Ugrás a tartalomhoz

Általános állattenyésztés

Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János

Mezőgazda Kiadó

22. fejezet - Állatvédelem

22. fejezet - Állatvédelem

Állatbarát tartás

Állatbarát tartásmódról beszélünk akkor, ha az állat mindahhoz hozzájut, ami létfenntartásához és fejlődéséhez szükséges, igényeit minden károsodás nélkül elégítheti ki. Az állattartónak kötelessége a faj és egyed szükséglete szerint a táplálék biztosítása, a gondozás, az elhelyezés, a fájdalmas korlátozások kerülése.

Az agrárpolitika célja az európai állat- és környezetvédelmi normáknak megfelelő, versenyképes állattartó üzemek kialakítása.

Statisztikai adatok szerint hazánknak 1983-ban 23 milliárd Ft kára volt a helytelen állattartás, takarmányozás és szállítás miatt, 1997-ben ez az összeg még magasabb volt, mintegy 100 milliárd Ft-ra rúgott.

Az állatvédelmi törvény hatására várhatóan növekszik az állampolgárok felelőssége az élővilággal szemben, javul az állattartás, az élelmiszerek minősége, az ország külső megítélése. A hazai állatvédelmi jogszabály újabb lépést jelent az európai teljes jogharmonizáció felé. A törvényi szabályozás betartása a baromfi- és sertés-árutermelésben nagyobb befektetést igényel, a többi gazdasági haszonállatfajunknál döntően az állatszállítás területén szükséges fejlesztést végrehajtani.