Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Termékminőség és az állatvédelem

Termékminőség és az állatvédelem

El kell fogadnunk a XXI. század európai fogyasztójának azt az akaratát, hogy az asztalára kerülőélelmiszer minőségét, táplálóértékét és etikai értékét ismerni szeretné. Elvárja a tájékoztatást a termék eredetéről, az előállítás körülményeiről, a termék-előállítás teljes folyamatáról (a legelőtől az asztalig, az istállótól az asztalig) annak érdekében, hogy az ismeret birtokában dönthessen a termék vásárlásáról és fogyasztásáról. A fogyasztói igény ilyen irányú változása erősen hat az állattenyésztés gyakorlatára szerte a világon.

A legutóbbi időkig az állati eredetű élelmiszer-termelés ellenőrzése csak a termékfeldolgozásra és tovább feldolgozásra koncentrálódott. Napjainkban azonban az ellenőrzést ki kell terjeszteni a termék-előállítás teljes folyamatára, nevezetesen az állattartás részleteire az állattartó telepen is. A fogyasztó ember védelmét szolgálja az az ellenőrzési rendszer, ami az ISO-szabványnak megfelelő minőségű termék előállítását kíséri figyelemmel. A minőségbiztosítási rendszernek (Hazard Analysis Critical Control Point, HACCP) részévé válik az állati eredetű termék-előállítás teljes vertikuma, amibe az állat élőhelye, a tartás, a gondozás módja, az állat jó közérzete is beletartozik.

Ez ma már a fogyasztót érdeklő folyamatnak. etikai kérdés, és része a minőségbiztosítási Az állatvédelmi intézkedések visszhangra találnak a fogyasztók körében, a kereskedelempolitikában és a termék reklámjában is.

A fogyasztónak meggyőződése, hogy a proaktív kockázat (a termék-előállítás korai szakasza) gyengíti a termék minőségét, vagyis akár az állat közérzete meghatározója lehet az élelmiszer-végtermék minőségének.

Olyan betegség vagy minőségrontó tényező, mint amilyen a szalmonellózis, a száj- és körömfájás, a PSE és DFD húshiba bekövetkezése, rávilágít a biológiai biztonsági folyamatok fontosságára az integrált folyamat minden szakaszában. A biológiai biztonság összességében olyan mértékben megfelelő, mint a lánc leggyengébb láncszeme. Feltétlenül növekszik a nyomás a biológiai biztonság javítására, amikor az élelmiszer-biztonság elfogadható szintjének kialakítását tűzzük célul.

A HACCP az alap, amivel az ágazati kockázati tényező csökken, mert a szabályozás kiterjed a beszállító (állattartó telep) ágazatok auditálására, és így kiterjed az egész élelmiszerláncra a farmtól az asztalig. A HACCP-követelmény nemzetközileg is meghatározó minden állati eredetű élelmiszer termelési rendszer-elem láncszemében.

Az állattartás helyén az állat jó közérzetének megteremtése olyan rendszer-elem, amely egyúttal az állat egészségét is óvja. Az egészség- és fogyasztóvédelem proaktív új szabályozást vezet be, amely megszünteti a kockázati tényezőket az élelmiszerlánc kezdeti szakaszában is.