Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Általános állattenyésztés

Általános állattenyésztés

Bodó, Imre

Dinnyés, András

Farkasné Bali Papp, Ágnes

Fésüs, László

Hidas, András

Holló, István

Horvainé Szabó, Mária

Komlósi, István

Kovács, András

Lengyel, Attila

Mihók, Sándor

Nagy, Nándor

Polgár J., Péter

Szabó, Ferenc

Szabóné Willin, Erzsébet

Tőzsér, János


Tartalom

Előszó
1. Az állattenyésztés fogalma, szerepe
Az állatok hasznosítási csoportosítása, az állattenyésztés fogalma
Az állattenyésztés feladata, jelentősége
2. A gazdasági állatok eredete, háziasítása
Eredet
A háziasítás
Domesztikáció fokozatai (stádiumai)
A domesztikáció kezdete
A háziasításra késztető okok
A háziasítás módszerei
Az állatok változásai a háziasítás során
3. Az állattenyésztés története
Az állattenyésztés egyetemes története
Ókor
Középkor
Újkor
Legújabb kor
A hazai állattenyésztés története
A honfoglalástól a XVI. századig
A XVI–XVII. század
A XVIII–XIX. század
A XX. század
4. A gazdasági állatok rendszertana
A faj
A fajta
A fajták csoportosítása
A fajtán belüli csoportok
5. A klasszikus (mendeli) genetika állattenyésztési alkalmazása
Az átöröklés anyagi alapjai
Génhatások és a fenotípus
Intraallél génkölcsönhatások
Monogénia
Interallél génkölcsönhatások
A poligénia
A mendeli törvények
Az ivar és az ivari kromoszómához kapcsolt bélyegek öröklődése
Öröklődő anatómiai és fiziológiai rendellenességek
Domináns letális gének
Recesszív letális gének
A terheltségek felderítésének módjai
6. Immuno-, molekuláris és citogenetika állattenyésztési alkalmazása
Vércsoportok és biokémiai polimorfizmusok
Alapfogalmak és módszerek
A vércsoportok és biokémiai polimorfizmusok öröklődése
Gazdasági haszonállatok vércsoportjai és biokémiai polimorfizmusai
A vércsoportok és biokémiai polimorfizmusok alkalmazása az állattenyésztésben
Molekuláris genetikai markerek
A molekuláris genetikai markervizsgálatok alkalmazása az állattenyésztésben
Citogenetika
Alapfogalmak és módszerek
Kromoszóma-polimorfizmusok és rendellenességek
Domesztikációkutatás
A citogenetika alkalmazása a biotechnológiában
7. Populációgenetika állattenyésztési alkalmazása
Kvalitatív és kvantitatív tulajdonságok összehasonlítása
A mérés lehetőségei
Gazdasági jelentőség
Változatosság (variancia)
Környezeti hatás
Az öröklődés menete
A populáció és annak nagysága
A populáció genetikai szerkezete
Géngyakoriság
A genotípus-gyakoriság
A populáció genetikai szerkezetét kialakító főbb tényezők és hatásuk
A mutáció
A migráció
A szelekció
Az irányított párosítás
A drift
A mennyiségi tulajdonságok öröklődése
Poligénes öröklődés
A környezeti hatás, fenotípus és genotípus
Az additív genetikai érték és a genotípusos érték
Mennyiségi tulajdonságok genetikai paraméterei
A teljes sokaság és a minta
A variancia
A kovariancia (kov)
Regresszió (b)
A korreláció (r)
Öröklődhetőségi (örökölhetőségi) érték (h2)
Ismételhetőség (R)
Fenotípusos (rF), genetikai (rG), és környezeti (rK) korrelációk
8. Az ökológiai és az etológiai genetika jelentősége és szerepe
Az ökológiai genetika
A genotípus × környezet kölcsönhatás
Az animal welfare (közérzet)
Etológiai genetika
9. A környezeti tényezők szerepe az állattenyésztésben
A környezeti tényezők fogalma, felosztása
Természetes és mesterséges környezet
Élő és élettelen tényezők
Külső környezeti tényezők
Takarmányozás
Időjárási tényezők
Gyakorlás
Külső és belső tényezők kapcsolata
A szervezetre ható belső tényezők
Honosulás, akklimatizáció
10. A gazdasági állatok viselkedése
A viselkedés állattenyésztési jelentősége
Fontosabb viselkedési formák
Mozgás
Figyelés
Kommunikáció
Táplálkozás
Pihenés, alvás
Bélsár- és vizeletürítés
Komfortmozgások, testápolás
Játék
Támadás, védekezés
Szexuális (nemi) viselkedés
Ivadékgondozás
Rossz szokások
Társas viselkedés
Az egyes állatfajok főbb életfolyamatai
11. A gazdasági állatok növekedése, fejlődése
A fejlődés szakaszai
A növekedés sajátosságai
A testösszetétel változása
A fejlettség
A kompenzáció
Ivar- és tenyészérettség
12. A gazdasági állatok szaporodása
Az ivarmirigyek (gonádok) kialakulása és fejlődése
Nőivarú állatok szaporodásbiológiája
A petefészek felépítése
A petesejt (női gaméta)
A petefészek funkciói
Ivari ciklus
Az ivarzás (ösztrusz) rendellenességei
Hímivarú állatok szaporodásbiológiája
A here felépítése
Ondósejtek keletkezése (spermatogenezis)
Pszichoszexuális magatartás (libidó)
Párosodás (kopuláció)
Pároztatási módok
Mesterséges termékenyítés
A szaporodásra ható külső ingerek
A termékenyülés (fertilizáció) sikerének feltételei
A spermium egyesülése a petesejttel
A vemhesség
A vemhesség szakaszai a prenatális fejlődés sajátosságai alapján
A méhlepény (placenta) endokrin működése
Az ellés
Az ellés szakaszai
Involúció
A baromfi szaporodása
A tojás alkotórészei, a tojásképződés folyamata
A megtermékenyülés
A korai embriófejlődés
Embriófejlődés a keltetés alatt
A kelés alatt lejátszódó folyamatok
13. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai
Takarmányértékesítő képesség
Hústermelő képesség
Tejtermelő képesség
Gyapjútermelő képesség
A baromfifajok értékmérő tulajdonságai
A prémesállatok értékmérői
Reprodukció
Koraérés – ivari koraérés
Konstitúció
Vérmérséklet
Igényesség, igénytelenség
Technológiai tűrés
Életteljesítmény, élettartam
14. A gazdasági állatok küllemtana
A küllemi bírálat általános szempontjai
Az egyes testtájak megítélésének alapelvei
Bírálati rendszerek és módszerek
A testalkati jellegvonások megítélése
Bírálati rendszerek jellemzése
A bírálatot kiegészítő módszerek
Méretfelvétel, fontosabb testméretek, testalkati indexek
Videokép-analizálás
A háziállatok fényképezése
A küllem és a formalizmus
Az egyes gazdasági állatfajok küllemi bírálatának elvei, módszerei
Az összbenyomás értékelése a küllemi bírálatok keretében
15. A tenyészértékbecslés
A tenyészérték fogalma és értelmezései
A tenyészértékbecslés módszerei
Tenyészértékbecslés az ősök és az oldalági rokonok teljesítménye alapján
Tenyészértékbecslés sajátteljesítmény alapján
Tenyészértékbecslés az ivadékok teljesítménye alapján
Ivadékvizsgálati módszerek
Központos (dán) ivadékvizsgálat
Ivadék–szülő párok összehasonlítása
Egykorú istállótársak összehasonlítása
A szelekciós index
A BLUP-módszer
16. Tenyészkiválasztás (szelekció)
A szelekció fogalma és genetikai hatásai
A szelekció fogalma
A szelekció genetikai hatásai
A szelekció célkitűzései és kritériumai
Szelekciós módszerek rendszerezése
Az információk eredete alapján
A szelekció célja és iránya alapján
A tulajdonságok közötti korrelációk alapján
A tulajdonságok száma alapján
A szelekció eredménye
Az éves szelekciós előrehaladás
A szelekció eredményét befolyásoló tényezők
A szelekció eredményének kiszámítása
17. Tenyésztési (párosítási) eljárások
A homozigozitást növelő párosítási módszerek (fajtatiszta tenyésztés)
A rokontenyésztés célja és hatása
A rokontenyésztés módszerei
A heterozigozitást növelő párosítási módszerek (keresztezési eljárások)
A heterózis fogalma, típusai
Additív génhatásokat hasznosító keresztezési eljárások
A heterózishatás kiváltását célzó keresztezési eljárások
18. Tenyésztésszervezés, törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok
Törzskönyvezés
Az egyedi megjelölés
Termelés-ellenőrzés, teljesítményvizsgálat
Genotípus–környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat
A tenyésztő–nemesítő munka szervezeti, intézményi keretei
Fajtaelismerés
Apaállat-gazdálkodás
19. A biotechnológia alkalmazása az állatnemesítésben
A biotechnológia szükségessége és veszélyei
Állattenyésztés és biotechnológia
Mesterséges termékenyítés és ondómélyhűtés
Az embrióátültetés és mélyhűtés
In vitro embrió-előállítás
Klónozás, embrió- és maganyag-manipulációk
Fajok, egyedek és embriók genetikai elemzése, gaméták ivarmeghatározása
Transzgenikus egyedek előállítása
A biotechnológiai módszerek gyakorlati alkalmazása
Nukleusznemesítési stratégia
Heterózistenyésztés, a klónozás előnyei és kockázata
Transzgenikus haszonállatok felhasználása
20. Technológiai irányelvek az állattenyésztésben
Tenyésztés, nemesítés
Takarmányozás, takarmánytermesztés
Az állatok gondozása és ápolása
Állategészségügy és szaporodásbiológia
Épületek és berendezésük, gépek és üzemeltetésük
Munkaszervezés, bérezés
Értékesítés
Gazdaságossági számítások
Néhány összefüggés a technológia elemei között
Alternatív technológiák
Biotermékek termelése (ökogazdálkodás)
21. A háziállatok géntartalékainak megőrzése
Érvek a géntartalékok fenntartása érdekében
A géntartalékok megőrzésének módszerei
Szervezetek és intézmények
Védett állományok hazánkban
22. Állatvédelem
Állatbarát tartás
Az állat kiszolgáltatottsága környezetében
Az állatvédelem öt alapelve
Az állatvédelem törvényi szabályozása
A magyar állatvédelem szervezete és működése
Az állatkísérletek
Társadalom és állatvédelem
Állatvédelmi szakképzés
Néhány állatvédelmi kötelezettség
Termékminőség és az állatvédelem
23. A tenyésztés feltételei, célja
Az állattenyésztés társadalmi-gazdasági környezete
A nemesítési cél (tenyészcél) általános értelmezése
A tenyészcél meghatározásának elvei és módjai
Tenyészcélok az egyes gazdasági állatfajok nemesítésében
24. Ajánlott irodalom

Az ábrák listája

2.1. A háziállataink ősei és domesztikációjuk földrajzi elhelyezkedése (Horvainé Szabó M. nyomán)
2.2. A szarvasmarha marmagasságának változása a háziasítás hatására (Boessneck et al., 1971 in Bökönyi, 1974
3.1. Egyiptomi tehén, amelyet még csak béklyózva lehetett megfejni (KELLER–HORN nyomán, 1955)
3.2. Egyiptomi szarvatlan marhák. Feltűnő a jó izmoltság és a nagy törzsmélység (KELLER–HORN nyomán, 1955)
3.3. Óperzsa lovak egy pesepolisi relif után (PUSH–HORN nyomán, 1955)
3.4. Régi itáliai sertés. 2000 éve készült márványszobor, amely Koppenhágában a Carlsberg Glyptotek múzeumban látható
3.5. Magyar szürke gulya (Fotó: SZABÓ F.)
3.6. Racka juh (Fotó: HAJBA N.)
3.7. Bakonyi sertés. (Az eredeti festmény Keszthelyen a Festetics-kastélyban látható)
3.8. Magyar tarka szarvasmarha (Fotó: SZABÓ F.)
3.9. Merinó juh(Fotó: HAJBA N.)
3.10. Mangalica koca malacaival (Fotó: BENCZE A.)
3.11. Mangalica kan (Fotó: Bencze A.)
4.1. Baromfiféle háziállataink rendszertani besorolása
4.2. Emlős háziállataink rendszertani besorolása
4.3. Tenyésztési piramis. A fajta (populáció) hierarchikus struktúrája
5.1. A génkicserélődés (crossing over) vázlatos ábrázolása. Fent egyszeres crossing over (c-C), lent kettős crossing over (B-b, c-C) látható (DOHY nyomán, 1999)
5.2. Allélkölcsönhatások ábrázolása (Horvainé nyomán, 1996)
5.3. Génhatások a tulajdonságok és a gének száma szerint (Boda nyomán, 1991)
5.4. A génkölcsönhatások rendszerezése (Horvainé nyomán, 1996)
5.5. Részleges dominancia a szarvatlanság átöröklésében. Fent tökéletesen suta egyed fejéle, középen és alul szarvkezdemények, illetve csökevényes szarvak láthatók (Hutt nyomán)
5.6. A culard jelleg fenotípusos megjelenése a szarvasmarhafajban (Bonnes nyomán, 1986)
5.7. Tarajalakulás öröklődése, avagy eltérés a mendeli számarányoktól
5.8. Mendeli szabályok
5.9. Két tulajdonság szétválása és rekombinációja az F2 nemzedékben (HORN–DOHY nyomán, 1970; magyarázat a szövegben)
5.10. ivar kialakulása heterogametikus hím és homogametikus nőstény esetén
6.1. A BLAD lókusz PCR termékének elektroforetikus elválasztási mintája emésztés után. 1 csatorna: Emésztetlen PCR termék. 2–4 csatorna: Tagl-el emésztett BLAD fragment, homozigóta egyedek normál alléllal. 5. csatorna: Tagl-el emésztett BLAD fragment, heterozigóta terhelt bika. 6. csatorna: 100 bázispár DNS standard
6.2. A 18. juhkromoszóma callipyge szakaszának kapcsoltsági térképe. A térképen hat mikroszatellit lókusz látható (LIEN és mtsai. nyomán, 1998)
6.3. A kromoszóma részei
6.4. A kromoszómák alaki osztályozása a centroméra helyzete alapján
6.5. Sertéskan G-sávos kariotípusa (HIDAS A., 1996)
6.6. Sertés C-sávos metafázisa (a 15. és 16. kromoszómák polimorf változatai; HIDAS A., 1996)
6.7. 1/29 centrikus fúzió (Robertson-transzlokáció) maremman × magyar szürke bikában (KOVÁCS A., 1984)
6.8. A házityúk normális diploid (balra) és triploid kariotípusú sejtosztódása (HIDAS A. felvétele)
6.9. A 4. kromoszóma polimorfizmusa kubáni lúdban
6.10. Az X- és Y-kromoszómák felismerése bikaondósejtekben fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH). (RÉVAY és mtsai., 2001)
7.1. A normális eloszlás görbéje
7.2. A populáció genetikai szerkezetét alakító főbb tényezők (LE ROY nyomán, 1966)
7.3. Az F2nemzedék additív genetikai (A) és fenotípusos értékének (F) megoszlása
7.4. Az alomlétszám hatása az alomsúlyra
8.1. A genotípus × környezet interakció alapesetei (BRANDSCH nyomán)
8.2. A genotípus × környezet interakció vázlata
8.3. A viselkedés és a gének közötti kapcsolat (CSÁNYI nyomán, 1994)
8.4. Méhek higiénikus tevékenysége (ROTHENBULLER nyomán, 1964)
8.5. A genetikai és környezeti faktorok viszonylagos hozzájárulása a különböző állatok viselkedéséhez (D. P. BARASH nyomán, 1977)
10.1. Hidegben a malacok egymást melegítve, összebújva fekszenek (Fotó: RAJNAI CS.)
10.2. A sertés normálistól eltérő, ülő testhelyzete
10.3. Társát nyalogató (bőrét ápoló) szarvasmarha (CZAKÓ nyomán, 1974)
10.4. A szarvasmarha fenyegető testtartása (CZAKÓ J. nyomán,1974)
10.5. Verekedő kakasok mozdulatai (CZAKÓ J. nyomán, 1974)
10.6. A kacsa viselkedése párzáskor (CZAKÓ J. nyomán, 1974)
10.7. Borját szoptató tehén (Fotó: SZABÓ F.)
10.8. A külön-külön, ketrecben tartott borjak megtalálják egymást (Fotó: SZABÓ F.)
10.9. Legelő hereford gulya (Fotó: SZABÓ F.)
11.1. A növekedés intenzitása (i), tartama (t) és kapacitása (k)
11.2. Gazdasági állatok növekedési görbéje
11.3. Az egyes testszövetek növekedése
11.4. Kétféle (810 és 463 l) tejjel felnevelt borjak növekedési görbéje (HORN–PAPP nyomán, 1971)
11.5. Brojlerjércék kompenzációs növekedése (LEESON, S. – SUMMERS, J. D. nyomán, 1977)
11.6. Brojlercsirkék növekedésének különböző estei (LEESON, S. és SUMMERS, J. D. nyomán, 1977)
12.1. Oogenezis (STÖMSTEDT nyomán,1999)
12.2. Follikulogenezis (VAN VOORHIS nyomán, 1999)
12.3. Ivari hormonok termelődése a tüsző theca- és granulosasejtjeiben (YAO nyomán, 1999)
12.4. Tüszőérés az ivari ciklus alatt
12.5. A Sertoli-sejtekben fejlődő ivarsejtek vándorlása (HESS nyomán, 1999)
12.6. Az ivarsejtek fejlődése a spermatogenezis során (HESS nyomán, 1999)
12.7. Spermium az ovuláció előtt a petevezetőben az epitelhez kötötten (HUNTER nyomán készítette SÓTONYI, 1999)
12.8. Hiperaktív spermium a petevezetőben az ovuláció időpontjában (HUNTER nyomán készítette SÓTONYI, 1999)
12.9. Az ellés megindulását kiváltó hormonális tényezők
12.10. A tojás szerkezeti felépítése hosszmetszetben
13.1. Magyar tarka tehén havonkénti tejtermelése
13.2. Baromfifélék élősúlyváltozása az életkor függvényében (SZABÓNÉ WILLIN E, 1991)
13.3. Fiatal és többéves szülőktől származó gúnár és tojó utódok növekedése 9 hetes korig (SZABÓNÉ WILLIN E., 1991)
13.4. Laza és feszes testtájak
14.1. A ló testtájai
14.2. Szarvasmarha testtájai
14.3. Sertés testtájai
14.4. A tyúk testtájai
14.5. A lúd testtájai
14.6. A bírálati hely vázlata
14.7. A sertés küllemi tulajdonságainak feltüntetésére szolgáló egyezményes jelek és használat a bírálati lapon 1 = ívelt vagy pontyhát; 2 = jól izmolt (comb, ágyék stb.); 3 = hosszú törzs, nyak stb. 4 = erősen dongás;5 = erősen szembetűnő nemi jellege
14.8. A ló küllemi tulajdonságainak feltüntetésére szolgáló egyezményes jelek es használata a bírálati lapon
14.9. A szarvasmarha küllemi tulajdonságainak feltüntetésére szolgáló egyezményes jelek es használata a bírálati lapon
14.10. Méretfelvétel és mérőeszközök lovon. a–b marmagasság; c–d övméret; e–f hát(közép) magasság; g–h far(búb)magasság; k–j ferde törzshossz; l–m (vízszintes) törzshossz; i–j ferde farhossz; p–m (vízszintes) farhossz
14.11. Méretfelvétel és mérőeszközök szarvasmarhán 1. marmagasság, 2. hát(közép)magasság, 3. far(búb)magasság, 4. faroktőmagasság, 5. törzshossz, 6. ferde törzshossz, 7–8. mellkasmélység és övméret, 9. szárkörméret, 10. farhossz
14.12. A multimédia alkalmazása méretfelvétel és archiválás céljára
14.13. A minden tekintetben kiváló fénykép esztétikai élményt nyújt (2310 Gidran VIII-10 (XX tm) Fotó: PATAKI B.
15.1. Az ivadékszám hatása a tenyészérték megbízhatóságára
15.2. Javító hatású magyartarka bika öröklődési rácsa
15.3. Javító hatású magyartarka bika öröklési poligonja
15.4. A szelekciós index mátrixainak szemléltetése
15.4. Az egyedmodell információi (SWALVE–ERICH, 1989)
15.4. A tenyészetek közötti genetikai kapcsolat. Jelmagyarázat: A, B referencia apaállatok és a, a, b, b ezek ivadékai; c, d pedig csak egy tenyészetben lévő apák ivadékai
16.1. A genetikai regresszió jelenségének vázlatos ábrázolása (DOHY nyomán, 1999)
16.2. Szelekcióváltozatok
16.3. A független szelekciós minimumok alapján végzett tenyészkiválasztás
16.4. A tenyészkiválasztás lehetséges módozatai két kritérium (X és Y) esetén
16.5. A fenotípusos variancia (szórás) azonos átlag mellett a) nagy fenotípusos szórás, b) közepes fenotípusos szórás, c) kis fenotípusos szórás
16.6. A szelekciós minimum (SM) és a szelekciós intenzitás (i) fogalmának értelmezése a továbbtenyésztésre meghagyott hányad (p %) változásának függvényében, normális eloszlás esetén (VÁGI nyomán, 1986)
17.1. A tenyésztési eljárások csoportosítása
17.2. A homozigozitás növekedése, eltérő szorosságú rokontenyésztés következtében (LERNER és LIBBY nyomán, 1976)
17.3. A különböző keresztezési eljárások hatása az anyai heterózis várható mértékére az elméletileg elérhető maximális (100%) heterózishoz képest
17.4. A cseppvérkeresztezés és a nemesítő keresztezés vázlata
17.5. A fajtaátalakító keresztezés vázlata
17.6. Új fajtát előállító keresztezés vázlata
17.7. A reciprok rekurrens szelekció végrehajtásának módja (HORN P. 1976)
17.8. Közvetlen haszonállat-előállító keresztezés
17.9. Háromfajtás közvetett (kombinatív) haszonállat-előállító keresztezés vázlata
17.10. Négy fajtás közvetett (kombinatív) haszonállat-előállító keresztezés vázlata
17.11. Váltogató keresztezés vázlata
17.12. Rotációs keresztezés vázlata
19.1. A sejtmag-átültetéses klónozás fő lépései: 1. sejtizolálás különböző testisejt-forrásokból, sejttenyésztés, sejtciklus-szinkronizálás G0 és G1 stádiumban; 2. sejtmagátültetés korai sejtpasszázsból; 3. tartóssejt-tenyészet, ami lehetőséget ad a génmanipulációra. Ez utóbbi lépés ugrásszerű fejlődést hozhat az állattenyésztés és a gyógyszeripar területén. Az ábra egyben bemutatja a klónozási technológia összetettségét és a különböző tudományágak szerepét: a), b) sejtbiológia és -tenyésztés; c) molekuláris biológia, génsebészet; a1), b1), c1) embriológia, mikromanipulációs szakértelem, elektromérnöki tervezés; d) állatorvoslás és állattenyésztés
22.1. Legyek támadásának kitett, lánccal lekötött tehén (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)
22.2. Csípős legyek lepik el a kivéresedett lebernyeget (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)
22.3. Itatás nélkül, 24 órára, állandó helyre kikötött kecskebak (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)

A táblázatok listája

1.1. Gazdasági állataink elnevezése
1.2. Állatállományunk létszáma (ezer db)
1.3. Egy főre jutó állati eredetű élelmiszer-fogyasztás (kg/év)
2.1. A háziállatok ősei és háziasításuk ideje, helye
3.1. Magyarországi állattenyésztő szervezetek
5.1. Culard és normális szarvasmarhák reciprok keresztezésének eredményei (Bonnes nyomán, 1986)
5.2. A leggyakrabban előforduló színek és azok genotípusai a lófajban
5.3. Heterozigóta pej és fekete szülők ivadékainak genoés fenotípusos megoszlása
5.4. Független allélpárok a gamétatípusok, az F2 genotípusok és az F2 fenotípusok összefüggése dominancia érvényesülése esetén (GARDNER nyomán, 1972)
5.5. Kombinációs lehetőségek az F2nemzedékben dominancia hiányában (GARDNER nyomán, 1972
5.6. A különböző baromfifajok ivari kromoszómáján lokalizált gének
5.7. Letális terheltségek szarvasmarhában (Hámori, Stormont és Wiesner nyomán
6.1. A szarvasmarha vércsoportjai
6.2. A sertés vércsoportrendszerei és -faktorai
6.3. A sertés fontosabb öröklődő vérfehérje- és enzim-polimorfizmusai
6.4. A ló elektroforézissel vizsgálható jelentősebb enzim- és fehérjepolimorfizmusai
6.5. BL genotípus gyakorisági értékek holstein-fríz-állományokban
6.6. Emlős házi- és haszonállataink normális kromoszómaszáma
6.9. A tesztikuláris feminizáció öröklésmenete
7.1. A mennyiségi és a minőségi tulajdonságok jellemzői
7.2. Az egyes allélok számának meghatározása a fenotípusok számából
7.3. Gén- és genotípus-gyakoriságok jelölésének általános formája
7.4. A genotípus-gyakoriság változása a géngyakoriságtól függően (PENROSE nyomán, 1967)
7.5. Recesszív allél (a) ellen irányuló szelekció (FALCONER nyomán, 1980)
7.6. Az F2nemzedék egyedeinek genetikai értékük szerinti megoszlása (BONNES nyomán, 1986)
7.7. Az F2 nemzedék egyedeinek genetikai (A) és fenotípusos (F) értékük szerinti megoszlása az eltérő környezeti hatások függvényében (BONNES nyomán, 1986)
7.8. Négy kos 5–5 ivadékának választási súlya
7.9. A választási súly varianciaanalízis táblázata
7.10. Néhány tulajdonság h2értéke (M.B. WILLIS alapján, 1991)
7.11. Néhány tulajdonság ismételhetőségi értéke
7.12. Néhány tulajdonság közötti genetikai korreláció (LEGATES, J. E és WARWICK, E. J. nyomán, 1990)
7.13. Néhány tulajdonság közötti feno- és genotípusos, valamint környezeti korreláció (LEGATES, J. E és WARWICK, E. J. nyomán, 1990)
8.1. A szarvasmarha néhány viselkedésformájának öröklődhetősége
8.2. A sertés néhány viselkedésformájának öröklődhetősége
11.1. Gazdasági állatok növekedési erélye
12.1. A gazdasági állatok ivari ciklusának néhány jellemzője
12.2. Az ivarzás időtartama
12.3. Az ondó mennyisége és spermiumkoncentráció állatfajonként
12.4. Az inszeminációs dózis jellemzői a gazdasági állatoknál (FLOWERS nyomán, 1999)
12.5. Az egy apaállatra számított nőivarú állatok száma éves átlagban különböző pároztatási módoknál (MÉSZÁROS nyomán, 2000)
12.6. A gazdasági állatok vemhességének néhány jellemzője
12.7. A gazdasági állatok involúciójának időtartama
12.8. A gazdasági baromfifélék kelésének átlagos időtartama (BOGENFÜRST nyomán, 2000)
13.1. A hústermelés szempontjából fontos tulajdonságok örökölhetősége (h2)
13.2. A hústermelő képesség fontosabb jellemzői
13.3. A hústermelés intenzitása, tartama és kapacitása alapján elkülönített típusok
13.4. A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)
13.5. Gazdasági haszonállataink tejtermelésének néhány jellemzője
13.6. Gazdasági haszonállataink tejének és az anyatej összetétele
13.7. Az újonnan feltárt bioaktív és élettanilag előnyös tejzsírösszetevők
13.8. A tejtermelés szempontjából jelentősebb értékmérő tulajdonságok öröklődhetősége (h2)
13.9. A juhok gyapjújának főbb típusai, s ezek jellemző tulajdonságai
13.10. A gyapjú jellemzőinek örökölhetőségi értékei (h2)
13.11. A tojástermelő képesség jellemzésére szolgáló főbb mutatók alakulása fajonként (BÖGRE, 1987, nyomán módosítva, SÜTŐ, 2003)
13.12. A baromfifajok potenciális hústermelő képességének összehasonlítása (BÖGRE, 1988, nyomán módosítva, SÜTŐ, 2003)
13.13. Reprodukciós értékek állatfajonként
13.14. Technológiai tűrés alapkomponensei tejhasznú típusokban (NAGY, 1989)
14.1. Egyes testtájak által adott tájékoztatók
15.1. Az ősök és oldalági rokonok szerepe a tenyészérték megbízhatóságában
15.2. Az egyes szülői nemzedékek részesedése az ivadékok genomjából
15.3. Charolais fajtájú bikák leányivadék-teljesítményvizsgálata során értékelt tulajdonságok
15.4. Sertés két értékmérő tulajdonsága és közöttük lévő kapcsolat
15.5. A sertés súlygyarapodását befolyásoló két hatás korrekciós tényezői
15.6. A szelekciós index és a BLUP összehasonlítása
16.1. Táblázat a szelekciós intenzitás (i) és a k-érték megállapításához (NIKORÓ et al. nyomán, 1968)
16.2. A szelekció intenzitása nőivarú állományokban (állomány nagyság 100 anya) (BONNES, 1986)
17.1. A heterozigóta és a homozigóta egyedek arányának változása folyamatos beltenyésztéskor (HORN nyomán, 1981)
17.2. Az ősök száma és szerepük az ivadék kialakításában
17.3. Szülők Rxy-értékei és ivadékuk F-értéke
18.1. A lótenyésztés okiratai és bizonylatai
18.2. A teljesítményvizsgálatok módszerei hazánkban