Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

Az állatvédelem öt alapelve

Az állatvédelem öt alapelve

A szakemberek szerint az embernek uralma, hatalma van az állatok felett, akár elfogadjuk ezt, akár nem. Az ember és állat küzdelme során, amikor a felek biztosítani kívánják helyüket a Földön, nem az állatok, hanem az ember kerül ki győztesként. Az ember dönt és cselekszik, amikor ketrecbe zárja a tyúkot, vagy rezervátumba a tigrist, és nem az állat. Ez egyidejűleg gondozási felelősséget is ró az emberre. A gondozás azonban mindig olyan mértékű, amilyen hasznot az emberiség az illetőállatfajból remél.

Az állat nem szenvedhet hiányt élelemben, ivóvízben, kényelmes elhelyezésben, fájdalom, betegség és sebesülés nélküli létben, ne érje félelem és szorongás, és legyen módja természetes magatartásának kinyilvánítására.

Ezen alapkövetelmények minősítik a tenyésztési, tartási módszereket. A szerző elsősorban a mezőgazdasági haszonállatok jó közérzetével foglalkozik, mert az emberiség tápláléka rajtuk múlik.

A nagyüzemi állattartás és tenyésztés természetes módon csökkentette az egyedi állattartás iránti figyelmet. Az utóbbi időben nem a gazdálkodó, hanem a fogyasztó igényei határozzák meg a haszonállatokkal kapcsolatos magatartást.

Ma a nagy élelmiszer-áruházláncok fogalmazzák meg, milyen tartási módot követeljen a fogyasztó az állattartótól.

A fogyasztó gyakran vádolja nemtörődömséggel a termelőt, mire az elzárkózik, és úgy érzi, a fogyasztó nem érti őt. A fogyasztó és a termelő egyaránt kiszolgáltatottja az áruházláncnak, amely ily módon kezében tartja az állatok sorsát, és javíthat tartási módjukon, befolyásolhatja a gazdát és fogyasztót egyaránt. A gazdasági haszon mellett a cél, hogy a fogyasztót egészséges, jó és olcsó élelmiszerrel lássák el, és ha ennek meg akarunk felelni, akkor a gazdálkodóknak jobban kell figyelniük az állat közérzetére.

Az Egyesült Királyság Gazdasági Állatok Welfare Tanácsa (UK Farm Animal Welfare Counsil) által megfogalmazottak szerint is az állattartó telepeknek öt szabadságjogot kell biztosítaniuk az állatok számára. Ezek:

• mentesség az éhségtől és szomjúságtól,

• mentesség a hőmérsékleti és fizikai kényelmetlenségektől,

• mentesség a fájdalomtól, a sérüléstől és a betegségtől,

• mentesség a félelemtől és a stressztől,

• lehetőség a viselkedési formák többségének gyakorlására.

A Tanács gondolatai összecsengenek Webster gondolataival, és ez az öt szabadságjog lett az alapja a magyar állatvédelmi törvénynek is. A gazdasági állatok védelmére az Európai Közösség Bizottsága a Zöld Könyvben olyan ajánlást fogalmazott meg, ami technikai minimumot állapít meg az állattartáshoz, és kijelenti, hogy a tagállamok saját szabályozásukban attól csak az állatok szempontjából kedvezőbb irányban térhetnek el.