Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

A magyar állatvédelem szervezete és működése

A magyar állatvédelem szervezete és működése

Az állatvédelem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felelősségi és irányítási körébe, egyes vonatkozásaiban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozik.

Az állatvédelem szabályainak betartását az állat-egészségügyi, (FVM Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály Állatvédelmi Osztálya) a természetvédelmi hatóság és a település önkormányzatának jegyzője ellenőrzi.

Megyei szinten az Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson dolgozó megyei állatvédelmi felügyelő állatorvos irányítja a körébe tartozó kerületi főállatorvosokat, akikhez viszont a hatósági állatorvosok tartoznak.

A rendszer adminisztrációja az ellenőrzés szempontjából ugyancsak a felügyeleti hierarchia szerint működik, vagyis az FVM illetékes főosztálya készíti el az ellenőrzési listákat (Twinning), amelyek alapján folyik a rendszeres ellenőrzés és az országos felmérés a hiányosságok feltárására. A hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervek készülnek, majd a visszaellenőrzés segítségével győződnek meg a hiányosság tényleges megszűnéséről. A visszaellenőrzés egyúttal segít az állatvédelem aktuális feladatainak meghatározásában is.

Az állatkísérletek

Az állatkísérlet engedélyezése alulról felmenő (bottom-up) rendszerben történik. A kísérletet végző személy vagy csoport a Munkahelyi Állatkísérleti Bizottsághoz, ez pedig a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáshoz továbbítja a kísérleti állatok használatáról szóló részletes leírást. Itt az Állatvédelmi Tanácsadó Testület Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa dönt az állatkísérlet indíthatóságáról, illetve határozza meg a kísérlet körülményeinek esetleges módosítását.

Természetesen a felsorolt döntési szintek bármelyikén elakadhat az engedélyezés, ha az adott lépcsőfok kívánalmait a kísérleti leírás valamely pontja nem elégíti ki. Amennyiben a kísérlet metodikája elfogadható, a kísérleti állatok lehető legkíméletesebb bánásmódja feltételezhető, akkor az engedélyezési eljárás az előbb leírt szakaszokon át visszajut a kísérletet végző munkahelyhez.

Az utóbbi években a legtöbb vitára és kifogásra okot adó állatvédelmi probléma a kísérleti állatok használata körül volt. A további, nyilvánosságot sértő állatvédelmi probléma elkerülése érdekében az állatkísérleteket ellenőrzik. Kísérletet csak állatvédelmileg képzett személy végezhet, akit folyamatos állat-egészségügyi felügyelet mellett a Magyar Állatvédelmi Bizottság szakmailag ellenőriz. Mindemellett a hatósági állatorvos köteles szúrópróbaszerűen ellenőrizni az állatvédelem szabályainak szigorú betartását.

Mivel az engedélyezési eljárás körültekintő, az ellenőrzés szigorú, a rendelet hatékonyságát jelzi, hogy 2001-ben több mint 30%-kal csökkent a kísérletekben felhasznált állatok száma a korábbi évekéhez viszonyítva.

Társadalom és állatvédelem

A jó érzésű embert mindig megdöbbentette a durva bánásmód az állatokkal. Bizonyos állattartási és speciális termék-előállítási technológiák nyilvánosságra kerülve társadalmi közfelháborodást váltottak ki (libatömés, tépés, kocák lekötött tartása, rácspadló okozta lesántulás stb.). Gyakran azonban irányított, negatív érzelem keltés volt a tájékoztatás célja, esetenként sem szakmailag, sem hitelességét tekintve nem volt korrekt a nyilvánosság elé tárás. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a közszemlén bemutatott kedvezőtlen jelenségek egész sora ne létezne a profitorientált gazdasági gyakorlatban (22.1. ábra; 22.2. ábra; 22.3. ábra).

22.1. ábra - Legyek támadásának kitett, lánccal lekötött tehén (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)

kepek/22.1.abra.png


22.2. ábra - Csípős legyek lepik el a kivéresedett lebernyeget (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)

kepek/22.2.abra.png


22.3. ábra - Itatás nélkül, 24 órára, állandó helyre kikötött kecskebak (Fotó: SZABÓNÉ WILLIN ERZSÉBET)

kepek/22.3.abra.png


Azért, hogy az állatvédelem szabályozásának hatékonyságáról a nyilvánosság is tudomást szerezzen, és hogy az esetleges szabálytalanságok is megszűnjenek, továbbra is szükséges a társadalmi együttműködés. Ennek érdekében a PR (Public Relation) tevékenység számos formája válik gyakorlattá. Állatvédelmi fórumok, szoros kapcsolat civil állatvédő társadalmi szervezetekkel, együttműködés a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség szerveivel, állatvédelmi nyílt napok rendezése és sok más lehetőség viheti a nyilvánosság elé az állatvédelmi problémákat. A hazai viszonylatokon túl nemzetközi elfogadottságunk érdekében állatvédelmi szempontból szerepük van megítélésünkben az Európai Unió munkacsoportjainak, a brüsszeli adminisztrációnak, a társult országok illetékes szakembereinek és a nemzetközi civil állatvédő szervezeteknek is.

Az eddigi törvényi és szervezeti szabályozás ellenére hiányos néhány állatvédelmi terület szabályozása, illetve nemzetközi illeszkedése. Ilyen az állatok szállításáról szóló – környezetvédelmi és mezőgazdasági tárcát érintő – rendelet, amihez kapcsolódnia kell a GKM-nek is. Az országhatárokon túl mutató szállítási szabályozás egységességére kell törekedniük a tranzit országoknak, ellenkezőesetben a szabályozásnak nem lehet érvényt szerezni. Ezt a követelményt a schengeni határok sem tehetik semmissé. Szükséges volt a hazai szemlélet és gondolkodás megváltoztatásához az állatkínzás fogalmának beépítése a büntetőtörvénykönyvbe, ezáltal a törvény eszközeivel az állatkínzó felelősségre vonhatóságának megteremtése és bírságolása.

Állatvédelmi szakképzés

A leírt szabályozás és széles körű tevékenység szükségessé teszi állatvédelmi szakképesítésről szóló jogszabályok megalkotását, illetve az Országos Képzési Jegyzékbe új foglalkozások felvételét, mint az állatvédelmi őr, állatvédelmi felügyelő, nemzetközi élőállat-fuvarozó gépkocsivezető és állatkísérő, hobbiállat-tenyésztő és -forgalmazó, gyepmester, cirkuszi állatgondozó stb.

A kedvtelésből tartott állatok köre rendkívül széles, de semmi szakképzettséget vagy gyakorlati tapasztalatot nem kívánhatunk meg a hobbiállattartótól. Állatvédelmi érdek kívánja, hogy az állatbarátok és esetleg hozzá nem értő állatkedvelők számára felnőttképzés formájában tanfolyamok induljanak, vagy az ismeretterjesztésnek, tudatformálásnak sok módját is kihasználjuk. Jó lehetőség ehhez számos hazai és nemzetközi tapasztalat hasznosítása, a társhatóságok tevékeny közreműködése, a szakmai és a civil társadalmi szervezetek összefogása.