a táplálékárok (fossa linguae), 7. gomba alakú szemölcsök (papillae fungiformes), 8. körülárkolt szemölcsök (papillae vallatae), 9. leveles szemölcsök (papillae foliatae), 10. gégefedő (epiglottis)
3.1.4. A nyelv szemölcsei (Fehér 1980 nyomán) 1. körülárkolt szemölcsök (papillae vallatae), 2. fonál alakú szemölcsök (papillae filiformes), 3. gomba alakú szemölcsök (papillae fungifurmes), 4. kúp alakú szemölcsök (papillae conicae), 5. a nyelv tüszői (folliculi linguales), 6. terminalis barázdák (sulci terminales)
3.1.5. A ló metszőfoga (Fehér 1980 nyomán) 1. az ajkak felé tekintő felület (facies labialis), 2. a szájüreg felé tekintő felület (facies lingualis), 3. rágólap (facies occlusialis), 4. zománcállomány (enamelum), 5. dentin (dentinum), 6. cementállomány (cementura), 7. zománcbetüremkedés, 8. a fog ürege (cavum dentis), 9. gyökércsatorna (canalis radicis dentis), 10. a csatorna nyílása a gyökér csúcsán (foramen apicis dentis), 11. kupa
3.1.6. A nagy nyálmirigyek elhelyezkedése háziállatokban(Dyce és mtsai 1996 nyomán) szürke: fültőmirigy (gl. parotis), fekete: áll alatti nyálmirigy (gl. submandibularis), pontozott: nyelv alatti nyálmirigy (gl. sublingualis), sávozott: pofamirigyek (gl. labiales) 1. a fültőmirigy kivezetőcsöve (Stenon-féle vezeték), 2. az áll alatti nyálmirigy kivezetőcsöve (Warthon-féle vezeték), 3. a nyelv alatti nyálmirigy egységes (monostamatica) és 4. diffúz (polistomatica) része, 5. dorsalis pofamirigyek, 6. középső pofamirigyek, 7. ventralis pofamirigyek
3.1.7. A garat vázlatos felépítése (Dyce és mtsai 1996 nyomán) Az ábra a garat kapcsolatait szemlélteti: rostralisan (előrefelé) az orr- és a szájüreg felé, caudalisan (hátrafelé) a nyelőcsővel és a gégecsővel. 1. orrüreg, 2. szájüreg, 3. lágy szájpad, 4. légzőgarat, 5. a nyelv gyökere, 6. gége, 7. nyelőgarat, 8. szájpad-garat ív, 9. nyelőcső, 10. a gyűrűporc lemezes része, 11. gégecső
3.1.8. A kutya (a), a szarvasmarha (b), a ló (c) és a sertés (d) gyomra (vázlatosan)
3.1.9. A ló gyomrának és epésbelének medialis metszete(Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. nyelőcső (oesophagus), 2. a gyomorszáj (cardia) nyílása, 3. kisgörbület (curvatura minor), 4. nagygörbület (curvatura major), 5. a gyomor teste (corpus gastris), 6. gyomorvég (pylorus), 7. a pylorus ürege (antrum pylori), 8. a gyomor nyelőcső típusú nyálkahártyával borított része (pars oesophagica), 9. a gyomor bélcső típusú nyálkahártyával borított része (pars intestinalis), 10. csipkés szél (margo plicatus), 11. az epésbél cranialis része, 12. a Vater-féle öböl, az epevezeték és a hasnyálmirigy nagyobbik (Wirsung-féle) vezetékének nyílását jelző szemölccsel (papilla duodeni major), 13. a hasnyálmirigy kisebbik (Santorini-féle) vezetékének nyílását jelző szemölcs (papilla duodeni minor).
3.1.10. A szarvasmarha többüregű, összetett gyomra, zsigeri (jobb oldali) felület (Husvéth 2000) 1. nyelőcső (oesophagus), 2. a bendő (rumen) zsigeri felülete, 3. dorsalis görbület (curvatura dorsalis), 4. ventralis görbület (curvatura ventralis), 5. a bendő elülső vége (extremitas cranialis), 6. hátulsó vége (extremitas caudalis), 7. jobb hosszanti barázda (sulcus longitudinalis dexter), 8. dorsalis zsák (saccus dorsalis), 9. ventralis zsák (saccus ventralis), 10. cranialis vakzsák (saccus caecus cranialis), 11/a caudodorsalis vakzsák (saccus caecus caudo dorsalis), 11b. caudoventralis vakzsák (saccus caecus caudoventralis), 12. a bendő tornáca (atrium ruminis), 13. bendőtornácot, 14/a a dorsalis, 14/b a ventralis vakzsákot elválasztó barázda, 15. recés (reticulum), 16. a recés rekeszi felülete (facies diaphragmatica), 17. leveles vagy százrétű (omasum), 18. oltógyomor (abomasum), 19. az oltógyomor vakzsákja (saccus caecus abomasi), 20. epésbél (duodenum)
3.1.11. A gyomor mirigyeinek vázlatos felépítése (Rockebush és mtsai 1991 nyomán) A – cardiamirigy, B – fundusmirigy, C – pylorusmirigy, 1. alkalikus folyadékréteg, 2. oldhatatlan nyálkaréteg, 3. dipalmitolaj-foszfatidil kolin (surfactant) réteg, 4. epithel sejtek (egyrétegű hengerhám), 5. a mirigyek nyakánál elhelyezkedő, mucinszerű váladékot termelő sejtek, 6. sósavat szekretáló fedősejtek, 7. pepszinogént, zselatinázt, gasztrikus lipázt és rennint szekretáló fősejtek, 8. pepszinogént szekretáló sejtek a pylorusmirigyekben, 9.gastrint szekretáló endokrin sejtek
3.1.12. A kutya (A), a ló (B), és a szarvasmarha (C) emésztőcsövének vázlatos rajza (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. gyomor, 2. vékonybél, 3. vakbél, 4. felhágó remese, 5. lehágó remese
3.1.13. A ló emésztőcsöve(Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. gyomor (ventriculus), 2. az epésbél lehágó és 3. felhágó szakaszai (duodenum ascendens et descendens), 4. éhbél (jejunum), 5. csípőbél (ileum), 6. vakbél (caecum) 6’. a remesét és a vakbelet összekötő szalag, 7. jobb oldali alsó (ventralis) remese, 8. alsó rekeszi görbület, 9. bal oldali alsó remese, 10. medencei görbület, 11. bal oldali alsó remese, 12. felső rekeszi görbület, 13. jobb oldali felső remese, 13’. a remesét rögzítő szalag (mesocolon), 14. harántremese, 15. szűkremese, 16. végbél (rectum), 17. elülső bélfodri artéria (a. mesenterica cranialis)
3.1.14. A kutya A, a sertés B, a szarvasmarha C és a ló D májának zsigeri felületeNickel és mtsai 1960 nyomán) 1. bal lebeny (lobus sinister), 1/a a bal lebeny lateralis részlete (lobus sinister lateralis), 1/b a bal lebeny medialis részlete (lobus sinister medialis), 2. jobb lebeny (lobus dexter), 2/a jobb lebeny lateralis részlete (lobus dexter lateralis), 2/b jobb lebeny medialis részlete (lobus dexter medialis), 3. középső lebeny (lobus intermedia), 3/a négyszög alakú lebeny (lobus quadratus), 3/b farkalt lebeny (lobus caudatus), 3/b’ farkalt nyúlvány (processus caudatus), 3/b’’ szemölcsnyúlvány (processus papillaris), 4. epehólyag (vesica fellea), 5. májartéria (arteria hepetica), 6. májkapugyűjtőér vagy verőceér (vena portae), 7. epevezeték (ductus choledochus), 8. hólyagvezeték (ductus cysticus), 9. májvezeték (ductus hepaticus), 10. Hering-féle csatorna (ductus biliferi), 11. hátulsó üres véna (vena cava caudalis), 12. a nyelőcső és benyomata (oesphagus et impressio oesophagica)
3.1.15. A hasnyálmirigy dorsalis nézete(sertés) (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. a hasnyálmirigy bal (lobus pancreatis sinister), 2. jobb lebenye (lobus pancreatis dexter), 3. májkapuvéna (verőceér; v. portae), 4. a gyomor és a lép közös vénája (v. gastrosplenica), 5. epésbél (duodenum) 6. a jobb oldali vese elülső vége 7. a bal vese elülső vége, 8. a medialis síkot jelző vonal 9. a hasnyálmirigy kivezető csöve (Santorini-féle vezeték)
3.1.16. A belek helyi (lokális v. intrinsic) és külső (extrinsic) beidegzésének vázlata (Swenson 1984 nyomán)
3.1.17. A nyál ionkoncentrációinak változása monogastricus állatokban és kérődzőkben a szekretált mennyiség függvényében (Swenson 1984 nyomán). Monogastricusokban a nyálszekréció fokozódásával a legtöbb ion koncentrációja növekszik, így intenzív elválasztás esetén a nyál izotóniássá válik a vérrel. Kérődzőkben a nyálelválasztás mértéke nem befolyásolja lényegesen az összes ion koncentrációját, mivel az elválasztás mértékének fokozódásával csökken ugyan a PO43–-, de növekszik a HCO–3-tartalom. Így a kérődzők nyála bármilyen mértékű szekréció esetében közel azonos pufferkapacitással rendelkezik
3.1.18. A gyomornedv elválasztás intestinalis szakasza monogastricusokban (Rockebush és mtsai 1991 nyomán) Az epésbél nyálkahártyájában termelődő gasztrin a sósav, a szekretin és a pepszin szekrécióját fokozza. A gasztrin hatásának gátlását más hormonok (GIP, CCK, szekretin) és az epésbélbe ürülő chymus túlzott savassága és ozmolalitása eredményezi.
3.1.19. A takarmányfehérjék és egyéb nitrogéntartalmú anyagok bendőbeli metabolizmusának vázlata
3.1.20. A telítetlen zsírsavak hidrogénezése a bendőbenHarfoot és Hazlewood 1988 nyomán)
3.1.21. A mirigyes gyomor nyálkahártyájának szerkezete, a nyálkahártya mirigyei (vázlatos rajz) (Bell és Freeman 1971 nyomán) 1. a nyálkahártya hámrétege (lamina epithelialis mucosae), 2. felületes propriamirigyek (gll. ventriculares superficiales), 3. a nyálkahártya mély mirigyei (gll. ventriculares profundus), 3/a a mirigyek végkamrája, 3/b sósavat és pepszint szekretáló (oxyntico-peptikus) sejtek, 3/c harmadlagos (tercier) csatorna, 3/d másodlagos (secunder) csatorna, 3e. elsődleges (primer) csatorna, 4. a nyálkahártya szemölcseinek ürege, 5. a nyálkahártya saját izomrétege (muscularis mucosae), 6. a mirigyes gyomor izomrétege (tunica muscularis)
3.1.22. A tyúk gyomra és bélcsöve (Nickelson és mtsai 1977 nyomán) 1. nyelőcső (oesophagus), 2. mirigyes gyomor (proventriculus), 3. izmos gyomor (ventriculus muscularis), 4/a és 4/b az epésbél le- és felhágó szakaszai (duodenum descendens et ascendens), 5. éhbél (jejunum), 6. csípőbél (ileum), 7. a vakbél (caecum) bal és jobb oldali szakasza, 8. remese (colon), 9. kloáka (cloaca); a – és a’ – máj- és epevezeték (ductus hepatoentericus et cysticoentericus), b – és b’ – a hasnyálmirigy ventralis és dorsalis vezetékei, c – a hasnyálmirigyet és az epésbelet összekötő szalag (lig. pancreaticoduodenale), d – bélfodor (mesojejunum), e – a. coelica, f – a. mesenterica cran., g – hüvely (vagina), h – húgyvezető (ureter), i – lép (lien), j – embrionális sziktömlő (diverticulum vitellini)
3.1.23. A házityúk mája (A – zsigeri felület, B – fali felület) (Nickel és mtsai 1977 nyomán) 1. bal külső lebeny (lobus hepatis lateralis), 1/a bal belső lebeny (lobus hepatis medialis), 1/b processus intermedius sinistri, 2. jobb lebeny (lobus hepatis dexter), 2/a processus intermedius dexter, 3. fossa transversa, 4. elülső bemetszés (incisura cranialis), 5. hátulsó bemetszés (incisura caudalis), 6. a bal oldali lebeny bemetszése (incisura intralobulares), 7. hátulsó üresvéna (v. cava caudalis), 8. jobb oldali kapuvéna (v. portae dextra), 8/a bal oldali kapuvéna (v. portae sinistra), 9. jobb oldali májartéria (a. hepatica dextra), 9/a bal oldali májartéria (a. hepatica sinistra), 10. epehólyag (vesica fellea), 11. ductus hepatoentericus, 12. ductus cysticoentericus
3.2.1. A plazmafehérjék elektroforetikus elválasztása alul: megfestett futtatás, felül: denzitogram; TTR: transztiretin (prealbumin), Alb: albumin, α1, α2, β- és γ-globulin frakciók; + anód oldal, – katód oldal
3.2.2. A véralvadási folyamat (Karsai 1982 nyomán módosítva) A – előfázis, B – főfázis, C – utófázis, tcf: trombocita faktor, * trombinkatalízis, az „a” index aktivált faktort jelent
3.2.3. A vérsejtképződés vázlata (Lippold és Cogdell 1991 nyomán módosítva) Őssejtek: 1. multipotens, 2. limfoid, 3. hemopoetikus, 4. mieloid, 5. granulocita, 6. megakariocita, 7. vörösvérsejt, 8. csecsemőmirigy, VVS: vörösvérsejt, Vl. vérlemezke, Eo: eozinofil granulocita, Ba: bazofil granulocita, Ne: neutrofil granulocita, Mo: monocita, Li: limfocita, Hi: szöveti hízósejt, Mi: mikrofág, Ma: makrofág, Pl: plazmasejt, LB: B-limfocita, LT: T-limfocita, EPO: eritropoetin; * serkentő faktorok
3.2.4. A hemoglobin oxigéntelítődési görbéje emlősökben és madarakban A madarak eltérő hemoglobinja miatt a telítődési görbe laposabb. Parciális O2-nyomások: sz – a szövetekben, t – a tüdőben
3.2.5. A vér szén-dioxid-szállításának vázlata (Bálint 1981 nyomán kiegészítve) * lassú, nem enzimatikus folyamat, ** gyors, a szénsavanhidráz által katalizált folyamat
3.2.6. A szervezet nemspecifikus védelmi vonalának sejtes reakciói (Hopson és Wessells (1990) nyomán) 1. felhám (epidermis), 2.irharéteg (corium), 3.vérérkapilláris, 4. sérülés, 5. baktériumok, 6. granulociták, 7. monocita, 8. citokin (IL) szekréció, 9. granulocitakivándorlás a kapillárisból
3.2.7. A sejtes (cellularis) és a humoralis immunválasz vázlata 1–2. elsődleges, központi nyirokszervek: 1a. csontvelő, 1b.csontvelő és bursa Fabricii, 2. timusz, 3.másodlagos, perifériás nyirokszervek, 4–5–6. az immunválasz szakaszai: 4. felismerő, 5. aktivációs, 6. végrehajtó, 7. cellularis válasz, 8. humoralis válasz, 9. Tc-limfocita kapcsolódása egy fertőzött sejthez, 10. a sejt oldódása, 11. opszonizáció, Ag: antigén, Ea: ellenanyagok, B-limfociták, T-limfociták: Tc: citotoxikus sejtek, TH: segítő sejtek, Ts: szupresszor sejtek, Pl: plazmasejt, + serkentés, – gátlás
3.3.1. A vérerek jellegzetes típusai. * A szívhez közeli artériákban az érfal középső rétege elasztikus rostokból áll. A keretben lévő szövettani képen egymás mellett futó kis artéria és véna közötti különbség látható
3.3.2. A szívüregek és a csatlakozó erek vázlata 1. jobb pitvar, 2. jobb kamra, 3. bal pitvar, 4. bal kamra, 5. aorta, 6. tüdőartéria, 7. elülső üresvéna, 8. hátulsó üresvéna, 9. tüdővénák
3.3.3. A pitvarok és kamrák közötti kötőszövetes sövény nyílásait záró billentyűk 1. a tüdőartéria félhold alakú billentyűje, 2. az aorta félhold alakú billentyűje, 3. háromhegyű billentyű, 4. kéthegyű billentyű, 5. koszorús artéria, 6. kötőszövetes lemez
3.3.4. A nagyvérkör főbb erei A főbb artériák (A) 1. koszorúserek, 2. aorta, 3. közös fejér, 4. gerincér, 5. a nyelőcső és a hörgők artériája, 6. bordaközi artériák, 7. kulcscsont alatti artéria, 8. belső mellkasi artéria, 9. a mellső végtag artériái, 10. hasi artéria (gyomor, lép, máj), 11. elülső bélfodri artéria (a belek többsége), 12. veseartériák, 13. ágyékartériák, 14. hátulsó bélfodri artéria (remese), 15. a belső nemi szervek artériája, 16. belső csípőartéria, 17. külső csípőartéria, 18. szemérem artéria (tejmirigy), 19. a hátulsó végtag artériái A főbb vénák (B) a – elülső üresvéna, b – kulcscsonti véna, c – torkolati véna, d – páratlan véna, e – hátulsó üresvéna, f – májvénák, g – verőceér
3.3.5. A magzati vérkeringés vázlata 1. köldökvéna, 2. Arantius-féle vezeték, 3. máj, 4. májvénák, 5. hátulsó üresvéna, 6. jobb pitvar, 7. a pitvarok közötti nyílás, 8. jobb kamra, 9. tüdőartéria, 10. tüdő, 11. Botallo-féle vezeték, 12. bal pitvar, 13. bal kamra, 14. fő ütőér (aorta), 15. a fej és a mellső végtagok erei, 16. elülső üresvéna, 17. a hasűri szervek artériás törzsei, 18. a hasi aorta medencei szerveket és a hátulsó végtagokat ellátó végágai, 19. köldökartériák, 20. köldök, 21. magzati méhlepény
3.3.6. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere 1. szinusz csomó, 2. pitvari specifikus rostok, 3. pitvar-kamrai (Ashoff-Tawara-) csomó, 4. His-féle köteg, 5. Tawara-szárak, 6. a szinuszcsomó akciós potenciálja, 7. a kamraizomzat akciós potenciálja
3.3.7. Az EKG felvétel vázlata A – az elektródák elhelyezései: I., II.,III. elvezetések a végtagokról, JE – jobb elülső láb, BE – bal elülső láb, BH – bal hátulsó láb, B – az elektrokardiogram hullámai: P – pitvari elektromos történések, QRS – kamrai elektromos történések, T – a repolarizációs folyamat elektromos jele
3.3.8. A szívciklus A – pitvar-kamrai diasztolé (relaxációs szakasz), B – pitvarszisztolé és kamradiasztolé, C – pitvardiasztolé és kamrai szisztolé kezdete (izometriás szakasz), D – kamraszisztolé (izotóniás szakasz)
3.3.9. A vérnyomás a véráramlási sebesség és az erek összkeresztmetszetének változása az érszakaszokban(Ádám és Fehér 1990 nyomán) 1. vérnyomás, 2. áramlási sebesség, 3. összkeresztmetszet, na – nagy artériák, ka – kis artériák, ao – artériolák a hajszálérszakasz előtt, he – hajszálerek, ve – kis vénák a hajszálérszakaszt követően, kv – kis vénák, nv – nagy vénák
3.3.10. A vérnyomás által meghatározott szűrés és visszaszívás a hajszálérszakaszban (Starling-hipotézis)
3.3.11. A szívműködés és a vérkeringés idegrendszeri szabályozása 1. agykéreg, 2. nyúltagy, 3. a vegetatív idegrendszer szimpatikus határkötege, 4. a fejartériák elágazódása, 5. aortaív, 6. szinuszcsomó a szívben, 7. perifériás arteriola záróizommal, CVC – cardiovascularis centrum. A IX. (n. glossopharyngeus) és X. (n. vagus) agyideg a baroreceptorokból a központba futó érző- (afferens) rostokat szállítja. A végrehajtó (efferens) rostok: X. paraszimpatikus, a szaggatott vonal a szimpatikus beidegzés (részletes magyarázat a szövegben)
3.4.1. Az orrnyílások tájéka háziállatokban (Fehér 1980 nyomán) A – szarvasmarha, B – ló, C – kecske, D – sertés, 1. orrnyílás, 2. szutyak v. fényszáj (planum nasolabiale): szarvasmarha, orrkorong (rostrum): sertés, orrtükör: kecske, 3. ajakbarázda (philtrum), 4. orrtrombita (diverticulum nasi), 5. az orrnyílás felső zuga, 6. álorrnyílás, 7–8. orrcimpák (alae nasi), 7. külső orrszárny, 8. belső orrszárny, 9. az orrnyílás alsó szöglete
3.4.2. A ló orrporcai 1. orrcsont, 2. felső faliporc (cartilago nasi lateralis dorsalis), 3. belső járulékos porc (cartilago nasi accessoria medialis), 4. szárnyporc (cartilago alaris), 4a. lemezes, 4b szarv alakú részlete, 5. állcsont
3.4.3. Juh fejének median metszete (A) és az orrjáratok harántmetszeti vázlata (B) (Loeffler 1991 nyomán kiegészítve) 1. felső orrkagyló (concha nasalis dorsalis), 2. alsó orrkagyló (concha nasalis ventralis), 3. orrsövény (septum nasi), 4. kemény szájpadlás, 5. ínyvitorla, 6. a nyelv teste, 7. garat (pharynx), 8. az Eustach-féle fülkürt nyílása, 9. gégeűr (cavum laringis), 10. nyelőcső (oesophagus), a – felső v. szaglóorrjárat (meatus nasi dorsalis) b – középső v. sinusjárat (meatus nasi medius), c – alsó v. légzőjárat (meatus nasi ventralis)
3.4.4. A – A ló gégéje (oldalnézet), B – A ló gégéjének median metszéslapja (Fehér 1980 nyomán) 1–4. nyelvcsont (os hyoideum): 1. a függesztőkészülék középső ága (stylohyoideum), 2. kis nyelvcsonti szarv (ceratohyoideum), 3–4. a nyelvcsont teste (basihyoideum), 3. nyelvnyúlvány (processus lingualis), 4. gégeszarv (thyreohyoideum), 5. gégefedő (epiglottis), 6. pajzsporc (cartilago thyreoidea), 7. a pajzsporc elülső szarva (cornu rostrale), 8. pajzsporc-nyelvcsonti ízület (articulatio thyreohyoidea), 9. a pajzsporc hátulsó szarva (cornu caudale), 10. a gyűrűporc íve (arcus cartilaginis cricoideae), 11. a gyűrűporc lemeze (lamina cartilaginis cricoideae), 12. a kannaporc szarvnyúlványa (processus corniculatus), 13. a kannaporc izomnyúlványa (processus muscularis), 14. pajzsporc-nyelvcsonti hártya (membrana thyreohyoidea), 15. gyűrű-pajzsporci szalag (ligamentum cricothyreoideum), 16. gyűrűporc-gégecsőporci szalag (ligamentum cricotracheale), 17. gégetornác (vestibulum laryngis), 18. gégeűr (glottis), 19. a gége kijárata (infraglotticum), 20. tasakredő (plica vestibularis), 21. hangredő (plica vocalis)
3.4.5. A gégecső harántmetszete háziállatokban (Nickel és mtsai 1979 nyomán) 1. kötőszövet (adventitia), 2. a gégecső porcgyűrűje (cart. trachealis), 3. izom mögötti rész (spatium retromusculorum), amit lymphoreticularis kötőszövet tölt ki, 4. a gégecső izma (m. trachealis), 5. nyálkahártya (tunica mucosa), 6. kötőszövetes izmos lemez (paries membranaceus)
3.4.6. A szarvasmarha tüdejének lebenyezettsége és a hörgőfa (dorsalis nézet) (Dyce 1996 nyomán) 1. légcső (trachea), 2. trachealis hörgő (bronchus trachealis), 3. jobb oldali főhörgő (bronchus principalis dexter), 4., 4’ Az osztott jobboldali csúcslebeny (lobus cranialis dexter), 5. középső vagy szívlebeny (lobus medius), 6. jobb hátulsó (rekeszi) lebeny (lobus caudalis dexter), 7., 7’. az oszott bal odali csúcslebeny (lobus cranialis sinister), 8. bal hátulsó (rekeszi) lebeny (lobus caudalis sinister), 9–10. nyirokcsomók, 12. a járulékos lebeny (lobus accessorius) körvonala
3.4.7. A tüdőlebenyke vázlata (Potsubay és Szép 1968 nyomán) 1. végső hörgőcske (bronchulus terminalis), 2. a tüdőartéria ága, 3. a tüdővéna ága, 4. az alveolusokat körülvevő kapillárishálózat, 5. alveolusok (alveoli pulmonis), 6. légzőhörgőcskék (bronchuli respiratorii)
3.4.8. A légzés alatti nyomásváltozások a tüdőben és a mellhártya lemezei között, valamint a légcsere alatti térfogatváltozás (Ádám és Fehér 1990 nyomán) 1. légzési szünet, 2. belégzés, 3. kilégzés, A – tüdőbeni (intrapulmonalis) nyomás, B – a mellhártya lemezei közötti (intrapleuralis) nyomás, C– a be- és kilégzés alatti térfogatváltozás (a ventiláció térfogata).
3.4.9. A gázdiffúzió iránya a külső és belső légzés során (a nyilak a diffúzió irányát mutatják)
3.4.10. A légzés szabályozásának vázlatak: kemoreceptor, m: mechanoreceptor, nyv: nyúltvelő, + : serkentés, – : gátlás, ↑ növekedés, ↓ csökkenés
3.4.11. A madarak alsó (éneklő-) gégéje (Fehér 1980 és Kovács 1965 nyomán) 1. légcső (trachea), 2. éneklő gége (syrinx), 3. összeolvadt utolsó gégecsőgyűrűk (cartilagines caudales), 4. középső elcsontosodott léc (septum syringis s. pessulus), 5. oldalsó hártya (membrana tympaniformis lateralis), 6. középső hártya (membrana tympaniformis medialis), 7. csontos dob (tympanum), 8. rezonátor (bulla ossea syringis), 9. főhörgő (bronchus principalis)
3.4.12. Levegőáramlás a parabronchusokban a légzés során(Sturkie 2000) 1. cranialis légzsák, 2. caudalis légzsák, 3. paleopulmonalis parabronchusok, 4. neopulmonaris bronchusok. A légzés fázisától függetlenül a paleopulmonalis parabronchusokban a levegőáramlás iránya mindig caudo-cranialis; a neopulmonalis parabronchusokban a légzés fázisaitól függően kétirányú (sötét nyilak). A világos nyilak a gázcsere lehetséges kapcsolódását mutatják
3.5.1. A sertés veséjének metszéslapja (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. kéregállomány (cortex renis), 2. velőállomány (medulla renis), 3. veseszemölcs (papilla renalis), 4. vesemedence (pelvis renalis), 5–6. vesekelyhek (calices renalis), 7.húgyvezető (ureter), 8.veseartéria (a. renalis), 9.vesevéna (v. renalis)
3.5.2. A szarvasmarha veséje (részben felnyitva)(Dyce 1996 nyomán) 1. húgyvezető (ureter), 2. veseartéria (a. renalis), 3. cranialis és caudalis vesejárat (ramus uretris cranialis et caudalis), 4. vesekelyhek (calices renalis), 5. vesepapilla (papilla renalis), 6. kéregállomány (cortex renis), 7. interlobularis artériák
3.5.3. A nephron szerkezete(Fehér 1980 nyomán) 1. vesetestecske, Malpighi-féle test (corpuscula renis Malpighi), 1a. Bowman-tok (capsula glomeruli), 1b.érgomolyag (glomerulus), 2. afferens arteriola (vas afferens), 3. efferens arteriola (vas efferens), 4. proximalis kanyarulatos csatornácska (tubulus renalis contortus proximalis), 5. Henle-kacs (ansa nephroni), 6. distalis kanyarulatos csatornácska (tubulus renalis contortus distalis), 7. összekötő cső (tubulus conjunctivus), 8. gyűjtőcső (tubulus collectivus), 9. szemölcsvezeték (ductus papillaris)
3.5.4. A vesetestecske szerkezete 1. a Bowman-tok fali (parietalis) lemeze, 2. a Bowman-tok ürege, 3. a Bowman-tok zsigeri (visceralis) lemeze, 4. érpólus, 5. efferens arteriola (vas efferens), 6. afferens arteriola (vas afferens), 7. a glomerulust alkotó kapillárisok endothelje, 8. vizeleti pólus, 9. juxtaglomerularis sejtek, 10. macula densa, 11. veseidegek
3.5.5. A húgyhólyag (felnyitva) (Dyce és mtsai 1996 nyomán) 1. a húgyinda (chorda urachi) maradványa, 2. a hólyag ürege, 3. húgyvezető (ureter), 3’ a húgyvezető nyílása a húgyhólyagban (ostium ureteris), 4. a nyálkaredők közötti, háromszög alakú terület (trigonum vesicae), 5. a nyálkahártya lécszerű kiemelkedése (crista urethralis) a húgycső kezdetén, 6. húgycső (urethra)
3.5.6. A glomerularis szűrő (Ruckebush és mtsai 1991 nyomán) 1. filtrációs membrán, 2. a kapilláris endotheliuma, 3. pórusok a szűrőn (kb. 50 Å átmérővel), 4. kocsány, 5. alaphártya (membrana basalis)
3.5.7. A madarak veséjének felépítése (Guzsal 1981 nyomán) I. a veselebenyke tubulusrendszere, II. érhálózata, III.a lebenyke harántmetszetben, érhálózattal, 1. tok, 2. interlobularis kötőszövet, 3. corticalis nephron, 4. medullaris nephron, 5. vesetestecske, 6. proximalis tubulus, 7. intermedialis tubulus, 8. distalis tubulus, 9. intercalaris tubulus, 10. gyűjtőcsatorna (tubuluscollectivus), 11.velőköteg, 12. szemölcsvezeték (ductus papillaris), 13.a húgyvezető ága (ramus ureteris), 14. v. interlobularis, 15. peritubularis kapilláris hálózat, 16. központi véna (v. centralis), 17. a. lobularis, 18.afferens arteriola (vas afferens), 19. kapilláris hálózat (glomerulus), 20. efferens arteriola (vas efferens)
4.1.1. Az agyvelőburok szerkezete (a számok magyarázata a szövegben)
4.1.2. Az agyvelő üregrendszere (Kovács 1967) 1. középponti csatorna, 2. IV. agyvelőkamra, 3. Sylvius-féle zsilip, 4. III. agyvelőkamra, 5. Monro-féle lyuk, 6. oldalsó (I. és II.) agyvelőkamra a – gerincvelő, b – nyúltvelő, c – Varol-híd, d – középső agyvelő, e – köztiagyvelő, f – nagyagyvelő, g – szaglóhagyma
4.1.2. Az agyvelő üregrendszere (Kovács 1967) 1. középponti csatorna, 2. IV. agyvelőkamra, 3. Sylvius-féle zsilip, 4. III. agyvelőkamra, 5. Monro-féle lyuk, 6. oldalsó (I. és II.) agyvelőkamra a – gerincvelő, b – nyúltvelő, c – Varol-híd, d – középső agyvelő, e – köztiagyvelő, f – nagyagyvelő, g – szaglóhagyma
4.1.3. A gerincvelő szerkezete (a számok magyarázata a szövegben)
4.1.4. A kisagyvelő szerkezete 1. fehérállomány, 2. kisagykéreg (cortex cerebelli), a – Purkinje-sejtek (str. gangliosum), b – szemcsés réteg (str. granulosum), c – molekuláris réteg (str. moleculare)
4.1.5. Az agyvelő asszociációs (1) és commissuralis (2) pályái
4.1.6. Az agykéreg részei 1. nyakszirti lebeny, 2. fali lebeny, 3. homloklebeny, 4. halántéki lebeny, 5. szaglólebeny, 6. kisagyvelő
4.1.7. Az agykéreg érző- és mozgatómezői 1. látómező, 2. motoros mező, 3. premotoros mező, 4. szaglómező, 5. hallómező, 6. érzőmező
4.1.8. Az agykéreg szöveti felépítése 1. str. moleculare, 2. str. granulosum, 3. str. pyramidale, 4. str. multiforme (piramis sejt: a – dendrit, b – sejttest, c – axon, d – szinaptikus végfácska)
4.1.9. A ló agyvelejének középsíki metszete
4.1.10. A kutya agyvelőidegeinek eredése és eloszlása
4.1.11. Gerincvelőidegek
4.1.12. A sertés idegrendszerének vázlatos képe
4.1.13. A nyugalmi potenciál. A Na- és K-kapuk zártak, a Na-K pumpa működése eredményeként a membrán polarizált
4.1.14. Az akciós potenciál 1. nyugalmi potenciál, 2. csúcspotenciál, 3. helyi válasz, 4. passzív válasz, 5. hiperpolarizáció, 6. küszöbpotenciál, a – csúcspotenciál felszálló ága, b – csúcspotenciál leszálló ága
4.1.15. Szaltatórikus ingerületvezetés
4.1.16. Kémiai szinapszis (magyarázat a szövegben)
4.1.17. Proprioceptív (térdkalács-) reflex 1. érző (afferens) idegrost, 2. mozgató (efferens) idegrost, 3. gátló neuron, a – gerincvelő dorsalis (érző-) szarva, b – ventralis (mozgató-) szarv, c – spinalis ganglion
4.1.18. Exteroceptív (keresztezett) reflex 1. érző- (afferens) ideg, 2. serkentőneuron, 3. gátlóneuron, 4. mozgató (efferens) idegrosok
4.1.19. A piramispálya
4.1.20. A vegetatív efferentáció MVV – mellékvesevelő, ggl – vegetatív idegdúc (ganglion)
4.1.21. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer III., VII., IX., X.: agyvelőidegek, a – preganglionáris paraszimpatikus rost, b – posztganglionáris paraszimpatikus rost, c – preganglionáris szimpatikus rost, d – posztganglionáris szimpatikus rost
4.2.1. A szem felépítésének (A) és a retina szerkezetének (B) vázlata, valamint a fotoizomerizációs ciklus (C) 1. ínhártya (sclera), 2. szaruhártya (cornea), 3. érhártya (chorioidea), 4. sugártest (corpus ciliare), 5. lencsefüggesztő rostok (zonula ciliaris), 6. szivárványhártya (iris), 7. ideghártya (retina), 8. szemlencse (lens cristallina), 9. elülső szemcsarnok (camera oculi anterior), 10. üvegtest (corpus vitreum), 11. látóideg (n.opicus), 12. felső egyenes szemizom, 13. a szem hátravonó izma, 14. alsó egyenes szemizom, 15. rodopszin, 16. opszin, 17. izomeráz, 18. alkohol dehidrogenáz, 19. a vérben lévő retinol (A-vitamin), tRal – transz-retinal, tRol – transz-retinol, cRol – cisz-retinol, cRal – cisz-retinal, pe – a retina pigmentsejtrétege, p – pálcika, cs – csap, b – bipoláris idegsejt, g – ganglionsejt, h – horizontális idegsejt, a – amakrin sejt
4.2.2. A látópálya 1. szemgolyó (bulbus oculi), 2. látóideg (II. n.opticus), 3. a látóideg kereszteződése (chiasma opticum), 4. tractus opticus, 5. látótelep (talamusz), 6. radiatiooptica, 7. látókéreg (area striata)
4.2.3. A hallás szervei A – sziklacsonti terület, B – külső hallójárat, C – dobüreg (cavum tympani), D – csiga (cochlea), E – a csigajárat harántmetszete, F – Corti-féle szerv. 1. dobhártya (membrana tympani), 2. kalapács (malleus), 3. üllő (incus), 4. kengyel (stapes), 5. kerek ablak (foramen rotundum), 6. Eustach-féle fülkürt, 7. tornáclépcső (scala vestibuli), 8. dobűri lépcső (scala tympani), 9. középső csigajárat (ductus cochlearis, s. scala mediana), 10. a hallóideg különböző részei, 11. fedőlemez (membrana tectoria), 12. belső szőrsejtek, 13. külső szőrsejtek, 14. alaphártya (membrana basilaris), 15. csontléc (lamina spiralis ossea)
4.2.4. A bőrben lévő receptorok
4.3.1. A fehérjehormon hatásmechanizmusa. A hormon (H) kötődik a sejtfelszíni receptorhoz (R), a H-R komplex aktiválja az adenilcikláz enzimet (A), aminek hatására ATP-ből cAMP keletkezik. Az aktiválódó proteinkináz a foszforiláció beindításával enzimeket aktivitál
4.3.2. A szteroidhormonok hatásmechanizmusa. A citoplazmában kialakuló hormon-receptor komplex (H-R) a sejtmagba jutva mRNS-szintézist indít meg, ami enzimfehérje-képződést indít be
4.3.3. A hipotalamusz-hipofízis rendszer AH – adenohipofízis, NH – neurohipofízis, NSO – nucleus supraopticus, NPV – nucleus paraventricularis, PI – pars intermedia, ADH – adiuretin, OTC – oxitocin
4.3.4. A pajzsmirigy szöveti szerkezete 1. kötőszövet, 2. folliculus, 3. tireocita (T3, T4), 4. tireoglobulin, 5. C-sejtek (calcitonin), 6. vérér
4.3.5. A T3 és T4 szintézise (a számok magyarázata a szövegben
4.3.6. A mellékvese szöveti szerkezete (a számok magyarázata a szövegben)
4.3.7. A stresszhatásra kialakuló neuroendokrin szabályozás MVV – mellékvesevelő, CRF – kortikoliberin, ACTH – adrenokortikotrop hormon, AH – adenohipofízis, MVK – mellékvesekéreg
4.3.8. A Langerhans-szigetek hormontermelő sejtjei
5.1.1. A bélboholy vázlatos szerkezete (Ruckebush és mtsai 1991 nyomán) 1. vérkapilláris, 2. nyirokkapilláris (centrális nyirokér), 3. arteriola, 4. venula, 5. kehelysejt, 6. epithel sejt (enterocyta), 7. nyirokvezeték, 8. véna, 9. artéria
5.1.2. Bélhámsejt (kukoricaolaj felszívódása közben) 1. mikroboholyszegély, 2. membránnal körülvett lipidcseppek, 3. mitokondriumok, 4. Golgi-készülék, 5. sejtmag, 6. intracellularis tér, 7. nyirokér
5.1.3. A bendőpapilla vérellátása 1. a papilla csúcsa, 2. hám, 3. hámlécek, 4. belső izomréteg, 5. külső izomréteg, 6. savóshártya, 7. bendőartéria, 8. bendővéna, 9. a hám alatti vérérfonat, 10. a papilla artériái és vénái, 11. kapillárishálózat
5.1.4. Glükózképzés az izmokból származó laktátból
5.1.5. A ketonanyagok metabolizmusa kérődzőkben
5.1.6. A micellaképződés, valamint a zsírok és az epesavak felszívódása a vékonybélben:
5.1.7. A lipoproteinek típusai Az osztályozás alapját a relatív méret, valamint a fehérje- (külső, fekete réteg) és a lipidtartalom (középső zóna) aránya képezi C – koleszterin, FA – zsírsav, PL – foszfolipid, VLDL – nagyon kis sűrűségű lipoprotein, LDL – kis sűrűségű lipoprotein, HDL – nagy sűrűségű lipoprotein
5.1.8. A triglicerid zsírsavak felszívódást követő transzportjának és hasznosulásának vázlata (Johnson és Davenport 1971 nyomán) TG – trigliceridek, FA – zsírsavak, PL – foszfolipidek, 1° – elsődleges, 2° – másodlagos LDL – kis sűrűségű lipoprotein
5.1.9. A máj összes lipid- (TL-)tartalmának alakulása holstein-fríz tehenekben, eltérő termelési színvonalon (Husvéth, Elek és Gaál 2003)
5.1.10. A fehérje és az aminosavak metabolizmusa
5.4.1. A takarmányból származó energia hasznosulása. BE – bruttó, DE – emészthető, ME – metabolizálható, NE – nettó, NEm – életfenntartó, NEp – termelésre fordítható energia. Az energiatartalmat csökkentő tényezők: 1. bélsár, 2. vizelet és gázok, 3. hőtermelés. * az együttes bélsár- és vizeletürítés miatt a madarakban ez a két oszlop összevonható
5.4.2. Indirekt kalorimetriás mérési elrendezés 1. anyagcserekamra, 2. vizelet- és bélsárgyűjtő, 3. gázáramlásmérő, 4–5. szivattyú, 6–8. gázanalizátorok (CH4, CO2, O2), 9. számítógép-csatoló
5.4.3. A vérelosztás változtatása a hőszabályozás érdekében A közeg hőmérsékletének függvényében a bőrerek szűkülnek vagy tágulnak, így kevesebb vagy több hő (nyilak) távozik a testből
5.4.4. Az állati test hőleadásának fajtái 1. vezetés, 2. áramlás, 3. sugárzás, 4. párolgás
5.4.5. Háziállatainkra jellemző perspirációs hőleadási formák
5.4.6. A hőszabályozásra fordított energia és a külső hőmérséklet összefüggése AKH – alsó kritikus hőmérséklet, FKH – felső kritikus hőmérséklet, HE – a hőszabályozás energiadiagramja, MB – az alap-energiaforgalom szintje, TH – testhőmérséklet, TNZ – termoneutrális zóna
6.1.1. A hím és a női nemi szervek differenciálódása 1. gonád, 2. ősvese, 3. Müller-járat, 4. Wolff-cső, 5. petefészek, 6. petevezető, 7. méh, 8. hüvely, 9. here, 10. mellékhere, 11. ondóvezető, 12. ondóhólyag, 13. dülmirigy
6.1.2. A hím nemi szervek állatfajonkénti alakulása 1. here, 2. mellékhere, 3. ondóvezető, 4. repkényfonat, 5. ondózsinór, 6. ondóhólyag, 7. hímvessző S alakú görbülete, 8. hímvessző hátravonó izma (m. retractor penis), 9. makk, 10. húgycsőnyúlvány, h – húgyhólyag, m – medencei álízület, v – végbél
6.1.3. A here és a mellékhere szerkezete 1. kötőszövetes tok (tunica albuginea), 2. sövények, 3. herelebenykék, 4. kanyarulatos csatornák, 5. kötőszövetes állomány, 6. egyenes csatornák, 7. herehálózat, 8. mediastinum testis, 9. elvezetőcsövek, 10. mellékherecső, 11. ondóvezető
6.1.4. A here szöveti szerkezete 1. here, 2. kanyarulatos csatornák, 3. spermiogén sejtek, 4. spermium, 5. Sertoli-sejtek, 6. herelimfa, 7. a mellékhere feje
6.1.5. Háziállataink hímvesszőtípusai
6.1.6. A ló és a szarvasmarha hímvesszője harántmetszetben 1. rostos kötőszövetes tok (tunica albuginea), 2. a hímvessző merevedőtestének rostos gerendázata, 3. a hímvessző merevedőteste (corpus cavernosum penis), 4. a húgycső merevedőteste, 5. húgycső
6.1.7. A spermiogenezis folyamata
6.1.8. Az ondósejt szerkezete 1. sejthártya, 2. akroszóma, 3. citoplazma, 4. posztnukleáris sapka, 5. két cetriolum, és a belőlük eredő két központi tengelyfonál, 6. filamentumok, 7. mitokondriális hüvely, 8. spirális hüvely
6.1.9. A hím nemi működés hormonális szabályozása Ht – hipotalamusz, Ahf – adenohipofízis, L – Leydig-sejt, T – tesztoszteron, kcs – kanyarulatos csatorna (a folytonos vonal serkentő, a szaggatott vonal gátló hatást jelöl)
6.1.10. A női nemi szervek vázlatos rajza (Frandson és mtsai 2003 alapján) 1. petefészek, 2. petevezető, 3. méhszarv, 4. méhtest, 5. valódi hüvely, 6. hüvelytornác, 7. péra, h – húgyhólyag
6.1.11. A petefészek alakja az egyes állatfajokban (Frandson és mtsai 2003 alapján)
6.1.12. A petefészek képletei A – elsődleges tüsző, B – másodlagos tüsző, C – harmadlagos tüsző, D – ovulált tüsző 1. petesejt, 2. tüszőhám, 3. a petesejt burkai, 4. petedomb, 5. a tüsző ürege (benne tüszőfolyadék), 6. tüszőtok, 7. ovulált petesejt a burkokkal, 8. sárgatest
6.1.13. A szarvasmarha, a sertés és a ló nemi szerveinek elhelyeződése 1. petefészek, 2. petevezető, 3. méhszarv, 4. méhtest, 5. nyakcsatorna, 6. valódi hüvely, 7. hüvelytornác, v – végbél, h – húgyhólyag
6.1.14. A petesejt képződésének folyamata (oogenzis) A – szaporodási fázis, B – növekedési fázis, C – érési fázis, p – sarki test (polocyta)
6.1.15. Az ivari ciklus hormonális szabályozása Ht – hipotalamusz, Ahf – adenohipofízis, pf – petefészek, Ox – oxitocin, PG – prosztaglandin F2alfa
6.1.16. A megtermékenyítés folyamata 1. a spermiumok megközelítik a petesejtet, 2. a spermium eléri a fénylő zónát, 3. akroszóma reakció, 4. a fénylő zóna fellazítása és 5. áthatolás rajta, 6. a spermium és a petesejt fúziója, 7. kialakul a termékenyülési membrán
6.1.17. Az ovuláció, a megtermékenyítés és a barázdálódás 1. a petefészek a tüszőkkel, 2. ovulált petesejt, 3. megtermékenyítés, 4. osztódó zigóta, 5. szedercsíra, 6. a hólyagcsíra trophoblast rétege, 7. embriócsomó, 8. a hólyagcsíra ürege
6.1.18. Lómagzat, magzatburkokkal 1. amnion, 2. allantois, 3. méh nyálkahártyája, 4. az allantois ürege, 5. az amnion ürege, 6. emésztőkészülék, 7. húgyhólyag, 8. húgyinda, 9. szikzacskó, 10. irhahártya
6.1.19. A placenta szöveti szerkezete 1. a méhnyálkahártya hámrétege, 2. kötőszövet, 3. vérér (endothel), 4. a chorion hámja
6.1.20. Placentatípusok (a betűk magyarázata a szövegben)
6.1.21. A hím- és a nőivarú madár húgy- és nemi szervei 1. vese, 2. bélcső, 3. kloáka, 4. húgyvezető, 5. petefészek, 6. petevezető, 7. méh, 8. here, 9. ondóvezető
6.1.22. A madár petefészke 1. elsődleges tüszők, 2. kis fehér tüszők, 3. kis sárga tüszők, 4. nyeles tüsző, 5. preovulációs tüsző, 6. kehely, 7. atretizált tüszők
6.1.23. A tojócső részei
6.1.24. A tojás szerkezete 1. szikanyag a petesejtben, 2. rejtek, 3. csírakorong, 4. sejtmembrán, 5. a tojásfehérje rétegei, 6. a héjhártya két rétege, 7. mészhéj, 8. jégzsinór, 9. légkamra
6.1.25. A tojásképződés hormonális szabályozása Ah – adenohipofízis, PTH – parathormon, Oe – ösztrogén, P – progeszteron
6.2.1. A tejmirigyek elhelyeződése háziemlősökben és emberben A – sertés, B – kutya, C – macska, D – ember, E – szarvasmarha, F – juh, kecske, G – ló (a pontok a bimbócsatornák, illetve a mirigytestek számát jelölik
6.2.2. A magzat fejlődő tejmirigyrendszere, az elvezetőcsatornákkal (Dyce és mtsai 1996 nyomán)
6.2.3. A tőgy harántmetszete vázlatosan (a tőgy függesztőkészüléke vastagon kihúzva) 1. a bőr, 2. a tőgy felületes pólyája, 3. a tőgy mély pólyájának lateralis főlemeze, 4. az előző ellenoldali társával a tőgy függesztőszalagját alkotja, 5. melléklemezek, 6. a tőgy kötőszövetes tokja, 7. mirigylebenykék, 8. alveolus, 9. intralobularis tejvezeték, 10. interlobularis vezeték, 11. a tejmedence pars glandularisa, 12. a tejmedence pars papillarisa, 13. Fürstenberg-féle vénagyűrű, 14. Fürstenberg-féle rozetta, 15. bimbócsatorna, 16. a bimbócsatorna záróizomzata, 17. a külső ferde hasizom ínlemeze, 18. a belső ferde hasizom ínlemeze, 19. egyenes hasizom, 20. haránt hasizom, 21. fehér vonal
6.2.4. A mirigyvégkamra szerkezete 1. alveolus, 2. terminalis alveolus, 3. interlobularis tejvezeték, 4. mirigyhámsejtek, 5. myoepithel sejtek, 6. intralobularis tejvezeték, 7. az előző kétrétegű hámja, 8. simaizom kötegek, 9. artéria, 10. véna
6.2.5. Bőtejelő holstein-fríz tehenek zsigerektől megfosztott testének energiatartalma a laktáció eltérő szakaszaiban Andrew és mtsai (1994) nyomán

A táblázatok listája

1.1.1. Az állati szervezetet alkotó rendszerek és készülékek
1.2.1. A fősíkok által kijelölt irányok a különböző testrészeken
3.1.1. Fogképletek (egyik oldal)
3.1.2. Az előgyomrokban élő néhány fontosabb baktérium és azok fermentációs jellemzői (Swenson 1984)
3.1.3. A gyomor és béltraktus pH-értékei (Kemény 1974)
3.2.1. A főbb plazmafehérje-frakciók
3.2.2. A fehérvérsejtek jellemzői
3.2.3. Az immunoglobulinok fajtái
3.2.4. Az immunitás formái
3.3.1. A szívfrekvencia (pulzusszám) szélső és az artériás vérnyomás átlagos értékei háziállatokban
3.4.1. A légzés összehasonlító adatai háziállatokban és az emberben
3.4.2. A légzési gázok parciális nyomásai kPa (Hgmm)
5.1.1. A főbb rövid szénláncú (illó) zsírsavak moláris megoszlása (%) a bendőfolyadékban és a portalis vérben (Husvéth és Gaál 1988)
5.1.2. Néhány állatfaj vérének glükózkoncentrációja (mmo/l; Swenson 1984)
5.2.1. A szervezet ásványi anyagai (előfordulásuk /testsúly kg)
5.2.2. A makroelemek jellemzői
5.2.3. A mikroelemek jellemzői
5.3.1. A zsírban oldódó vitaminok
5.3.2. A vízben oldódó vitaminok
5.4.1. A tápanyag-összetevők energiatartalma
5.4.2. Egészséges állatok rectalis hőmérséklete
6.1.1. A hím és női nemi készülék szerveinek beosztása
6.1.2. Az egyes állatfajok ejakulátumának mennyisége és sűrűsége
6.1.3. A spermium fontosabb értékmérő paraméterei
6.1.4. Gazdasági háziállataink nemi működésének néhány jellemzője
6.2.1. Néhány állatfaj tejének összetevői (g/l) (Swenson 1984 nyomán)
6.2.2. A tehéntej fehérjefrakcióinak mennyisége (g/kg összfehérje) (Csapó 1999 nyomán)
6.2.3. A tejlipidek zsírsav-összetételének alakulása a takarmányhoz kevert eltérő zsírsav-összetételű olajosmagvak etetését követően(Schmidt és Husvéth 2005 nyomán)